Akik nem kellenek senkinek
"Tízszer tovább tart összerakni magadat,mint amennyi idő alatt szétesel.."
22 éves barnahajú, barnaszemű, permanensen szomorú lány eladó.
Jah tudom..
Mi van lola
Már te sem kellesz senkinek?
Tudod hogy én kit látok benned vagy csak láttam....
.
Úgy néz ki nem kellek Babarczy Eszternek.Kellek-e itt valakinek?Jelentem az alattam felszólaló Spartacus100 - nak talán ismerem filozóiai hitvallásást, ami igy hangzik, hogy "lehet hogy nem a bugyi a világ lejobb dolga, de nagyon közel áll hozzá" vásároltam és belelapoztam egy könyvbe.Lehet volt szerzői jogvédelme.Jó rég nem láttam én olyat csak mozgó- illetve mozdulatlan kulúrában.Hiányzik a live.Ha vkinek nagyon szép, akkor én is tudok neki mutatni valamit.Perze ezt közös megegyezés alapján döntenénk el.
deleted
Ja, láttam én már ilyet 🙂 egy lány levelezőtársam áradozott a szerelméről. és felhoztam hogy biztos jóképű pasi, erre szinte kiröhögött. "a béla? méghogy jóképű? :DDDDD" pogácsa képű, csiga képű, minden volt csak nem jóképű, és ő mégis csak szerelmes volt belé.
egyszer küldött egy képet a béláról. béla egy jókép srác volt, aki egy gyorsasági motor előtt pózolt. erre jött a válasz, hogy "oké a barátnőim szerint is jóképű de én nem látom annak :D"
ezzel csak azt akarom mondani hogy a jóképű pasikhoz látatlanba jó tulajdonságokat ítéltek meg, míg a nem jóképűknek nem előlegeztek meg semmilyen jó tulajdonságot. sokszor meg sem akarjátok ismerni.
ez van amikor saját magatokat is becsapjátok.
abban igazad volt, hogy közhelyre sikeredett. különben nem gondoltam mindig rondának magam, csak a sok visszautasítás miatt kicsit átértékelődött a belső képem. ilyenkor mi van?
én már lemondtam az egészről. a terveimet nem írom le, mert nem szokás. pedig van itt ilyen topic is...
a lányok meg legyenek boldogok a jóképű pasikkal. mást úgysem tudnék kívánni. én inkább kiakarok szállni ebből az egészből.
Spartacus 😀 😀 😀
pedig a lelki betegségekre a pina a legjobb orvosság
Kedves bello!
Bár lány vagyok, mindig is fiúbarátaim voltak. Ők befogadtak maguk közé, és amúgy is szívesebben fociztam és másztam fára, mint hogy a körmömet fessem és hajlakkot fújjak a legújabb frizurámra.
Éppen ezért sok srácot láttam már, sokat ismerek, sokmindent láttam már, amik velük történtek.
Tulajdonképpen két dolgot szeretnék mondani: az egyik az, hogy sok olyan srác van, aki egyáltalán nem felel meg ennek a jóképű, napbarnított, a szőke szörfdeszkás hercegnek, vagy ilyesmi ideálnak. De egyszerűen annyira oda tudnak figyelni a lányokra, olyan dumájuk van, úgy meg tudják nevettetni őket, hogy csuda. És bizony van párjuk. Pedig nem "szépek".
A másik, amit mondani szerettem volna, az egy egyszerű mondat, amit egy sráctól kaptam meg egyszer régebben. Nyers volt, de igaza volt (egyébként mi együtt jártunk). Éppen valami negatívat mondtam ki magamról (mert hát nekem sincs nagy önbizalmam és néha kicsúszik a számon ilyesmi), erre ő rám nézett, és azt mondta, hogy akármennyire is vonzónak talál, amikor ilyet mondok, az nagyjából olyan hatást kelt, "mintha leönteném magam valami iszonyat büdös folyadékkal, aztán azt várnám, hogy ennek ellenére vonzónak találjon valaki". 😀 jót nevettem, de csak kínomban, mert eléggé eltalált.
