Ratkóczi Éva doktornő válaszol
Idézet tőle: singulihomo
Tisztelt Doktornő,
jelenleg az alabbi gyogyszereket szedem: - reggel: 0,5 mg Rivo, este: 1mg Rivo, 75 mg Ketilept, 50 mg Valdoxan; de hetvegetol reggel is kell 50 mg Ketileptet szednem. (a Ketileptet az alvasproblemam miatt kapom)
Jarok egyeni terapra, a kovetkezo alkalom lesz a 3. Ennel tobbszor talalkoztunk, (meg 2X) de azok csak gyogyszerfelirasok voltak.
Erzem a terapomon, hogy jo, s bizalmam is van fele, de ennek ellenere nala sem birok megnyilni, s beszelni vele. Azt sem tudom, hogy ezt hogy mondjam el Neki? Mondjuk, vszeg erzekeli, sot mar utalt is ra, hogy mindig csak altalanos dolgokat mondok... s irasos feladatokat szokott adni... (igaz az egyiket meg se nezte, a masikat visszaadta, hogy nem ilyenre gondolt, irjam at..., hat nem esett jol, egyik sem !!!)
De a tulajdonkeppeni kerdesem az, hogy az utobbi idoben, a gyogyszerek melle, sajnos alkoholt is fogyasztok. Nem sokat, napi 1sor, ritkan 2. Tudom, hogy a Rivo-val, s a Ketileptel sincs 'jo baratsagban' az alkohol. De arra szoktam figyelni, hogy a sor utan min. 3 oraval, de inkabb tobb idovel vegyem be az esti gyogyszereket. Lehet-e ennek a 'koktelozasnak' valami mellekhatasa? Egyaltalan, ez mar 'koktelozasnak' szamit?
A Rivo mar nem hat semmit, tul reg ota szedem, egyszeruen sztem mar hozzaszokott a szervezetem, az alkohol viszont, oldja a szorongasomat, feszultsegemet, idegeseget, stb., s elaludni is konnyebben tudok, ha ittam.
Igen, tudom, beszeljem meg mindezt a terapommal, de egyszeruen nem megy... nem tudok beszelni a dolgaimrol, igy irasban is nehez, de igy sokkal konnyebb....
Nem tudom mit teyek, tanacstalan vok, teljes mertekig, viszont azt is tudom, hogy ezt az allapotot nem lehet sokaig tartani, mert csak novekedni fog az alkoholmennyiseg, ami naponta 'szukseges'. Illetve hat vhogy megiscsak a terapommal kene tudnom beszelni... No, ogen, de hogyan???
Elore is koszonom, ha valaszol, tanacsol vmit.
singulihomo
Kedves singulihomo! Örömmel látom, hogy saját maga is közelkerült a levél írása során a megoldásokhoz. Csak megerősíteni tudom, az alkoholt szorongásoldóként használni nagyon-nagyon veszélyes, pláne rendszeresen, még akkor is, ha ez egyelőre kis mennyiség - gyógyszetek nélkül is, azokkal együtt meg méginkább. A problémák elmondását mindig azzal jó kezdeni, ami leginkább akadályozza, és ami leginkább, illetve aktuálisan foglalkoztatja. Ez pedig, ha jól értem, jelenleg az, hogy szeretne, de valamiért nem tud őszintén beszélni a terapeutájával. Meg az, hogy zavarta, ahogyan az írásos feladatokra reagált (ami esetleggesen egyebek mellett hozzájárulhatott a mostani ambivalenciájához). Legjobb tehát, ha azzal kezdi amegnyílást, hogy elmondja, hogy szeretne, de nem tud megnyílni, és aztán esetleg előhozhatja a fenti esetet, ami rosszul esett akkor, és még most is érzi esetleg a nyomait. A hatékony terápia egyik feltétele, hogy az ilyen rossz érzéseket mielőbb meg kell próbálni megfogalmazni. A terapeutája vsz. észre sem vette, hogy a viselkedése ilyen gondot okozott, sokat segítene, ha megmondaná, az meg pláne, ha beszélne a megnyílási nehézségeiről. Felteszem, hogy mindezek hozzá járulhatnak a szorongásaihoz. Üdvözlettel, Éva
Megérkeztem, mindenkinek jó estét, Éva
miert, mi ezzel a baj? nem arrol volt szo, hogy lehet?
a dr notol idezeve: "Egymás leveleire kizárólag abban az esetben reagáljanak, ha úgy gondolják, hogy valamilyen saját tapasztalatuk megosztásával, vagy esetleg valamilyen nagyon konkrét információ közlésével (pl. itt meg itt lehet lelki elsősegélyt kérni stb,), segíthetnek a másiknak, a levelében jelzett problémája megoldásában."
szoval maga a sajat tapasztalat varat magara, mivel nem vagyok biztos abban, hogy ugyanarrol beszelt e, ahhoz pedig, hogy elegendo informaciohoz jussak, kerdeznem kell.most mi ebben a rossz?
nett!
