Öngyilkosság
Kedves Szornyi
Ket gondolatot ideztem toled , amelyek kerdojellel szerepelnek a hozzaszolasomban.
Nem pontosan ideztem toled , de kerlek nezd el nekem es remelem a lenyegi mondanivalojan nem valtoztattam . Nagyon erdekes elmelkedesnek tartom , ezert nehany gondolatot en is hozzafuztem .Remelem Amnem is elolvassa.
Kedves Spartacus
Mindenkihez megprobalok szolni , nem biztos , hogy mindig a jo szavakat talalom, de emberbol vagyok en is tehat elnezheto.Ha mar tobbre nem tellik figyeljunk neha a masikra , en magambol indulok ki mint mindenki nekem is jolesik ha neha odafigyelnek ram , meg abban az esetben is ha kritikat kapok amiket ervekkel ala tudnak tamasztani. Szerintem az a legnagyobb gond a mai tarsadalommal , hogy hajlamosak vagyunk csupan a negativumokat latni a masik emberben mert talan a pozitiv dolgok nem elegge erdekesek. Ez oda-vissza mukodik a masik ember sem fog ertekeket latni bennunk.
Ugy velem nincs sem jo sem rosz ember , a rosz is a jo is bennunk van.
Kedves Amarilla
Sirni neha valoban jo , nem tudok mindig de ha neha sikerul akkor valoban megkonyebbulok egy idore. Miutan kisirtam magam egybol keresek valami vicces videot es megnezem csak az egyensuly kedveert. Talan egyre inkabb konnyelmuen veszem ezt az eletet, azert mert mas egyeb valasztasom nincs, sirassal nevetessel lehet kibirni azt ami van.Megnezem a videot es folyamatosan olvasom igy estenkent a blogokat hozzaszolasokat.
Koszonom kedves szavaid .
oké...de ha nem haragszol én fordított sorrendben gondolom.... 🙂
Idézet tőle: crazy
ijesztően komolyan gondolkodom a befejezésen.....ezért nem is kezdek bele semmibe sztem...
Úristen, nehogy már kinyírjátok magatokat mind!
Ha likvidálja magát minden Búra-törzsvendég, akkor rohadtul unalmas hely lesz ez 🙂
Gondoljatok valami szépre: kiskutyák, napfény, pina...
ijesztően komolyan gondolkodom a befejezésen.....ezért nem is kezdek bele semmibe sztem...
Idézet tőle: 56785678 megvan egyenlore
ma sirva ebredtem , de tudtam ez csak atmeneti
miutan kisirtam magam , azt mondtam ez nagyon jo volt regen nem sirtam , hat felfedeztem meg nem vagyok teljesen ures
no ez is valami
Almos vagyok
Jo ejszakat
szia, sírni nagyon fontos. még ha fájdalmas is.
most én is sírni szeretnék.
de én nem fogok, mert mégsem akarok 🙂
nem szabad kétségbeesnem.
mindjárt kipanaszkodom magam a blogomban.
addig is midnenkinek egy nagy ölelést küldök, és nézzétek meg már basszus a kisfilmet ,amit küldtem nektek!
a blogomban!
mert rólunk szól!!!
szerintem.
ölelés, nagyszerűek vagytok, hogy itt vagytok!
és egy nap megtudják az emberek, hogy kik vagytok belül!
milyen értékesek és szeretnivalóak!
5678 megvan egyenlore
ma sirva ebredtem , de tudtam ez csak atmeneti
miutan kisirtam magam , azt mondtam ez nagyon jo volt regen nem sirtam , hat felfedeztem meg nem vagyok teljesen ures
no ez is valami
Almos vagyok
Jo ejszakat
azért mert a segítő szándékot is sokszor negatívra állítják be, önmagukból kiindulva...és így kiprovokálva azt a szintet ütöm, ami zárolandó
Idézet tőle: 5678
akkor artatlan kerdesnek veszem ha azt mondtad annak szantad
vannak hasznosithato gondolataid
5678, látom mindenkihez van egy jó szavad, egy vigasztaló gondolatod.
És mi a helyzet veled? Ha itt vagy a burán, biztosan neked is vannak problémáid. Szóval, hogy vagy, 5678?
azt kell megtudni miert zarolnak , en szabadon jartatom itt a szamat amint latom
és ez még csak a kezdet, 5678....mi lenne, ha hagynák nett-et kibontakozni és nemzárolnák...)))