Szóval valóban: ha így beszél valaki magáról, hogy rossz ember vagyok és csúnya kívül-belül, akkor az tényleg nem túl vonzó... Lehet, hogy nem is kell ezeket így explicite kimondani, akkor is érződik, hogy így gondolja...
Még nem olvastam a blogodat (pedig most már kíváncsi vagyok, tényleg), szóval csak azt látom, hogy itt miket írtál, de talán erre vigyáznod kellene. Mint ahogy én is igyekszem erre vigyázni, mióta megértettem, mennyire taszító tud lenni, ha az ember ennyire keserűnek mutatkozik saját magával kapcsolatban.
ui.: lehet, hogy ezt is közhelyesnek fogod titulálni, de ez egy őszinte, saját történet volt. A közhelyekről meg annyit, h mindnek van alapja... Pedig baromi idegesítőek szerintem is, de akkor is így van 🙂
Leült a topik. Mindenkinek megoldódott a gondja?
Drága Patricia,
idáig süt a szenvedésed.
Ami mögött látom, ohgy a szüleid milyen kegyetlenül és ostobán bántak veled.
Nem értékeltek, nem szerettetk, nem babusgattak, nem mondták, hogy gyönyörű vagy és okos és ügyes.
És ez elég ahhoz, ohgy tönkretegyenek egy embert.
ez borzasztó, de szeretném, ha tudnád, hogy van kiút.
és ha a szüleid nem mondták, attól te még lehetsz gyönyörű és ügyes és okos.
Nagy erő kell hozzá, hogy az ember merjen mást gondolni saját magáról, mint amit a szülei gondoltak őróla, ohsszú éveken keresztül.
ezek a mérgező szülők.
szeretném, ha tudnád, hogy lehetséges elszakadni a mérgező szülőktől, és valódi társakat, szeretetteljes támogató kapcsolatokat találni az életben.
nem megy könnyne, ez egy hosszú út.
de érdemes rálépni, mert más út nem nagoyn van. még jópár évet le fogunk élni, és nem mindegy, hogy hogyan. hogy milyen hangokat hallunk a fejünkben.
én már férjhez mentem, családot alapoítottam, eljöttem Magyarországról, tk. sikertörténet vagyok. de még mindig hallom néha a negatív hangokat a fejemben.
olyankor leülök,é s azt mondom magamnak: ezek csak hnagok a fejemben. és nem hallgatok rájuk. ezek a hangok engem tönkretesznek, megbetegítenek, kétségbeesésbe hajszolnak.
nem hallgatok rájuk.
felemelem a tekintetem a kék égre, és azt mondom: a nagy ég alatt mindenkinek van helye, nekem is. jogom van élni, és szeretni magam. szeretetreméltó vagyok, akkor is, ha a szüleim nem jól szerettek, ha tudatlanságukkal porrá zúzták az önértékelésemet.
lehetséges mégis meggyógyulni, és egészséges önértékelésre szert tenni.
mindez lehetséges.
kívánom, hogy megtaláld az utad. és ne hallgass a fejedben tomboló hangokra.
drága patrícia. el tudom képzelni, ohgy milyen belső hangok szidalmaznak és ordibálnak és korholnak és bántalmaznak téged. de ettől te még jó vagy és szerethető.
a szüleid alkalmatlanok voltak arra, hogy téged felneveljenek. te mégis felnőttél. ésm ost kell valaki, aki szeretettel és törődéssel fordul feléd. ahogy a szüleidnek kellett volna.
ezt egy jó terap tudja csak megcsinálni.
ne add fel. ne add fel. van remény.
kitartás.
?minek is irányitani azt ami már nem tart sokáig mármint az én életem......................?
?ez már csak az én életem vége felé haladásom...............................?
?
szia, Patricia.
az lenne a fontos, hogy te magad tudd magadat irányítani.