Ha a továbbiakban is ezt folytatod,h nem Évától kérdezel ebben a topicban, hanem igyekszel minden kérdezőtől visszakérdezni, kénytelen leszek zárolni a nicked! Régóta ezt csinálod. A hiszékeny és jószándékú felhasználók meg próbálnak válaszolni is neked. Őket arra kérem, ne tegyék!
akkor minek irtad?
mert ha az ember jól van, hajlamos azt gondolni,h az úgy is marad....legalábbis vmi ilyesmi lehet...de erről nem itt kellene beszélni....
crazy, megkerdezhetem, miert hagytad akkor abba, ha az jo volt? vagy a hizas miatt? abban segit norbi es reka
nem tudom szabad e hozzászólnom az utolsó két kérdéshez???? ha nem, töröljétek...
bár én "csak" 7 éve szedek gyszereket, eddig, vagyis tavaly tavaszig nem jöttek be amiket írtak, majd a terapom írt antipszichót (pánik, szorongás feszültség és hangulatzavar), amit antidepivel szedtem....nekm hatásos volt, az egyetlen mellékhatása ami eddigi isereteim szerint majdnem mindenkinél jelentkeztek az a hízás volt, viszont felszabadultam....mertem felelősséget vállalni nem csak magamért (gyerekeket lovagoltattam, holott előtte, bár tudok lovagolni annyi önbizalmam sem volt,h én felüljek)....kiegyensúlyozottabb voltam, bárhová elmentem, beszélgettem idegenekkel is....meg ilyenek....szóval nekem bevált az antipszicho.....persze csak míg rendesen szedtem... 🙁
ha valakinek szúrja a szemét,h ezt leírtam, töröljétek....
Csatlakozom light32-höz, engem ugyan (még) nem érint, de egyre több helyről hallom hogy erős szorongásra pszichotikus tünetek nélkül is egyre gyakrabban írnak fel antipszichot. Én -- alapvetően bár gyógyszerpárti vagyok, -- ezt valamiért nem tartom jó ötletnek -- laikus gyakorló depressziósként persze...
Tehát a választ én is kiváncsian várom.
Kedves Doktornő!
Komoly szorongásos (pánikzavar, agorafóbia) és erre az idők folyamán ráépülő, mondjuk így "másodlagos" hangulatzavarban szenvedek már vagy 15 éve. Az én betegségemre tankönyv szerint való gyógyszerek, antidepresszánsok és szorongásoldók, nem voltak elég hatékonyak (máskülönben gondolom már meggyógyultam volna).
Most új orvoshoz kerülök, és ő előzetesen azt mondta, hogyha ennyire nehezen kezelhető, voltaképp terápiarezisztens beteg vagyok, akkor ő másfajta gyógyszereket is, esetleg antipszichotikumokat is bevetne. Ezt a lépest eddig egyik orvosom sem húzta meg, hiszen nem vagyok pszichotikus beteg, csak nagyon makacs a betegségem, pszichoterápiák különböző formáira sem nagyon javultam.
Egyszer kaptam ugyan a Nyírő Gyula Kórházban kis dózisban Depralt az egyik doktornőtől, de az osztályvezető a vizit alkalmával egy hét után leállította.
(A Depralról egyébként olvastam az interneten, hogy kis dózisban fokozza a dopamin elválasztást, és csak nagyobb dózisban blokkolja a dopa receptorokat, és tudomásom szerint a Wellbutrin is dopa elválasztást fokozó, tehát van hasonlóság.)
A konkrét kérdésem az tehát, hogy nem lehet, hogy az új orvosomnak mégiscsak igaza van, és létezhet olyan antipszichotikum, ami "betalál", és önmagában vagy kombinációban mégiscsak kiüti a borzasztó erős szorongásaimat???
Létezik egyáltalán olyan antipszicho gyógyszer, amelyiket szokták adni nem skizofrén, hanem szorongó betegnek? Azért kérdezem ezt, mert egyrészt félek az antipszichotikumok mellékhatásától, amik ismereteim szerint erősebbek az antidepresszánsok mellékhatásainál, másrészt meg alávetném magam ilyen gyógyszerelésnek, ha tényleg van rá esély, hogy segít.
Tisztelettel,
light32
Kedves Doktornő!
Köszönöm részletes válaszát.
Ezek szerint a szakképzett pszichiáterek és pszichológusok a feltételezéseiket mondják / írják le, amikor mást pl. pszichopatának vagy borderesnek neveznek? Ez mennyiben különbözik attól, hogy pl. én azt mondom a nejemnek néha, hogy "fiam, te megőrültél"?