Annyi ertelmes ember van itt , aki az ongyilkossag gondolatval foglalkozik. Nem gondoltam , hogy kapok egy nettes oldalon annyi intelektualis es emocionalis taplalekot amennyit kapok itt, par nap alatt. Azok az emberek beszelnek a legtobbet az elet befejezeserol amelyek a legtobbet tudnak adni, mert kis segitsegre mindenkinek van szuksege , onmagunk nem vagyunk teljesek onmagunkban ,eletunk csak a tobbi emberevel teljes. Amnem hidd el , hogy van miert elned , ameddig segiteni tudsz , ha meghal a kutyad nem vesziti el ertelmet az eleted. Ne mond nekem , hogy nem igy van , mert most is kaptam toled olyan gondolatokat amelyek ertekesek , akkor addig kell elni ameddig tudsz adni , es eleted vegeig lesznek olyan szemelyek akik elfogadjak azt amit kapnak toled.
Szornyi irta
mi van ha pont ugyanebbe szuletunk vissza?
mi van ha meg kell oldani az eledbenmaradast?
az idok vegezeteeig nem kovalyoghatunk eletekkel az univerzumban
nagyon ertelmetlennek es celtalannak hangzik
nem hiszem , hogy ez lenne mindennek az ertelme , hogy bolyongunk, olyan nincs
es nem szeretnem ha olyan szemelyek akik tudnak adni masoknak valamit ,csak ugy onkezukkel veget vetnek ennek a dolognak, ez nem fair .kisse egoista modon gondolkozom.
Az öngyilkosság egy olyan döntés,ami lehet rossz,vagy kényszerűen lehet jobb,mint az ismeretlen "lehetséges" jövő.Ha valaki már remélt hiába nagyon sokadszor,de szenvedett már bőven eleget,akkor semmi nem fogja meggátolni a kísérlet(ek)ben.Én nem tartom gyávaságnak,sem ostobaságnak;egyszerűen eljön az a pont,amikor az élet már behozhatatlan arányokkal nevezhető rossznak,-történjék bármi(jobb is) azután,-gondolok itt a már meglévő gyógyíthatatlan sebekre;akár a lélekben,akár a testben.Nem mindenki születik szerencsésnek.
Aki maga vet véget az életének,az nem bízza további véletlenekre az életét,mert abban a pillanatban valóban ő birtokolja,nem mások,-ebben az értelemben tiszta döntés ez a fajta halál.100%-ig elkerülhetővé válnak a további megaláztatások,bizonytalanság,fájdalmak,a cinikus remény,feleslegesség,üresség.Én már éreztem/voltam így,azóta is napi szinten gondolok a halálra,és szomorú tény,hogy ha anno sikeresebbek lettek volna a kísérleteim,akkor semmit nem veszítettem volna,ami azóta boldoggá tehetett volna.Elpazarolt-semmi évek,naiv hitek,kín,gyászok,remények,újrakezdések,szélmalomharcok-mindig ugyanaz...mindig.
Közel állnak hozzám 'depresszió71' gondolatai,tervei,megértem őket.Nekem a kutyám élete végével megszűnik a kapcsolatom a világgal,onnantól nincsenek terveim.Elfáradtam,mint sokan mások,-nem hiszek semmiben.Eleget láttam,éreztem,éltem.Az az utolsó felelősség, a szeretet,-azt viszonozni kötelesség.Nekem nem kell ez a világ.De ez kölcsönös.
Szerelmi ügy miatt viszont nem ez a megoldás.A szerelem és annak vonzatai múló dolgok,ha valaki elhagy valakit,akkor tegye,csak minél hamarabb!Mert azzal a megcsalt nem veszít,hanem csak nyer.
Ha valakinek az élete még közös olyan személyekkel,mint pl.szülő,gyerek,társ,kedvenc,-bármi,ami iránt felelőssége van,akkor az önkezűség módszere hibás döntés.Önzőség.Mert akkor még van cél,akkor még küzdeni kell.
tudom. csak nem mindenki érdemli meg
akkor artatlan kerdesnek veszem ha azt mondtad annak szantad
vannak hasznosithato gondolataid
azt te döntöd el, minek veszed. én hiába mondanám, hogy nem provokálásra szántam, csak egy ártatlan kérdés..............és hát tudod, ki mit hoz ki az emberből
pl san esetében le kell süllyedni a szintjére, hogy "kommunikálni" lehessen vele,,,,persze más kérdés,hogy nem kicsit unalmas, fárasztó és felesleges
te most ezzel a kerdessel provokalni akarsz ?
