Hétfő

Hétfő….
 

Persze tegnap jó későn feküdtem le, így amikor anyám 6:45-kor berontott, hogy ő nem jön, de én menjek le a körzetihez, eléggé morcosan reagáltam. Azért eljött velem. Ilyen jó fej az én anyukám 🙂

A körzeti (egy csinos, fiatal doktornő, a neve alapján nem férjezett…ááá, nem vagyok rágyógyulva a nő témára, ugyan már, ki, én?) megnézte a cukromat, rendben volt, tehát a Velaxin miatt van a szájszárazság és a látásromlás, jaj de jó…

Aztán a pszichiáterrel is találkoztam délután, elmondtam neki a betervezett öngyilkosságot, meg hogy mennyire nem tudom kezelni, hogy teljesen ki vagyok szolgáltatva és nincs kontrollom a párkapcsolatok alakulása felett és ezt már nem tudom tovább elviselni Első körben felajánlotta hogy ír egy kórházi beutalót, ezt köszönettel elhárítottam. A beszélgetés többi része címszavakban:

P.áter: Ne adja fel, meg fogjuk találni a megfelelő gyógyszert és maga meg a párját

Én: De a gyógyszerek az esetek 50 százelékában hatástalanok és én ugyanabba a drámába sérültem bele ötször egymás után.

P: Igen, sajnos ilyenek a nők, önzőek, nem törődnek a másik érzéseivel, a jóravaló férfiakkal ez gyakran megtörténik sajnos (egy női p.áter mondta ezeket!!) A gyógyszerek pedig 80-90 százalékban hatnak, ha végigmegy a protokoll, vagyis addig próbálkozunk, amíg nincs javulás.

É: De nekem egy konkrét, megnevezhető problémám van és el nem tudom képzelni, hogy a probléma megoldódása nélkül jobban tudjam érezni magam.

P: Higgye el, hogy a kettő együtt fog megoldódni. Lehet, hogy várnia kell még éveket, lehet hogy már a jövő héten.

É:De a trend mindig ugyanaz: elindul valami, aztán a nő kiszáll, mert nem lett szerelmes. Miért változna ez meg?

P: Higgye el, meg fog történni az is. Nem teheti meg a két fiával hogy ekkora terhet rak a vállukra, hogy meghal, és pláne nem így.

É: Az exnejem új pasija meg fogja oldani a pótlásomat…

P: Az teljesen más, egy édesapát semmi sem pótolhatja. Most vagy írok magának egy kórházi beutalót, vagy megígéri, hogy kitart és tovább próbálja… (basszus, ez milyen komoly már, mikor megígértetik velem, hogy nem leszek öngyilkos, a pszichodrámás nő is ezzel próbálkozott. Nyuszikáim én a két saját fiamat fogom hátbaszúrni és egy életre tönkretenni ha megteszem; azt hiszitek érdekelni fog hogy melyik pszihomókusnak mit ígértem?!? Komolyan…)

Stb…élőben nem volt ennyire süketek párbeszéde jellege. Gyógyszerileg dupláztuk a Velaxint, ha nem hat (miért hatna?) akkor két hét múlva jön az új, valami Brillantin. Ja nem, várjunk, Brintellix. Nem ugyanaz. Habár lehet, hogy ezt is kenhetem a hajamra…. 🙂

Amikor indultam haza, egészen felvidultam a gondolatra, hogy otthon vár a cigi és rágyújthatok, ettől aztán kurva szomorú lettem, bűntudatom lett és egy akaratgyenge féregnek éreztem magam, aki képtelen még a saját magának tett ígéreteket is betartani (…se betartani? ezt hogy kell helyesen írni?)

Nagyon sokat hallgatok Nirvanát, Kurt Cobain mindig is komoly inspiráció volt öngyilkos szándékaimban. Most még csak a Nevermind megy, de szerintem hamarosan jön az In Utero is. Azt eddig csak egyszer bírtam meghallgatni, annyira egyértelműen hallatszik Kurt szenvedése és annyira egyértelmű a végkifejlet…

 

Szerző:

Belépett: 5 év

leroi

Blog kommentek: 238Blog bejegyzések: 3Regisztráció: 01-06-2018

9 gondolat erről: “Hétfő”

  1. *P: Igen, sajnos ilyenek a nők, önzőek, nem törődnek a másik érzéseivel, a jóravaló férfiakkal ez gyakran megtörténik sajnos (egy női p.áter mondta ezeket!!).*

    Hát itt lehaltam. smiley

    *

    Nem szólhatok bele a gyógyszerezésedbe természetesen. Annyit szívesen leírok, hogy sok helyen az a kozvélekedés, sőt hozzáteszem szakmabeliek vélekedése is, hogy a remeron az egyik legjobb, ha nem legjobb szer. Csak nagyon szedál és hízlal. 