Köszönöm a tanácsát, utána néztem, találtam is egy ambíciózus fiatalembert, és egy pszichiáter nőt, aki ezzel foglalkozik.Meg fogom kérdezni tőlük.
Attól tartok, hogy azt értem, hogy maga nem csinálja ezt, de a "másféle keretek között" dolgot nem. Ez mit jelent?
Tisztelt Doktornő,
jelenleg az alabbi gyogyszereket szedem: - reggel: 0,5 mg Rivo, este: 1mg Rivo, 75 mg Ketilept, 50 mg Valdoxan; de hetvegetol reggel is kell 50 mg Ketileptet szednem. (a Ketileptet az alvasproblemam miatt kapom)
Jarok egyeni terapra, a kovetkezo alkalom lesz a 3. Ennel tobbszor talalkoztunk, (meg 2X) de azok csak gyogyszerfelirasok voltak.
Erzem a terapomon, hogy jo, s bizalmam is van fele, de ennek ellenere nala sem birok megnyilni, s beszelni vele. Azt sem tudom, hogy ezt hogy mondjam el Neki? Mondjuk, vszeg erzekeli, sot mar utalt is ra, hogy mindig csak altalanos dolgokat mondok... s irasos feladatokat szokott adni... (igaz az egyiket meg se nezte, a masikat visszaadta, hogy nem ilyenre gondolt, irjam at..., hat nem esett jol, egyik sem !!!)
De a tulajdonkeppeni kerdesem az, hogy az utobbi idoben, a gyogyszerek melle, sajnos alkoholt is fogyasztok. Nem sokat, napi 1sor, ritkan 2. Tudom, hogy a Rivo-val, s a Ketileptel sincs 'jo baratsagban' az alkohol. De arra szoktam figyelni, hogy a sor utan min. 3 oraval, de inkabb tobb idovel vegyem be az esti gyogyszereket. Lehet-e ennek a 'koktelozasnak' valami mellekhatasa? Egyaltalan, ez mar 'koktelozasnak' szamit?
A Rivo mar nem hat semmit, tul reg ota szedem, egyszeruen sztem mar hozzaszokott a szervezetem, az alkohol viszont, oldja a szorongasomat, feszultsegemet, idegeseget, stb., s elaludni is konnyebben tudok, ha ittam.
Igen, tudom, beszeljem meg mindezt a terapommal, de egyszeruen nem megy... nem tudok beszelni a dolgaimrol, igy irasban is nehez, de igy sokkal konnyebb....
Nem tudom mit teyek, tanacstalan vok, teljes mertekig, viszont azt is tudom, hogy ezt az allapotot nem lehet sokaig tartani, mert csak novekedni fog az alkoholmennyiseg, ami naponta 'szukseges'. Illetve hat vhogy megiscsak a terapommal kene tudnom beszelni... No, ogen, de hogyan???
Elore is koszonom, ha valaszol, tanacsol vmit.
singulihomo
Kedves Doktornő, köszönöm a válaszát.A hosszú levelének már a stílusa is nyugtató:)a Nap u-ban Várfalvi doktornő szó szerint az életemet mentette meg, de mostmár jól vagyok, köszönöm:)szeretettel,pipacs
Kedves Doktornő!
Elképesztően türelmes, és toleráns!
Most nem akarok kérdezni, csak közölni:)
Üdv: csillag
Nagyon köszönöm a válaszait
kuss
Idézet tőle: nett
MMMMMMMMMMMMMMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉIÉRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT??????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????
Hogy miért, azt nem tudom, de láttam már ilyet, és biztosra mondhatom, meg lehet találni az okát is, aztán meg a kiútat ebből,
üdvözlettel, Éva
Kedves Fórumozók!
Kérem, ne felejtsük el, hogy a Fórum célja, hogy a búralakók és a Búra érintett olvasói a lelki problémáikkal kapcsolatos mindennapi gondjaik megoldásához, kezeléséhez szakmai információkhoz jussanak. Ez nem jelent sem diagnosztikát, sem terápiát, sem kríziskezelést.
Nagyon kérem, próbálják betartani a szabályt, hogy csak nekem és csak szakmai (pszichiátriai, pszichoterápiás, esetleg egyéb mentálhigiénés) kérdéssel lehet írni, lehetőleg konkrét saját problémához, vagy esetleg itt a búrán közérdeklődésre számot tartó általános szakmai témához kapcsolódóan.
