Két rossz mondat ennyi elég is volt!
Szerencsétlen kuka pedig ő semmit nem tett…
Csak állt mereven ameddig elnem találta egy jól célzott rugás.
Abban a pillanatban viszont már a földön hevert és csak hullott ki belőle a szemét amit a szél egy perc alatt felkapott és hordta szét az utcán.
Azt hitte vége,de az agresszív,fájdalom szülte harag újra és újra lecsapott rá kegyetlenül.
A szomorúság és a fájdalom az ember legnagyobb ellenségei….ha nem adja ki az ember egyszer csak átalakul agresszióvá amit a düh nem hagy csak úgy tovább állni és olyan formában jön ki (akár egy ártalmatlan,szelíd és vidám emberből is) mint egy elsöprő tornádó.
Semmi és senki nem állhat az útjába és olyat hoz ki az emberből amit ő maga sem ért.
Csak álltam és miközben úgy éreztem kiadtam magamból amit hetek,hónapok óta nem azt kérdeztem magamtól,hogy mi az istent csinálok??? Ennyire nem lehetek idióta!!!!…és elkezdtem összeszedni az álltalam szétbombázott kuka maradványait
Szánalmas vagyok….szánalmas ez az egész mindenség :/
Szerző:
