Kamaszkori versek — NAGYON FÉLEK (1983)

NAGYON FÉLEK a nagy sötéttől
kitudja hol rejt egy oszlopot
egy oszlopot mibe beverem
még beverhetem a fejem
 
a legszebb márványudvaron
megerőszakoltak egy üveg pálinkával
hálószárnyúak, kegyetlenek
fölém emelték ítéletként
 
öröktől részeg gyerekek
így már csak letérdelek
bármit raknak is elém
bármit raknak letérdelek
 
még beverhetem a fejem
vak zsíros földbe üthetem
 
nem tudok többé repülni
többé nem
többé nem tudok
 
talán a tenger van alattam
talán a hegyek
 
még márványba-kőbe verhetem
magam a földbe rejthetem
részeg gyerekek
virágzanak velem.

Szerző:

Belépett: 1 hét

babarczyeszter

Blog kommentek: 6809Blog bejegyzések: 39Regisztráció: 2010. 10. 12.

Írj megjegyzést