Egymás leveleire kizárólag abban az esetben reagáljanak, ha úgy gondolják, hogy valamilyen saját tapasztalatuk megosztásával, vagy esetleg valamilyen nagyon konkrét információ közlésével (pl. itt meg itt lehet lelki elsősegélyt kérni stb,), segíthetnek a másiknak, a levelében jelzett problémája megoldásában. Az "énközlés" azért fontos, hogy még jó szándékkal se mondjanak társukról véleményt, semmi olyat, amit a másik kritikának, minősítésnek érezhet, és még jó szándékkal se utasítsák társaikat semmire és semminek az ellenkezőjére ("csináld, vagy ne csináld ezt vagy azt", "légy, vagy ne légy ilyen vagy olyan" stb ). Nem kötelező ezt az énközlést használni, de aki nem akarja használni, az maradjon meg a kizárólag hozzám intézett kérdéseknél és ne reagáljon mások leveleire. Külön kérem, hogy aki mégis úgy érzi, hogy bántó levelet kapott, az jelezze vissza, hogy mi esett neki rosszul, de ne támadja, és ne minősítse viszont a "sértőjét". Aki olyan visszajelzést kap, hogy egy megjegyzését egy társa bántónak érezte, kérem, fogadja el, hiszen mindenki maga tudja, hogy mit érez, és max. annyit reagáljon, hogy "bocs", vagy "bocs, nem akartalak megbántan", vagy " bocs, nem így értettem, hanem amúgy". Ezt másutt is jónak tartanám, de abba nem szólnék bele, hogy máshol mi történik.
Saját leveleimre szívesen veszek minden segítő szándékú visszajelzést, a segítő szándékú kritikát is, hiszen arra nekem is, mint mindenkinek, nagy szükségem van. Csak az olyan kritikát tudom viszont hasznosítani, ami konkrétumokhoz kapcsolódik, konkrét magyarázattal, hogy mit, miért gondol, érez az illető a válaszomban rossznak, zavarónak, haszontalannak, stb. Elsősorban a kérdést feltevő levélírók saját visszajelzéseire vagyok kíváncsi, hiszen mindenki maga tudja legjobban, hogy egy válasz segített-e neki, vagy nem. Az "énközlés " (ami nem a személyes névmások besűrítését jelenti) ebben az esetben abban segít, hogy sikerüljön a saját reflexióknál maradni. Az általánosított kritikával nem tudom mit kezdeni, a becsmérlő, minősítő kritika pedig nem felel meg a "segítő szándék" követelményeinek, a Búra és a Fórum szellemének.
Remélem, nem maradt ki senki, aki mégis, szóljon!
Jó éjszakát , majd további jó fórumozást kívánok a fenti szellemben,
Éva
Idézet tőle: crazy
Idézet tőle: crazy
sokminden jár a fejemben, és sokminent kérdeznék....a baj az,h úgy érzem felesleges....a terapommal sem tudok beszélni.....nem akarok rinyálni....így csak vagyok magamban......
ez kimaradt, de biztos nem is lényeg.........
Szerintem ez a levelem is eltűnt. Emlékeim szerint azt Írtam, amit most is mondok, hogy ha most épp ilyen álapotban van, akkor ezt kell elmondania a terapon - tehát, hogy nem tud beszélni, mert így meg így érzi magát, és méginkább a pszichiáterének is. Minél inkább nincs kedve hozzá, annál inkább. Az érzelmekhez mindig késztetések, vagy éppen ellenkésztetések, vagy késztetésgátlás kapcsolódnak, de nem feltétlen kell ezeknek automatikusan engedelmeskednünk, és a hozzájuk kapcsolódó negatív gondolatoknak sem. A tudatosság és az aktuálus negatív érzelmektől és negatív gondolatoktól való viszonylagos függetlenség kiépítése a lelki stabilitás egyik titka. Tehát, ha ilyen világosan látja, hogy fontos lenne a terapjával megbeszélni a dolgokat, akkor erre a bölcs meglátására hallgasson, akár a visszahúzó érzelmei és pesszimista godnolatai ellenében, remélem, menni fog, É.
Idézet tőle: samuboy
Keves Éva,a barátnőm 'kikapcsai':a szemforgatás és a remegés,átalakult.
Eszméletlen állapotba kerülve;remeg a teste-a keze-lába külön nem görcsöl-és folyik a nyála is.
Elment EEG-vizsgálatra és beigazolódott a Doktornő sejtése.Most már ezt a diagot is meg kell szoknunk.
Nagyon örülök, hogy elmentek vizsgálatra, mert őszintén szólva aggódtam, csak nem akartam tovább erőltetni a dolgot, mert ez itt nem dolgom. Gondolom, az EEG után más is, pl. CT is történt. Remélem, hogy minden tisztázódik és akkor a megfelelő kezelés segíteni fog, mindkettőjüket együttérzéssel üdv, É.