ezzel amegjegyzeseddel most érezzem magam kitüntetve?
hmmmmmm, Nett ezek nem is olyan rosz gondolatok, ahogy elneztem a hozzaszolasaidat eddig ezek a legkomolyabbak.
segíteni az tud, aki alegközelebb áll hozzád, az pedig saját magad vagy. nyilván azért nem érzed, hogy bárki, bármi segítene, mert azt másoktól várod. pedig csakis kizárólag önmagadra számíthatsz, az orvos vagy a barátok csak asszisztálnak hozzá.
először is azt döntsd el,valóban ki akarsz e lépni ebből az önsajnálatból. szerinted értelmesebb és élhetőbb dolog a jelenben és a jövőben élni,mint a múltban, addig, amíg egy olyan fiúval vagy elfoglalva, akinek nem kellettél, addig esélyt sem adsz magadnak arra, hogy olyanra találj, aki igazán jó neked. ja bocs, rosszul fogalmaztam, nem nem kellettél neki, simán csak nem ő az.felesleges időt,energiát, idegsejtet pazarolni erre, a múltra, amin nem változtathatsz, és nem is kell,mert ennek így kellett történnie, hogy rádöbbenj, nem ő a te embered.
30 éves vagy és 2 éve szenvedsz egy fiú miatt? előtte volt párkapcsolatod? nem gondolod, hogy öreg vagy már ahhoz, hogy ennyi időt foglalkozz számodra teljesen értéktelen dolgokkal?
Kedves nett! Azt értem ez alatt hogy hiába beszélgetek barátokkal pszichiáterrel,nem érzem azt hogy túl sokat segítenének.De valószínű be van szűkülve a tudatom és még nem látom tisztán azt hogy ki mit nyújt mert utólag biztosan rádöbbenek hogy mennyien segítenek tanácsokkal gondolatokkal akár gyógyszerrel.Tudom hogy nekem is nagy szerepem van abban hogy talpra álljak ha én nem vagyok vevő a segítségre nem tudnak mit tenni.Most valahogy nagyon mélyponton vagyok a fiú miatt aki elhagyott ezért gondoltam az öngyilkosságra.
nellyke
számodra mit jelent pontosan az, hogy segítség? mit értesz segítségen, amit nem kaptál meg?
Nellyke olvasd el a valaszokat amit kaptal.
Sziasztok.Én is nagyon sokat gondolok az öngyilkosságra pedig fiatal lány vagyok 30 éves.De sajnos nincs bátorságom megtenni.Olvasgattam itt és valaki azt írta ez egy megnyugtató dolog hogy végül is bármikor be lehet fejezni.Ezt én is így gondolom.Depressziós vagyok kapok gyógyszereket de úgy érzem hiába kérek sok helyről segítséget nem igazán kapok.Valahogy nem veszik komolyan ezeket a gondolatokat de ha megtenném akkor meg mindenki ledöbbenne.A szüleim barátnőim meg kis idő múltán elfogadnák hogy nem vagyok többé.Egyre nehezebben viselem az életet.
Tanácsotokat szívesen meghallgatom.
Sajnálom hogy ilyen nehéz. Gondold kérlek végig, ha eldobnád magadtól az életet, az esélyét is elvennéd annak hogy jobb legyen
Nincs kedvem semmihez, nem sikerül semmi.
Minek élni???
"Jelenleg 0 felhasználó és 0 vendég van a webhelyen."
:o(
depresszio71 nagyobb kincs vagy te annál, hogy így érjen véget az életed.
És ezt szívből mondom.
És mindenkinek üzenem, akinek ilyen gondolatai vannak.
KINCS, nagy betűkkel!