    Engem 2 nap alatt kiszedett a depiből.

  2. Bocs, ezt muszáj…

    Imádom, akárhányszor meghallgatom. 

    Anno régen sikerült egy fórumot elég hosszan olvasgatni, ott egyértelműen az jott le – természetesen férfiak írták – hogy a nők arra buknak, hogy a férfiak

    a gazdagok legyenek 

    b esetleg még jóképűek, izmosak is. 

    Szerintem ez olyan irtó kozhelyes, hogy nem tudom elmondani. Nekem például sokkal tobbet számít a jószándék, az intelligencia, a humor… – az optimizmust itt ezen a fórumon nem írom le -, a segítőkészség, a fogékonyság mások dolgaira, BLABLA. Nem azt mondom, hogy legyen kurva ronda egy férfi, mert ki szereti a csúnyaságot? A pénz meg… heh… soha életemben nem láttam pénzt, ékszert, értékes ajándékot férfitől. Való igaz, egy nagyon gazdag exem elvitt kétszer két napra, kétszer meg egy hétre utazni, de bár ne tette volna. Életem legrosszabb emlékei kozé tartozik ezek kozul három.

    Hogy a férfiak fejében ez van, azt nem nagyon lehet megváltoztatni, mert ezek valami kódolt dolgok lehetnek. 

    A nők férfiakkal kapcsolatos téveszméit a saját blogomban tárgyalom, nem akarok itt off-olni.

  3. Idézet tőle: murray head

    *P: Igen, sajnos ilyenek a nők, önzőek, nem törődnek a másik érzéseivel, a jóravaló férfiakkal ez gyakran megtörténik sajnos (egy női p.áter mondta ezeket!!).*

    Hát itt lehaltam. smiley

    *

    Nem szólhatok bele a gyógyszerezésedbe természetesen. Annyit szívesen leírok, hogy sok helyen az a kozvélekedés, sőt hozzáteszem szakmabeliek vélekedése is, hogy a remeron az egyik legjobb, ha nem legjobb szer. Csak nagyon szedál és hízlal. 

    Engem 2 nap alatt kiszedett a depiből.

     

    Köszönöm, ha így megy tovább biztos eljutunk a remeronhoz is

  4. Idézet tőle: murray head

    Anno régen sikerült egy fórumot elég hosszan olvasgatni, ott egyértelműen az jott le – természetesen férfiak írták – hogy a nők arra buknak, hogy a férfiak

    a gazdagok legyenek 

    b esetleg még jóképűek, izmosak is. 

    Szerintem ez olyan irtó kozhelyes, hogy nem tudom elmondani. 

     

     

    Én úgy hallottam (és gondolom valamelyest), hogy a nők egyfajta határozottságot, magabiztosságot és életben való biztos eligazodást értékelik, kb. azt amit „férfiasságnak” lehet nevezni. Olyasvalaki, akire lehet támaszkodni, aki megoldja a dolgokat, megvédi a nőt, segíti, ilyesmik.

    Na most pl. az intelligencia az nem feltétlenül ilyesmi, sok intelligens ember teljesen fogalmatlan ha a való élet kihívásairól van szó, meg a humor se mindig hasznos, ha csöpög a csap, akkor nem egy viccet szeretnének hallani róla, hanem azt szeretnék ha a pasi megoldaná, hogy ne csöpögjön.

    És tetszik, nem tetszik, ennek az anyagi vonzata is igen fontos, mert a legtöbb dolgot pénzzel intézzük el. Vagyis nem az ékszer a fontos, hanem az, hogy ne okozzon gondot egy új hűtő megvásárlása ha a régi megadja magát, vagy ne okozzon gondot ha cipő, vagy éppen különóra kell a gyereknek. Aztán persze az igényszintek változnak, van akinek a telelés Balin alapszükséglet, amire a pénzt a pasinak kell előteremtenie. Mondjuk azért ez nem jellemző.