Idézet tőle: névtelen
Az egészben a legfájóbb, hogy tényleg mindenki segítségét kértem, csak a terapomét nem. A múltkor ismét elmagyarázta, miben segít a terápia és miben nem. Nem hívtam föl mert úgy éreztem, max kórházba dugna. Olyan ez mintha elvesztettem volna felé a bizalmamat. 3 és fél éve járok hozzá. Volt amikor az életemet mentette meg és most bárkihez könnyebben fordulok mint hozzá...Pedig esküszöm, szeretem és a vele való kapcsolat nagyon is fontos. Sokszor túlságosan is. Most pedig majdnem meghaltam, túlzás nélkül, de őt nem tudtam felhívni.
Akkor lehet, hogy ez egy jó alkalom, hogy a témát elővezesse, és megbeszélje vele. Mindenléppen pozitív dolog, hogy ezt a problémát felismerte és ilyen világosan látja, akkor már csak lépni kell! É.
Idézet tőle: névtelen
Kedves Doktornő!
Tényleg nem tudom mi van velem. Az egész úgy kezdődött, hogy pénteken hajnalban elindultam dolgozni. Küzdöttem magammal de elindultam. Aztán bemondták a vasútállomáson, hogy 15 percet késik a vonat, úgyhogy szépen hazamentem, beszóltam a mh-re, hogy szabi.Aztán kitört rajtam, hogy másik állást kell találnom. Keresgéltem, végül egy ismerősömet hívtam fel, aki 12 órázós éjszakai ápolói munkát ajánlott. Szombaton azt hiszem, de lehet hogy vasárnap már a totális őrület tombolt bennem, hogy mi lesz, hogy nem tudok vérnyomást mérni, hogy nem lesz állásom, a férjem dolgozott, a gyerekek anyukámnál, moziba mentek, a lényeg hogy egyedül voltam, vonyítottam a kíntól, ami gyógyszert találtam azt bevettem, csak ez az érzés szűnjön már meg. Nem sok bogyó volt, de nem higgasztott le, (4 haloperidol, 10mg rivo)Kínomban már mindenkit hívogattam, akkor írtam Önnek is, úgy éreztem megőrülök. Hangokat hallottam a fejemben, nem hallucináció csak valamilyen nem emberi hangok iszonyú hangosan....na mindegy, tényleg mindenkit felhívtam, a dokinőm 100mg truxalt javasolt és felvetette a kórházat, amit persze én elutasítottam. Truxalt és a többi gyógyszert is a férjem dugja, úgyhogy 11-ig nem jutottam semmihez. Fetrengtem, vonyítottam és vártam a férjem. A húgom félóránként telefonált rám, élek-e még. Aztán a truxal egész jól megfogta a dolgot. Másnap őrjöngés, rettegés, mi lesz ha...tegnap kellett volna az állás miatt jelentkeznem, de képtelen voltam elmenniLementem az áteremhez, elvertte a wellbutrint, visszaállította a maréknyi gyógyszert, ma egész jól vagyok és még van állásom, hála istennek. Két hét betegállományt javasolt a doktornő. Az egészben az aggaszt hogy ilyesmi bármikor előfordulhat-e velem, vagy ez az egész a welllbutrin mellékhatása, vagy mi ez???ebbe bele lehet őrülni
Kedves névtelen, megértem, hogy ijesztő lehet így utólag is ez az egész, de nem ismerem az előzményeket, nem tudom megmodani az okát sem. Az biztos, hogy valamilyen súlyos szorongásos állapot volt, az jó jel, hogy a gyógyszerre ilyen gyorsan oldódott, és abban igaza van, hogy majd arra kell koncentrálni, hogy ne ismétlődjön meg. Érdemes visszapörgetni az előző időszak eseményeit, élményeit, és megkeresni, volt-e valamilyen előjele az állapotrosszabbodásnak. Ha igen, akkor már legközelebb az előjelek alapján fel lehet ismerni a szorongás veszélyét és megelőző lépéseket tenni, akár gyógyszervéltoztatással, akár mással, pl. pihenéssel. Nem kell megvárni a táppénzzel azt, hogy ilyen rossz állapotba kerüljön. Az mindenképpen nagyon jó, hogy ilyen gyorsan túljutott a nehezén. ÜDV., ÉVA
Idézet tőle: pipacs
Kedves Doktornő!
10 éves korom óta folyékonyan tudok visszafelé beszélni. 2 szorongó sorstársamnál is tapasztaltam ilyet. Önökhöz jártam a Nap u-ba , és az ottani terapeutám szerint valamiféle nyugtató mantraként használtam ezt a képességet. Tényleg megnyugodtam tőle, de nem voltam kényszeres, csak ha eszembe jutott egy érdekes szó, elgondoltam visszafelé is, vagy elmondtam,sokszor a barátaim nagy mulatságára.:)
Kíváncsi lennék az Ön véleményére, vajon mi lehet ez a képesség?:)
Szeretettel, pipacs
Azt hiszem, megint eltűnt a levelem, így kedves pipacs, ismét megpróbálok válaszolni, ha mégis előkerül az előző, az kivételesen nem a feledékenységem miatt van.