Sziasztok,
eleg szepen moderaljak az irasokat. Az enyemet legalabbis kivettek, ugyhogy nemigen erzem komolynak azt, hogy irjak bovebben a problemamrol. A lenyeg csak az, hogy sajnos kenyszerpalyan mozgok, persze az en felelossegem, dontesem, hibas meglatasom miatt. Sajnos elobb-utobb meg kell tennem ezt a lepest, kenyszerbol is. Elobb edesanyam eletet probalom rendbetenni hatralevo idejere, utana ferjemet koltoztetem at egy masik lakasba, es miutan lattam, hogy minden rendben van korulottuk, befejezem. A nyugdijas eveket en nem erhetem meg. 40 eves vagyok, szenvedes volt eddig is az eletem, de ha belegondolok jobb esetben meg ugyanennyi van hatra, masnak is, lehet akarki, lekerul a porondrol es meghal. Arra szoktam gondolni, hogy valoban ez az egy igazsag van a foldon, mert 40 ev mulva az a korosztaly, akit en kepviselek igy is ugy is meghal. Szoval meglatas kerdese az egesz. Raadasul en hiszek a halal utani letben, bar gondolom nem fog megdicserni a sors, hogy az ongyilkossagot valasztom, de vegso soron majd ott torlesztek.
Nem tudom, nekem soha nem jut eszembe, hogy meghalnék. Pedig sokszor pokoli állapotokban vagyok én is. A halálunk amúgy is független a gondolatainktól és mindig váratlanul jön, általában pont akkor, amikor az ember nem is számít rá. Legtöbbször még az öngyilkosoknál is. Számos videót láttam arról hogyan élték túl az öngyilkosok a fejlövést (igaz fél feje maradt), hogyan élték túl a metró alá ugrást (igaz fél teste maradt), nyomorék lett, stb. És sajnos láttam arra is példát, amikor az emberke felmászott egy toronyra, igazából nem is akart leugrani, de lefújta a szél vagy olyat is, aki évekig éheztette és kínozta magát, aztán amikor épp jóra fordult volna az élete akkor érte utol a vég. Teljesen független tőlünk a halál, akárhogy is gondolkozzunk róla. Én azt gondolom inkább minden egyes pillanatban hálát kell adni az égnek, hogy lehetőségünk van létezni egyáltalán, mert igenis bármelyik pillanatban meghalhatunk. Ha a poklot járja az ember, ha vidáman éli az életét így is úgy is meghal és olyan pillanatok alatt elrepül az élet. Akkor meg már miért ne arra törekedjek, hogy minél teljesebben tudjam megélni az egészet?
Hát, igen. Így vagyok én is. Lehet, ez van megírva, így kell lennie, hát legyen így, minek küzdeni ellene?!
Jelenleg 1 felhasználó és 0 vendég van a webhelyen.
"Élni nincs erőm, meghalni nincs bátorságom."
a szívemből szóltál.... csak vagyok.....erőm nincs változtatni és talán már nem is érdekel, elmenni meg gyáva vagyok....
Egyetértek. Bátorság kell a halálhoz, és szerintem az élethez is. Nehéz elmenni, de itt maradni is nehéz. Élni nincs erőm, meghalni nincs bátorságom.
Én is elvagyok egyedül, nem az emberek hiányoznak, csak az az 1 Ember, akivel lenni szeretnék.
Időközben megváltozott a véleményem az öngyilkosságról. Tényleg nagy bátorság kell ahhoz,hogy valaki itthagyja ezt a világot. Nem passzióból, hiszen számára a halál megkönnyebbülés,
Én jól elvagyok egyedül. Nagyon nem hiányoznak az emberek.
Megint egy ünnep, ami kihangsúlyozza a magányt. 🙁
Utálok egyedül lenni. 🙁
Szétcsúsztam....elzártam a bicskám...
Hőkapu: régen a könyvtárunk földszintjén egy fotocellás ajtó volt. Egész nap jöttek-mentek az emberek, így folyamatosan szökött befelé télen a kinti hideg. Nagyon hűvös volt emiatt a földszint! A fotocellás ajtó elé raktak egy üveg-előteret, ennek keretébe beépítve még egy fotocellás ajtót. Ez a második ajtó és a kicsi üvegelőtér együtt a hőkapu. Így már sokkal kellemesebb a földszinten a hőmérséklet télen. Nem szökik ki a meleg. 🙂
... brrr! %~}}<
Nekem csak 26 😮
de remélem, pár hét múlva már dolgozhatok, és akkor több lesz.
azt sem árulod el, hány éves vagy?
... nekem 27.000 van, úgyhogy fel a csőrökkel! :DDDDDDDD
jobb ha semmit 🙂
... bizony... mégha csillagkapu lenne... brrr! %~}}<
atiati furákat kérdezel...
mit szabad tudnunk rólad?
Mi az isten az a hőkapu tudja valaki ?
A facebooktol legszivesebben az erkelyrol ugranek hanyatt dupla leszurt ritbergerrel a foldbe ez milyen kor ?