    Aztán az, hogy a talpraesett, önálló, anyagilag független nőknek mi a franc kellhet, na erre nem tudom a választ, de frankón…

  5. Idézet tőle: leroi

    Én úgy hallottam (és gondolom valamelyest), hogy a nők egyfajta határozottságot, magabiztosságot és életben való biztos eligazodást értékelik, kb. azt amit „férfiasságnak” lehet nevezni. Olyasvalaki, akire lehet támaszkodni, aki megoldja a dolgokat, megvédi a nőt, segíti, ilyesmik.

    Na most pl. az intelligencia az nem feltétlenül ilyesmi, sok intelligens ember teljesen fogalmatlan ha a való élet kihívásairól van szó, meg a humor se mindig hasznos, ha csöpög a csap, akkor nem egy viccet szeretnének hallani róla, hanem azt szeretnék ha a pasi megoldaná, hogy ne csöpögjön.

    És tetszik, nem tetszik, ennek az anyagi vonzata is igen fontos, mert a legtöbb dolgot pénzzel intézzük el. Vagyis nem az ékszer a fontos, hanem az, hogy ne okozzon gondot egy új hűtő megvásárlása ha a régi megadja magát, vagy ne okozzon gondot ha cipő, vagy éppen különóra kell a gyereknek. Aztán persze az igényszintek változnak, van akinek a telelés Balin alapszükséglet, amire a pénzt a pasinak kell előteremtenie. Mondjuk azért ez nem jellemző.

    Aztán az, hogy a talpraesett, önálló, anyagilag független nőknek mi a franc kellhet, na erre nem tudom a választ, de frankón…

    ez szerintem teljesen korrekt, és általánosságban véve helytálló!

  6. Részemről csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy minden nő, legyen az bármilyen független is, szeret „utas lenni”, ha férfi kérdésről van szó. (Legalábbis én ezt tapasztaltam). Plusz, hogy valamiért felnézhessen, büszke lehessen rá.

  7. Idézet tőle: Panda63

    Részemről csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy minden nő, legyen az bármilyen független is, szeret „utas lenni”, ha férfi kérdésről van szó. (Legalábbis én ezt tapasztaltam). Plusz, hogy valamiért felnézhessen, büszke lehessen rá.

    Mármint autóban?

  8. Idézet tőle: Panda63

    Részemről csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy minden nő, legyen az bármilyen független is, szeret „utas lenni”, ha férfi kérdésről van szó. (Legalábbis én ezt tapasztaltam). Plusz, hogy valamiért felnézhessen, büszke lehessen rá.

    Panda, az a „büszkeség” fennáll mindkét részről. Ha másra nem is, hát pl. azért büszke a ffi a nőre, mert hogy szép.

Írj megjegyzést

hétfő

Nehéz elfogadni, hogy beteg vagyok, és nem bírok mindent, amit elvárnak tőlem.

De már barátkozom a gondolattal, és már nem annyira rémisztő. Lehet, hogy a betegségem nyílt felvállalása a kulcs a továbblépéshez?

Hétfőn megyek ismét a pszichológusomhoz, hogy erről is beszéljek vele.

De leginkább azért, mert meg akarom neki mutatni, hogy mim van. Kész vagyok ui. egy drámafoglalkozás tervezetével… A téma : A rút kiskacsa.

Valami azt súgja, hogy tetszeni fog neki… Hiszen a gyermekvédelem egyik sarkalatos pontja a gyermekek önbecsülésének erősítése. Nekem ez a mese adott évtizedeken át titkos reményt a túléléshez… és biztos vagyok benne, hogy ma is sok kisgyermek van, aki hasonlóan rútnak érzi magát, mint ahogy én éreztem… és nekik is sok reményt adhatna ez a mese.

És a pszichológusomnak legalább nem kell majd magyaráznom, hogy miért fontos szimbolikus nyelven beszélni a gyerekekhez – és hogy mi ennek a mesének a jelentősége…

jó lenne támogatást kapni tőle.

Mert a lelkem legmélyén félek persze.

Félek, hogy elveszítem a munkámat és magamra maradok az álmaimmal.

Szerző:

Belépett: 5 év

amarilla

Blog kommentek: 6898Blog bejegyzések: 381Regisztráció: 31-10-2010

Írj megjegyzést