Tehát azt írtam, hogy ez minden bizonnyal egy tanult képesség, ami gyakorlaással alakult ki. Nincs közvetten oki kapcsolatban a szorongással, de tényleg lehet megnyugtató, és ez megerősítheti, azaz gyakoribbá teszi a gyakorlást. Régi terapeutája, és saját maga is biztosan sokkal többet tud arról, higy konkrétan Önnél hogyan, miért alakult ez ki, de akármiért is, örüljön neki! Külön üdvözlöm, mint régi naputcást és nagyon remélem, hogy jól van, ÉvA
Idézet tőle: smipaja
Idézet tőle: Dr. Ratkóczi Éva
Idézet tőle: smipaja
Kedves Doktornő!
Annál is inkább nem értem, mert ma olvastam egy interjút az ország egyik elismerten legjobb pszichológusával a FigyelőNeten, aki minden további nélkül beszél arról, hogy a hatalom hogyan hat emberekre, jobban mondva egy emberre.
Nem hinném, hogy valaha is találkoztak volna.
Feltételezem, hogy ha valakről lehet diagnózist felállítani a tévészereplései alapján, akkor úgy is lehet, hogy az interneten beszélgetnek vele.
Kedves smipaja! Úgy érzem, mindent megtettem, hogy megérttessem, miért nem teljesíthető az elképzelése. Elég sokat, részletesen írtam a témáról. Lehet, hogy akkor értené meg jobban, ha megtapasztalná az 1 órás problémafeltáró-diagnosztikus beszélgetést. Látná, hogy egy ilyen beszélgetés nem az előregyátártott kérdésekből és rájuk jövő válaszokból áll, ennél sokkal fontosabb, amit magától valaki elmond, az is, hogy milyen sorrendben,hogyan, milyen nyelvezettel,milyen metakommunikációval, és az is, amiről nem beszél. A kérdéseim már főként annak alapján születnek, amit hallok, látok, megélek, ott a személyes találkozási helyzetben. Természetesen vannak alapkérdések, amikre mindenképpen rákérdezek és választ várok, de ez nem elég a megértéshez. A menet közben keletkező hipotéziseimet és terápiás javaslataimat elmondom, megbeszélem, és hacsak lehet, egyeztetem az érintettel, és közösen alakítjuk ki a megoldást. Lehet persze felodhatatlan nézetkülönbség, de ez ritka. Nincs két egyforma ember, még az azonos diagnózissal ellátott betegségek is egyéni módon különböznek. Nincs szó utasításról csak javaslatról. Remélem, sikerül segítséget találnia, de nem hinném, hogy az interneten. Üdv. É.
Kedves Doktornő!
Ez az általános szakmai vélemény vagy csak maga nem tud ilyet? Számtalan esetben találkozom azzal a jelenséggel, amikor szakképzett pszichológusok és pszichiáterek személyes találkozás nélkül diagnosztizálnak másokat.
Én még nem találkoztam olyan pszichiáterrel, aki látatlanban szakvéleményt adott volna ki valakiről. ez műhibának is számít. Lehetnek feltételezéseik, de nem valószínű, hogy ezeket írásos szakvéleménybe foglalva kiadnák a kezükből.
Létezik viszont olyan, hogy internetes pszichoterápia, tudtommal, azt is megelőzi egy személyes diagnosztikus beszélgetés, és többnyire később is kötelező egy-egy időnkénti személyes találkozás. Nézzen utána a neten, a fenti címszó alatt megtalálja a lehetőségeket és a feltételeket.
Sem a Búrának, sem a Nap-Kör Alapítványnak nincs ilyen szolgáltatása, másféle keretek között viszont nem dolgozom, üdv., Éva
Idézet tőle: nett
szoval. ha egyszer orultnek belyegzik az embert, akkor minden olyan cselekedetet, amely normalis esetben ennek az ellenkezojet bizonyitana, konnyeden beilleszheto egy olyan ertelmezesi keretbe,ahol viszont az elmebetegseg tenyet tamasztja ala. az ember hatarozott ellenkezese tagadasnak minosul. a valos felelmeit teveszmenek, a tulelesi osztonoket pedig vedekezesi mechanizmusnak belyegzik.
mi a velemenye?
Hát ez sem túl konkrét. Ha azt kérdezi, hogy vannak-e előítéletek a pszichiátriai betegekkel szemben, előfordulhat-e, hogy a környezetük félreérti, félremagyarázza, rosszul ítéli meg a viselkedésüket, és olyan problémákat is a betegségükkel magyaráz, amelyek nem abból adódnak, akkor azt mondom, lehet találkozni ilyesmivel, de ezt ugyanolyan előítélet általánosítani, mint bármi mást. Többek közt azért szoktunk a hozzátartozókkal is foglalkozni adott esetben, hogy ezen segítsünk. Egyébként az "őrült" kifejezés maga is előítéletességre utal, soha sem használjuk, de még az "elmebetegeséget" sem. É.
