Zeneterápia
Ilyen is van! 🙂
ilyen vidám ébredést mindenkinek
"én nem tudom ki az."
Köszönöm!
Akkor így jártam.
Idézet tőle: murray headA szám címe helyesen: You're the First, the Last, My Everything
A cím félrevezető, mert Julia Roberts természetesen nem énekel. 🙂
A videó második felében egy másik nő látható végig. Tudja valaki, hogy ki ő?
én nem tudom ki az.
Ne már fiúk-lányok! Senki nem tudja, hogy Julia Roberts után ki virít a Barry White-os videjóban?
thats alright ,because i love the way you lie....
legyen szerelmes az akinek hét anyja van,és hat keze,öt élete,négy gondolata,három kívánsága,kettő énje,és egy rossz pillanata 🙂
Ally McBeal
Micsoda előnyei vannak a koedukált mosdónak.
http://videos.sapo.cv/tQTOGJ4kIVS5zH0slvAb
"It {Barry White's You're the First, the Last, My Everything} was also in several episodes of the Fox series Ally McBeal, accompanying John Cage (Peter MacNicol) during his life most of the time. Whenever he gets into a difficult situation, he withdraws and concentrates on the song, hearing it and dancing to it, to regain strength and concentrate on whatever comes along.
A szám címe helyesen: You're the First, the Last, My Everything
A cím félrevezető, mert Julia Roberts természetesen nem énekel. 🙂
A videó második felében egy másik nő látható végig. Tudja valaki, hogy ki ő?
deutálomaduplázódókommenteket.
De jóóó.
Májusban beteg lenni és az ablakon át vágyakozva nézni a zöld leveleket ez olyan rossz... De lesz június. És akkor már nem kell szednem gyógyszereket.
Szerintetek mit tervezzek júniusra? január óta nem festettem. Khm. Phil? Legyen kiállításom? Úgy tervezem szeptemberig jelentkezem egy tárlattal. Vagy fotó vagy festmény kiállítás lesz. Az jó lenne. Nagyon.
Meg van egy könyvtervem is. Elég sok mindent beszkenneltem már hozzá. Igazából nagyon sok terv, ami most mind elakadt pár hete és csak nyöszörgök. Sok bennem a bogyó.
Idézet tőle: heimweh.Idézet tőle: PhilCIdézet tőle: heimweh.1966!
A zenéidről meg a hajadról valahogy mindig a Cowboy bebop jut eszembe, abból is a mozifilm. Láttad-e már?
nem láttam még! viszont milliószor hallottam már a címét. mikor még fiatal voltam az akkori társaságom teljesen oda volt érte. majd lehet, hogy egyszer megnézem, bár nagyon nehezen ülök neki ilyesminek...
Szurrealis es melankolikus cucc, beteljesuletlen szerelmekkel es egy kis jellemkomikummal. Szerintem neked abszolut bejonne! Ajanlom, h kezdd a filmmel, kulon is nezheto, es abszolut megadja a kezdo hangulatot. A sorozatbol az elso negy-ot resz inkabb affele bemelegito - bar teny, hogy engem mar az is beszivott. 🙂
Idézet tőle: PhilCIdézet tőle: heimweh.1966!
A zenéidről meg a hajadról valahogy mindig a Cowboy bebop jut eszembe, abból is a mozifilm. Láttad-e már?
nem láttam még! viszont milliószor hallottam már a címét. mikor még fiatal voltam az akkori társaságom teljesen oda volt érte. majd lehet, hogy egyszer megnézem, bár nagyon nehezen ülök neki ilyesminek...
Idézet tőle: heimweh.1966!
A zenéidről meg a hajadról valahogy mindig a Cowboy bebop jut eszembe, abból is a mozifilm. Láttad-e már?
1966!
Ez a kék színű országról szól:
mike stern-t halottam élőben egy koncerten, ő egy géniusz a gitáron:
Én manipulálom magam a zenével.
Vidám zene: nevetek
Szomorú zene: elszomorodok
Normi zene: egyensúlyba kerülök.
Vad zene: lázadok tőle
Ha vki kíváncsi a konkrét playlistjeimre, szívesen megosztom 🙂
.
Köszi Kleó. 
Most már én is naponta vagy 20x hallgatom meg. És azon nagyon naagyon naaagyon kevés számok közé tartozik, ami elsőre megtetszett.