üdv
amarilla
?mégis miért kell hogy elfogaddjanak ha én igy elvagyok magamban?
?kinek is kellenék ha csak önmagamat szeretem általában már amikor tudok önmagamról?
?
?én nem akarok igy élni tovább?
?ez nem én vagyok hanem egy termék amit létrehoztak csak nem tudják irányitani..........................?
?
?ha már magamnak sem tettszek akkor vajon ki is fogaddna el igy ahogyan vagyok mostanában?
?utálom az egész világmindenséget és az ott levö mindenkit is aki volt,van,lessz....................................?
?
Elhitették velem, én meg el is hiszem. miért hazudnának nekem?
szerinted én szívesen hiszek ebben?!
Aki nem teljes értékű szerintem nem selejt,lehet éppen különleges is,minden relatív.
?én is ugy gondolom hogy nem kellek igy senkinek?
?miért is,ki tudna igy szerettni engemet hogy ha én csak magamat tudom csak szerettni?
?akkor meg minek is a másik fél elviselése?????????????????
?elég ha magam vagyok?
?
Gondolod? Én azt hiszem, engem lehetetlen lenne szeretni, azért, aki valójában, legbelül vagyok. Nem tudja senki, hogy milyen az, és nem is fogja megtudni. Néha beletörődök, de legtöbbször nem, és olyankor nagyon rossz érzés.
A terap az ,aki képes ránk SERETETTEL ÉS MEGÉRTÉSSEL ÉS BÁTORÍTÓAN NÉZNI.
AHOGY EGY NORMÁLIS SZÜLŐNEK KELLENE A GYEREKÉRE.
és ez az érzés, amit a terap sugároz magából - életeket ment és életeket változtat meg.
keressetek egy jó terapot.
mert csakis egy terap az, akinek van türelme elviselni azt a sok sületlenséget, amivel teletömték a fejünket.
hogy pl. minket senki nem szeret.
a jó terap ezt empátiával meghallgatja.
és vár minket a következő ülésre is. és meghallgatja sokszor.
és észreveszi azokat a kis apró MÁS érzéseket, amiket azért észreveszünk mi magunk is.
és akkor azt mondja - na, lám, valaki kedves volt tegnap magához...
hm. tehát nem is igaz, hogy magát ABSZOLÚTE SENKI NEM SZERETI.
hm, mit gondol erről?
és szépen lassan haladnak...
odáig, hogy na jó, hát senkit sem szerethet MINDENKI.
mindenkit utál valaki.
és ez rendben van.
ezt el lehet viselni. a világ ilyen.,
na, de hát én nem lehetek a terapotok helyett terapotok.
az egy hosszú folyamat, sok üléssel és sok sok sok sok kibeszéléssel.
hajrá, mindenki. hajár, hajrá, drukkolok nektek!!!!
egyikőtök sem rosszabb a normális embereknél!!!
mindannyian csiszolatlan gyémántok vagytok!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
és ha kicsiszolódtok, nagoyn sokan fognak titeket szeretni!
A terap az ,aki képes ránk SERETETTEL ÉS MEGÉRTÉSSEL ÉS BÁTORÍTÓAN NÉZNI.
AHOGY EGY NORMÁLIS SZÜLŐNEK KELLENE A GYEREKÉRE.
és ez az érzés, amit a terap sugároz magából - életeket ment és életeket változtat meg.
keressetek egy jó terapot.
mert csakis egy terap az, akinek van türelme elviselni azt a sok sületlenséget, amivel teletömték a fejünket.
hogy pl. minket senki nem szeret.
a jó terap ezt empátiával meghallgatja.
és vár minket a következő ülésre is. és meghallgatja sokszor.
és észreveszi azokat a kis apró MÁS érzéseket, amiket azért észreveszünk mi magunk is.
és akkor azt mondja - na, lám, valaki kedves volt tegnap magához...
hm. tehát nem is igaz, hogy magát ABSZOLÚTE SENKI NEM SZERETI.
hm, mit gondol erről?
