Utinapló (1983 augusztus)
A napok csöndben érintik egymást
aztán mikor nem érnek össze már
kimegyek a meztelen homokra
levetem minden ruhám
a bőrt a húst a csontot
még ezt sem szégyellem én
üldögélek testem kövén
a halmokon, mit elhullajtott-magam hagyott
gondolkodom, ki jön utánam
az elszakadt napokban maradt
barátoknak talán
túl mély a szakadék, hogy leugorjanak.
no lám.
én hiszem, hogy leszek
írok majd leveleket:
nagyon jól vagyok
és forró a homok
és feladom őket valahol.
Szerző:
Blog kommentek: 6809Blog bejegyzések: 39Regisztráció: 12-10-2010
Nagyon szép és megható!