David Guetta & Chris Willis Feat. Fergie & LMFAO - Gettin' Over You
Idézet tőle: PhilCEgyébként arra jók még az ilyen mini "katasztrófák" (mint amilyen a laptop váratlan halála is volt), hogy tökéletesen kizökkentik az embert a vitából. Számtalan olyan alkalom volt már az életemben, hogy nagy-nagy átéléssel nyomattam éppen a (vélt) igazamat, aztán véletlenül bevágtam a fejemet a konyhaszekrénybe, vagy eltaknyoltam valahol valami váratlan víztócsán megcsúszva (pl. áruházban valaki kilöttyintett valamit, aztán elegánsan odébbállt - és persze, hogy én voltam az első ember, aki ezen a tócsán szánkázott egy jót, aztán fél méterrel odébb elvágódott 😀 enyhén megalázó :D). Na szóval próbáld meg azután folytatni a veszekedést/kiabálást, hogy lefejelted a konyhaszekrényt. 😀 Egyszerűen nem lehet. 🙂
🙂
Idézet tőle: PhilCÉn egyszer ráöntöttem egy pohár vizet a párom fejére, még évekkel ezelőtt, párkapcsolatunk első, "tüzesebb" évei során. Nem volt szép, nem is vagyok rá büszke utólag, főleg, hogy bár én akkor úgy ítéltem, neki kellene a "segítség" ahhoz, hogy le tudjon higgadni, azóta mégis én vagyok az, aki pszichológushoz jár, és indulatkezelést szeretne tanulni. 🙂
A dolog pikantériája még az volt, hogy ő éppen a laptopom fölé hajolt, mikor ezt a dolgot nagyon átgondoltan és megfontoltan (igen, ez irónia volt) megcselekedtem, úgyhogy a pohár víznek nagyjából úgy a felét a laptop is megkapta. Azonnal el is kezdett sisteregni, sípolni, vinnyogni - és soha többé nem is lehetett használni már... azóta inkább nem csináltam ilyet, már csak laptopvédelemből sem. xD
Hehe, hát ez szuper jó sztori. :))
Egyébként arra jók még az ilyen mini "katasztrófák" (mint amilyen a laptop váratlan halála is volt), hogy tökéletesen kizökkentik az embert a vitából. Számtalan olyan alkalom volt már az életemben, hogy nagy-nagy átéléssel nyomattam éppen a (vélt) igazamat, aztán véletlenül bevágtam a fejemet a konyhaszekrénybe, vagy eltaknyoltam valahol valami váratlan víztócsán megcsúszva (pl. áruházban valaki kilöttyintett valamit, aztán elegánsan odébbállt - és persze, hogy én voltam az első ember, aki ezen a tócsán szánkázott egy jót, aztán fél méterrel odébb elvágódott 😀 enyhén megalázó :D). Na szóval próbáld meg azután folytatni a veszekedést/kiabálást, hogy lefejelted a konyhaszekrényt. 😀 Egyszerűen nem lehet. 🙂
Én egyszer ráöntöttem egy pohár vizet a párom fejére, még évekkel ezelőtt, párkapcsolatunk első, "tüzesebb" évei során. Nem volt szép, nem is vagyok rá büszke utólag, főleg, hogy bár én akkor úgy ítéltem, neki kellene a "segítség" ahhoz, hogy le tudjon higgadni, azóta mégis én vagyok az, aki pszichológushoz jár, és indulatkezelést szeretne tanulni. 🙂
A dolog pikantériája még az volt, hogy ő éppen a laptopom fölé hajolt, mikor ezt a dolgot nagyon átgondoltan és megfontoltan (igen, ez irónia volt) megcselekedtem, úgyhogy a pohár víznek nagyjából úgy a felét a laptop is megkapta. Azonnal el is kezdett sisteregni, sípolni, vinnyogni - és soha többé nem is lehetett használni már... azóta inkább nem csináltam ilyet, már csak laptopvédelemből sem. xD
Imádom. Még története is van. Egyetlen kérdésem, hogy ez valami városi legenda, hogy nők vizet/alkoholt löttyintenek/öntenek férfiak arcába/fejére? Mert visszatérő motívum. Én soha nem tennék ilyet. Valaki látott már ilyet élőben?