és szépen lassan haladnak...
odáig, hogy na jó, hát senkit sem szerethet MINDENKI.
mindenkit utál valaki.
és ez rendben van.
ezt el lehet viselni. a világ ilyen.,
na, de hát én nem lehetek a terapotok helyett terapotok.
az egy hosszú folyamat, sok üléssel és sok sok sok sok kibeszéléssel.
hajrá, mindenki. hajár, hajrá, drukkolok nektek!!!!
egyikőtök sem rosszabb a normális embereknél!!!
mindannyian csiszolatlan gyémántok vagytok!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
és ha kicsiszolódtok, nagoyn sokan fognak titeket szeretni!
ja, és aztán a gyerekből felnőtt lesz - és nem emlékszik természetesen, hogy az öngyűlölő érzései honnan is erednek... hogy is emlékezne...
felnőtt lesz, és nem érti saját magát...
borzalmas kín szembenézni azzal, hogy azok, akiknek a szeretetére legjobban áhítozik, nem tudták őt elfogadni soha olyannak, amilyen.
pedig hát ez az egyetlen módja annak, hogy az ember többé ne gyűlölje magát.
különválasztani a szülők érzéseit a sajátunktól.
oké, ők nem szívesen fogadtak. Nem örültek nekem. Útban voltam. Rosszkor jöttem. Mittudomén - egyénenként különböző.
DE.
Én megpróbálhatok másképp érezni.
- na, itt kell egy terap.
mert másképp érezni nem lehet másképpen, csak MEGTANULÁSON KERESZTÜL.
TANÁR NÉLKÜL NEM MEGY.
CSAK EGY MEGVÁLTÓ SZERELEM TALÁN...
Még valami.
egy gyerek az érzelmeket - és viszonyulásokat - a szüleitől tanulja meg.
Mondok egy példát.
Ha egy kétéves gyerekhez a szobába besétál egy oroszlán, a gyerek gőgicsélve fogja kinyújtani a kezét, hogy megsimogassa. Met nem tudja ,hogy félni kell az oroszlántól.
ha az anyukája is jelen van, és az nauykája felkpaja a gyereket dobogó szívvel, és menekülni kezd, - mondjuk mittudomén kiszalad azon az ajtón, és gyorsan bezárja maga mögött az ajtót, akkor a gyerek egy életre megtanulja - elsősorban szavak nélkül - hogy az oroszlántól bizony félni kell. Anyuka valószínűleg zokongi is fog kezdeni, ha már kinn van.
ezt a példát csak arra hoztam fel, hogy minden érzelmet, a "helytelen, káros, önpusztító" érzelmewket is ugyanígy, észrevétlenül, tudatattalanul tanuljuk. Nem tudjuk, hogy éppen tanuljuk.
ha pl. a szüleink fiút vártak, és mi lányok lettünk a szerencsétlenségünkre, előfordulhat, ohgy a szüleink rá sem bírnak nézni sokáig...
és mi megtanuljuk, ohgy mi csak zavarunk, útban vagyunk, nekünk senki nem örül, mi nem vagyun kszerethetők olyannak, amilyenek vagyunk.
és még hosszan sorolhatnám.
könnyen öngyilkossági gondolatokhoz is vezethetnek az ilyen káros és alattomos tudattalanul közvetített szülői üzenetek.
tehát fel a fejjel, senki nem született értéktelennek, tudattalanul lettünk megmérgezve ezzel az érzéssel.
de ki lehet kászálódni belőle.
JÓ TERAP ELENGEDHETETLEN.
ANÉLKÜL SEMMI NEM FOG TÖRTÉNNI, CSAK ELHATALMASODIK A KÁROS ÖNPUSZTÍTÓ, ÖNGYŰLÖLŐ ÉRZELEM.
Keressetek valakit, aki szeretettel néz rátok.
Menjeteke el pl. egy akármilyen hobbikö9rbe, ahol a tanár figyel rátok.
táncórára, rajzszakkörbe, kirándulósba, akárhova.