Kedves dikoka67,
a Paroxattól csak több hetes szedés után, és megfelelő adag esetén várható hatás. Abba semmiképpen nem szólnék bele, hogy kell-e szednie, vagy nem, a kezelőorvosa jobban ismeri és joban meg tudja ezt ítélni. Az viszont biztos, hogy néhány napokra vagy alkalmilag nem érdemes szedni. Ha csak a hízás a baj, lehet próbálkozni más szerrel, beszélje meg az orvosával. Azt semmiképpen nem ajánlom, hogy megbeszélés nélkül változtasson a gyógyszerelésén, mert abból csak zűrzavar keletkezik, az orvosa nem fogja tudni, hányadán áll, a kapcsolatuk is megromlik. Üdv., Éva
MMMMMMMMMMMMMMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉIÉRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT??????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????
Mindenkinek jó estét kívánok, kezdem, É.
crazy, mar hianyoltalak.....
nett...én úgy látom jobb lenne ha nem rugdalnál másokba....az,h névtelenhez szóltál....igen kérdés ami nem ide való...és előtte is volt már akciód ahogy olvasgatok....szal csitt....ne rugdalj másokat....sztem tedd rendbe magad mielőtt véleményt alkotsz másról....
Idézet tőle: crazysokminden jár a fejemben, és sokminent kérdeznék....a baj az,h úgy érzem felesleges....a terapommal sem tudok beszélni.....nem akarok rinyálni....így csak vagyok magamban......
ez kimaradt, de biztos nem is lényeg.........
igen moderator.c. az nem enkozles volt, hanem egy kerdes
Idézet tőle: nettmit dramazol? nevtelen
ez nem volt énközlés, és ebből indult! A következőket törölni fogom!
Keves Éva,a barátnőm 'kikapcsai':a szemforgatás és a remegés,átalakult.Eszméletlen állapotba kerülve;remeg a teste-a keze-lába külön nem görcsöl-és folyik a nyála is.Elment EEG-vizsgálatra és beigazolódott a Doktornő sejtése.Most már ezt a diagot is meg kell szoknunk.Köszönönjük a tanácsait! memphis és samu
en inkabb megcsinaltatom ido elott a fogam, es kihuzatom a bolcsessegfogam, mielott tonkreteszi az osszeset, es kirohad a szam....de ja, masok vagyunk, neked ezekszerint egeszseges es esztetikus a torott fog
moderator c-nek pedig azt uzennem, hogy nem arrol volt szo, enkozlessel hozzaszolhatunk?
oké, bocs, csak bántottak Nett szavai
Ezt jó lenne ha befejeznétek ebben a topicban! Van erre privi, vagy más topic!
Mások vagyunk, én a két letört fogammal sem mentem el orvoshoz, pedig majd bele őrültem. Aztán találtam rá gyógyszert. A férjem gyógyszergyárban dolgozik, így tudott hozni mesulidot. Azóta is azt eszem.
A férjem 2 órányira dolgozik tőlünk, hívogatott engem, az anyámat, a húgomat. Meglehetősen drámai volt. Mindenáron rá akartak dumálni, hogy átvisznek anyuékhoz. Hát azt meg én nem akartam, hogy a gyerekek így lássanak. Nett, én nem akarom bizonygatni, én tudom hogy b...ott nagy szarban voltam, hogy csak az a pár ember akivel beszélni tudtam, jobban mondva belebömböltem a telóba, az húzott ki valamelyest a pácból,
A kórház nálam nem volt pálya ugyanis rettegek a kórházaktól. Be is mentem volna egyébként, lehet, ha a dokim bent van. A többiben nem bízom. Semmi kedvem több hét zárthoz. Azonkívül átvészeltem, még élek. A történet inkább abból a szempontból lényeges, hogy mi az esélye annak hogy ez a közeljövőben ismétlődik. A wellbutító volt az oka, vagy én készültem ki spontán ennyire. Mindkét esetben más a megoldás. Csak nem tudom mi az.
Ja, és én nem meghalni akartam, csak nem szenvedni, amire egyetlen módot láttam, ha kikészítem magam. Nem tettem és nem is "fenyegettem" ezzel senkit. Csak rettenetesen közel álltam hozzá.