és legyetek nyitottak mások felé.
megtörténhet a csoda.
de a terap azért nagoyn fontos lenne. anélkül még kimozdulni is nehéz otthonról...
Olvasgassátok Andrea blogját szerintem...
?nem vagyok teljes éetékü,ezért is irtam hogy selejt vagyok?
?ez az én véleményem akár tettszik-akár nem........................?
?
?én csak leirtam amire gondoltam?
?
Szia Patricia!
Megkérdezhetem, hogy miért írsz mindig ennyi kérdőjelet? Ennek van valami mondanivalója? Ha már mások is kérdezték ezt, akkor bocsi, hogy most én is ezzel jövök elő, de engem érdekel.
Üdv: Niki
Mi az , hogy slejt vagy , te nem vagy az mert akkor en is az lennek , mi nagyon ertekes emberek vagyunk
?hova is tartok igy ebben az állapotomban???????????????
?selejt vagyok a társadalom selejt-je???????????????
?
?vajon én aki ilyen nehéz személyiség mint én aki még saját magát sem tudja elfogaddni az hogyan tudna érvényesülni ebben a rohanó és elviselhetettlen világban???????????
?
Szerintem jól elhitetted magaddal...folyton azt írod számodra nincs remény és egyetlen dolgo sincs,amiért szerethető lennél sem kívül,sem belül.Itt valami nagyon nincs jól.Ha te ebben hiszel akkor????
Idézet tőle: Rémusz bácsiHej haj.... csatlakozom a topikhoz.
De el ne higyjétek magatokról hogy értéktelenek vagytok. tán csak nehezebben adjuk el magunkat mint azok akik sikeresek a kapcsolataikban. Hiába vannak értékeink ha ezt nem tudjuk megfelelően és mások számára világosan kommunikálni.
nehéz.............
najó, de senki sem vevő rá? 🙂 ezért sántít egy picit az elmélet.
ráadásul én tudom magamról miben vagyok értéktelen, méghozzá elég sok mindenben.
...pedig jó lenne azt hinni, csak már elhitették velem az ellenkezőjét.
Milyen igaz.
Hej haj.... csatlakozom a topikhoz.
De el ne higyjétek magatokról hogy értéktelenek vagytok. tán csak nehezebben adjuk el magunkat mint azok akik sikeresek a kapcsolataikban. Hiába vannak értékeink ha ezt nem tudjuk megfelelően és mások számára világosan kommunikálni.
nehéz.............
Látom bővültek a topiktagok... sajnálom hogy más ember is így van ezzel 🙁
Írtam üzenetet Neked.
Bocs, nem lett jó, még egyszer leírom a privi címemet: theiszm@freemail.hu
Szia Lella!
Szomorúan olvasom az írásaidat. Nekem is volt az életemben olyan időszak, mint a tiéd. Tizenéves koromban volt. Akkoriban kezdődött a betegségem is. Sokat köszönhetek az akkori orvosomnak, aki az egyetlen volt, akinek el tudtam mondani, hogy mi bánt. Most 28 éves vagyok és beteg, de van egy csodálatos férjem, aki mellettem áll.
Kisebb-nagyobb megszakításokkal írogatok ide, de mégsem ismerem a fórumozók 99%-át.
Szívesen meghallgatnálak, és ha tudok, írnék Neked pár jó szót, ha szeretnéd. Priviben is írhatsz: theiszm@freemail.hu
Köszönöm. Igazából talán azt mondanák mások, hogy ez hülyeség. Mindenki ezt mondja. Semmit nem tudnak... Nincs egy barátom se. Akik voltak, mind elhagytak, megváltoztak. A szüleim pár éve elváltak, azóta csak úgy-ahogy élünk meg. Van egy testvérem aki gyűlöl. Igazából mindenki körülöttem, gyűlöl. De hogy mit csináltam? Csak ülök, nézek magam elé, és nem szólok senkihez. Rossz ez? Még soha nem ártottam senkinek. Csak nem vagyok olyan mint ők. Olyan akarok lenni. Olyan, akinek nincs lelke - ők olyanok. Ők tudnak élni, tudják élvezni. Néha nem is értem. A legtöbb bajom a külsőmmel van. Hülyeség, ugye? Az életem egyetlen értelme az evés volt - nevessetek ki, de így van. Mást nem is tudtam élvezni. Aztán rájöttem, kicsit elvetettem a sulykot... Fogyókúrázok. Tudjátok ez milyen, nekem? Már azelőtt is ilyen voltam viszont. Egyszerűen aránytalan vagyok.
Bocsánat, már ez is egy kisregény. Nem muszáj elolvasni, úgysem érek annyit. Úgysem tud segíteni senki, ezt én csináltam magamnak. De már nem tudok mit tenni. Csak egyvalaki lenne, aki tényleg, azért szeret aki vagyok...
Szia. Nyugodtan írj ide, vannak sokan, aki olvasnak, meghallgatnak, megértenek. Hasonló problémákkal küzdünk mind. Én is mindig itt kiáltom világgá a bánatomat, mint egy ámokfutó jövök ide, amikor felgyűlik bennem a sok fájdalom, és kiordítom magamból.
Mondd el Te is, mi bánt.
Sziasztok.
Új tag vagyok, meg minden, és még soha nem fórumoztam, szóval nem igazán tudom, hogy mennek itt a dolgok. Lehet hogy bele se kéne szólnom, mert ti már ismeritek egymást, beszélgettek meg ilyesmi. Bocsánat. Egy moderátor törölje ki az üzenetemet ha nem jó.
Csak ez a topic megfogott. Akik nem kellenek senkinek... Én is ilyen vagyok. Ezért írok ide. Én szeretném elmondani, mi bánt, és hogy miért vagyok ilyen, de nem tudom. Mert nincs kinek. Nincs aki meghallgasson, vagy megértsen... Mindegy, gondolom ti aztán már unjátok az önsajnálatot. Egyszerűen már nincs semmi amiért éljek. Tényleg, tuti hogy rossz helyre írom mindezt, de nem tudom tényleg, hogy hova kéne.
Bocsánat!!!
Hahó,
én is így kezdtem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
én szó szerint utcaseprő hapsikkal kezdtem barátkozni az aluljáróban 14 éves koromban...
egy barátnőm vitt el oda, hasonlóan lelki nyomorult volt, mint én. bár az ember azt akkor még nem tudja olyan gyerekfejjel.
ismerkedtünk, a hormonok is kezdtek dolgozni bennünk, de onnan leléptem, éreztem, hgoy ez azért nem egészen az én mezőnyöm...
aztán kőkemény fiúkkal kezdtem barátkozni, szintén aluljárókbna, ők már nem utcaseprők, hanem drogosok, kriminálisok és deviánsok voltak.
bár itt is inkább én rajongtam értük, ők nem annyira értem.
bár kalandok akadtak azért.
aztán hosszú hosszú hosszú rettenetesen hosszú magány. borzalmasan bhosszú magyán.
majd terápia, és iszonyatos fájdalmak felszínre törése, és azokkal való szembenézés.
lassú leválás a szüleimről.
lassan meérteni, hogy én értékes és szerethető ember vagyok, nem vagyok értéktelenebb, mint a többiek, csak azért mert az idióta szüleim csak ordibálni bírtak velem és lekeverni egy-két pofont, ha másképp gondoltam valamit, mitn ők.
jaj, jaj, mennyi könny, mennyi rettenetes év...
aztán valahogy sikerült belátnom, hogy társas lény az emer, és talán ha még családot akarok, akkor valakit közel kellene engednem magamhoz.
és elhinnem, hogy nem fog bántani.
ő lett a gyerekem apukája.
minden egyenesbe jött.
nagoyn nagoyn nagyon sok munka. de megéri.
egy jó terap elengedhetetlen hozzá.