...brrr! %~}}<
en, amikor pl. eltortem a kulcscsontom, vagy a bokam, annyira fajt, hogy mentem is korhazba.
vagy pl, amikor annyira fajt a bolcsessegfogam, hogy azt hittem ejszaka, megorulok, masnap eslo utam az orvoshoz volt. barmennyire is felek toluk, meg barmilyen orvostol.
ha ez mind igaz lenne, es nem lenne enyhe tulzas, akkor ha mar van szereto ferjed, reg tett volna valamit, pl korhaz....nem online kapaloznal
de ez csak az EN velemenyem
Mert elég drámaian élem meg jelenlegi helyzetemet. Írhatnám azt is, nem látok ki magamból
mit dramazol? nevtelen
Az egészben a legfájóbb, hogy tényleg mindenki segítségét kértem, csak a terapomét nem. A múltkor ismét elmagyarázta, miben segít a terápia és miben nem. Nem hívtam föl mert úgy éreztem, max kórházba dugna. Olyan ez mintha elvesztettem volna felé a bizalmamat. 3 és fél éve járok hozzá. Volt amikor az életemet mentette meg és most bárkihez könnyebben fordulok mint hozzá...Pedig esküszöm, szeretem és a vele való kapcsolat nagyon is fontos. Sokszor túlságosan is. Most pedig majdnem meghaltam, túlzás nélkül, de őt nem tudtam felhívni.
Kedves Doktornő!
Tényleg nem tudom mi van velem. Az egész úgy kezdődött, hogy pénteken hajnalban elindultam dolgozni. Küzdöttem magammal de elindultam. Aztán bemondták a vasútállomáson, hogy 15 percet késik a vonat, úgyhogy szépen hazamentem, beszóltam a mh-re, hogy szabi.Aztán kitört rajtam, hogy másik állást kell találnom. Keresgéltem, végül egy ismerősömet hívtam fel, aki 12 órázós éjszakai ápolói munkát ajánlott. Szombaton azt hiszem, de lehet hogy vasárnap már a totális őrület tombolt bennem, hogy mi lesz, hogy nem tudok vérnyomást mérni, hogy nem lesz állásom, a férjem dolgozott, a gyerekek anyukámnál, moziba mentek, a lényeg hogy egyedül voltam, vonyítottam a kíntól, ami gyógyszert találtam azt bevettem, csak ez az érzés szűnjön már meg. Nem sok bogyó volt, de nem higgasztott le, (4 haloperidol, 10mg rivo)Kínomban már mindenkit hívogattam, akkor írtam Önnek is, úgy éreztem megőrülök. Hangokat hallottam a fejemben, nem hallucináció csak valamilyen nem emberi hangok iszonyú hangosan....na mindegy, tényleg mindenkit felhívtam, a dokinőm 100mg truxalt javasolt és felvetette a kórházat, amit persze én elutasítottam. Truxalt és a többi gyógyszert is a férjem dugja, úgyhogy 11-ig nem jutottam semmihez. Fetrengtem, vonyítottam és vártam a férjem. A húgom félóránként telefonált rám, élek-e még. Aztán a truxal egész jól megfogta a dolgot. Másnap őrjöngés, rettegés, mi lesz ha...tegnap kellett volna az állás miatt jelentkeznem, de képtelen voltam elmenniLementem az áteremhez, elvertte a wellbutrint, visszaállította a maréknyi gyógyszert, ma egész jól vagyok és még van állásom, hála istennek. Két hét betegállományt javasolt a doktornő. Az egészben az aggaszt hogy ilyesmi bármikor előfordulhat-e velem, vagy ez az egész a welllbutrin mellékhatása, vagy mi ez???ebbe bele lehet őrülni
dehogynem idegen.
attol, hogy itt teszed fel neki kerdeseid, egy vad idegen ember.
szeretni azt lehet, akit ismerunk, mit tudsz rola? mi kozod hozza.. ))))))))))
nekem nem idegen az éva...és szeretettel gondolok rá, amiért foglalkozik a kérdésemmel...és nem akarok kedvesebbnek tűnni, nincs rá szükségem, elég kedves vagyok így is:))) és hazug se vagyok...és az se érdekel, h mi kell a világnak!:) asszem nem hagytam ki semmit...
puszillak drága nett!:) pipacs
miért írunk olyat egy idegen, ismeretlen embernek, hogy szeretettel?
ettől kedvesebbnek jövünk le?
ja hát igen. ez kell a világnak, a hazugságok
Kedves Doktornő!
10 éves korom óta folyékonyan tudok visszafelé beszélni. 2 szorongó sorstársamnál is tapasztaltam ilyet. Önökhöz jártam a Nap u-ba , és az ottani terapeutám szerint valamiféle nyugtató mantraként használtam ezt a képességet. Tényleg megnyugodtam tőle, de nem voltam kényszeres, csak ha eszembe jutott egy érdekes szó, elgondoltam visszafelé is, vagy elmondtam,sokszor a barátaim nagy mulatságára.:)
Kíváncsi lennék az Ön véleményére, vajon mi lehet ez a képesség?:)
Szeretettel, pipacs