"Pl szerintem ha valaki nagyon sok szenvedésen megy át az látszik a szemében és szépé teszi, de főleg az ha Szeretet van benne és szeretet iránti vágy! 🙂 "
Ez egy nagyon érdekes és elgondolkodtató megközelítés.
Idézet tőle: 5678Jol van Vega .
Jol van Vega .
Idézet tőle: 5678Idézet tőle: harmonyIgazad van SilentForce. Valójában tényleg a Lélek a legfontosabb. Azt kellene előtérbe helyezni. (amugy azt gondolom, hogy akiknek szép a lelkük azoknak a szemük is szép, mivel tükröződik benne a Lélek, bár ez csak az én gondolatom).
Tegnap sokmindent megértettem, elkezdtem olvasni a Bibliát. És nagyon örülök, hogy Isten elvezetett oda, hogy nekifogjak olvasni. Nagyon sokmindent meg kell tanulnom még.
A csillogás, a kirakat dolgok nem vonzanak, engem azok az emberek vonzanak, akik valahol érzékenyek, és látom a szemükben a LÉLEK-et. Pl szerintem ha valaki nagyon sok szenvedésen megy át az látszik a szemében és szépé teszi, de főleg az ha Szeretet van benne és szeretet iránti vágy! 🙂 Az igazi boldogságot nem a mű dolgok adják.
Szerintem akinek szép a lelke az amugy is szép.... legalábbis így érzem. Vagyis a lelki szépség szerintem kisugárzódik, így mondom.
Igen azt hiszem megfogalmaztad azt ami a szeimben van . Talan ettol vagyok szep es ezert latnak masok szepnek . Az a rengeteg fajdalom , magany az ahogy kinoztak . Ezt a szemekbol nem lehet kitorolni , a halal utan lathatod a szemekben egeszenen addig mig valaki le nem zarja a szemhejaimat , ha lesz ilyen .Jo lenne ,mert ha nyitva maradna remiszto lenne az utolso kialtas amit a szemeim kialtananak a beszed hianyaban. . Egyszer vege lesz , csak lenne mar csak jonne mar.
Fel a csőrökkel! Ha sikerül karmára állnom,segítek! Kitartás! Brrr! %~}}<
Idézet tőle: harmonyIgazad van SilentForce. Valójában tényleg a Lélek a legfontosabb. Azt kellene előtérbe helyezni. (amugy azt gondolom, hogy akiknek szép a lelkük azoknak a szemük is szép, mivel tükröződik benne a Lélek, bár ez csak az én gondolatom).
Tegnap sokmindent megértettem, elkezdtem olvasni a Bibliát. És nagyon örülök, hogy Isten elvezetett oda, hogy nekifogjak olvasni. Nagyon sokmindent meg kell tanulnom még.
A csillogás, a kirakat dolgok nem vonzanak, engem azok az emberek vonzanak, akik valahol érzékenyek, és látom a szemükben a LÉLEK-et. Pl szerintem ha valaki nagyon sok szenvedésen megy át az látszik a szemében és szépé teszi, de főleg az ha Szeretet van benne és szeretet iránti vágy! 🙂 Az igazi boldogságot nem a mű dolgok adják.
Szerintem akinek szép a lelke az amugy is szép.... legalábbis így érzem. Vagyis a lelki szépség szerintem kisugárzódik, így mondom.
Igen azt hiszem megfogalmaztad azt ami a szeimben van . Talan ettol vagyok szep es ezert latnak masok szepnek . Az a rengeteg fajdalom , magany az ahogy kinoztak . Ezt a szemekbol nem lehet kitorolni , a halal utan lathatod a szemekben egeszenen addig mig valaki le nem zarja a szemhejaimat , ha lesz ilyen .Jo lenne ,mert ha nyitva maradna remiszto lenne az utolso kialtas amit a szemeim kialtananak a beszed hianyaban. . Egyszer vege lesz , csak lenne mar csak jonne mar.