Borderline
Szerintem is az a lényeg, hogy önmagadnál legyél jobb, mert akkor már a maximumot hozod ki magadból, bizonyos nézőpontból. Ne másokhoz hasonlítsd magad, hanem önmagadból hozd ki a legjobbat. És akkor végülis az már egy boldogsággal fog eltölteni, hogy elérted, és akkor nem az jut majd eszedbe, hogy máshoz képest hol tartasz hanem az elért cél ad majd egy tökjó érzést. Aztán, hogy más mit gondol az mellékes, és ne az határozzon meg hogy mások mit mondanak vagy gondolnak. Hanem az hogy Te magad mit gondolsz belül magadról. Ha pozitívan látod magad akkor mások is hasonlóan fognak látni. Egyébként szerintem ez adottság, hogy ki miként gondol magára, ez valahogy a tudat feladata, ami állandó. Pl én mindig is tudtam hogy "jobb" vagyok másoknál, még akkor is tudtam ha mások ezt megcágfolták. De most nem külsőségekre értem, vagy felszínes dolgokra. A tudat bennem van, hogy valaki vagyok és ezt soha senki nem tudja kiölni belőlem. Amit az ember tud, amiben hisz azt képtelenség kiirtani belőle. Ha te komolyan elhiszed hogy jó vagy akkor - JÓ vagy! Ha komolyan azt hiszed hogy rossz vagy - Akkor azzá válsz. Ez adottság. Én természetesnek veszem hogy mindenki így gondolja, hogy ő jobb és fura az ha valaki azt mondja nekem, hogy ő semmit nem ér. Én ezt pl nem tudom elképzelni senkiről, hogy iylet képzel magáról. Ezt most csak úgy írom, nem kapcsolódva a ti írásotokhoz, csak most ez jött. Én azt gondolom mindenkinek nagy az egója. 🙂 És ez lenne az ideális - szerintem. Én így gondolom. De az egó alatt nem értem azt hogy mások elnyomása. a szeretet fontos, de az önbizalom is. Tudd ki vagy és akkor minden ok. 🙂
Alapvető törekvés van, motivációnak elég rossz a lelkiismeretfurdalás, de ez nem csak a fejlődésre értendő sajnos, hanem kb az egész életemre..najó nem mindenre, de kevés dolgot tudok úgy elvégezni, hogy ne legyen ott, levetkőzni pedig elég nehéz.
a fejlődéshez nem kell magadnak semmit bebizonyitanod, az azt jelenti hogy meg akarsz valaminek vagy valakinek felelni, ez szül egy célt, aztán vagy sikerül vagy nem
a lelkiismeretfurdalás sosem segit hogy fejlődj, legfeljebb anélkül nem túznél ki célt mert nincs (alapvető) törekvésed ami miatt fejlődni szeretnél
de olyan mint egy ruha, el kell dobni, amire nincs szükséged azt kidobod a kukába
Ha van munkám csak annyiban segít, hogy a tünetek fele ütközik ki, de így se jó semmi sem.
A lelkiismeretfurdalás pedig, nem olyan mint egy ruha sajnos, és néha kézenfogva jár pajtásával a szégyennel és a kettő együtt igen ütős párost alkot ahhoz, hogy hajtsam magam.
Bizonyítani, nem tudom miért, de, ez van, rosszul érzem magam, akár fizikailag is, ha nem fejlődök.
a munkanélküliség legfeljebb csak depit okoz
letgfeljebb ha lenne munkád akkor olyan életed lenne hogy nem lenne a többi betegséged, de nem ennek a hiánya váltja ki
hát ez igy hülye megfogalmazás hogy nem jó lenni, de nem jobb lenni sem, mert azt nem tudod milyen, illetve akkor már nem lesz tudatod, amikor nem leszel, csak azt tudnád mondani hogy vagy jó lenni vagy nem jó lenni, de attól még hogy nem jó lenni még lehetsz,feltehetően utal arra lehet egyszer mégsem akarok majd lenni sem.ezt talán inkább csak ilyen képzeleti szinten lehet értelmezni
a lelkiismeret nem rossz dolog, de haszontalan, dobd ki
ne az legyen a célod hogy te légy a legjobb, hanem az hogy jobb legyél önmagadnál, nem kell mérce
mit akarsz bebizonyitani?, nem megismerni kéne önmagad?
a fejlődést nem élvezed? az jó dolog
Tudod a 'nem lenni nem jó, de nem jobb lenni sem' szakaszban való vegetálás és az azon való gondolkodás leszívja mindenem.
Jelenleg kb. 4 féle pszichés problémával kűzdök azon egyszerű oknál fogva, hogy nincs munkám és túl sok időm van gondolkodni.
A hátsómon való ülés meg elég kétoldalú dolog, egyrészről próbálom magam fejleszteni, de iszonyat magas plafont szabtam magamnak amit nem tudok megütni és ez persze megint lelkiismeretfurdalást generál.
Célok..fejlődni folyamatosan, beteges bizonyítási vágyam van magam felé, de pofáncsap a depresszió és képtelen vagyok felkelni és tenni bármit is, koncentrálni meg végképp, ami újabb lelkiismeretfurdalást szül...aztán ott a másik véglet, amikor pedig 5 perc szünetet nem engedek magamnak a fentiek elkerülése végett.
Milyen terveid vannak? ugy általánosságban ha nem akarsz konkrétumokbqan beszélni.
cél nélkül nem lesz értelme
vagy csak ülj le és elégedj meg azzal amid van és élvezd azt
pl. elég szerintem annyi ha képes vagy a szivedre, vagy lelkedre hallgatni
feltételezem szenvedsz az létben és ha nem szenvednél akkor is?
Tervek, gondolatok vannak, megvalósítási szándék is. De, hogy látom-e értelmét, hogy éljek?
Agymosás, többéves terápia vagy akármi hatásos és meggyőző dolog kéne, hogy értelmét lássam a jelenlegi életem leélésének.
akkor ugy kérdeném értelme van-e, amiért élsz /élet célja az élés/
életem értelme:
Az életnek mindig van célja, körülbell 4 féle jövőkombinációval. De a valóság természetesen a túlélés.
az életednek van valami célja vagy csak túlélni a napokat?
Kiírni az impulzusokat...jót tesz, de mindig befordít és felhalmozza a problémákat. Meg nem is érzem, hogy élnék, vagyok én, de olyan mintha nem vennék részt az életben, csak azt veszem észre, hogy telik az idő, történnek dolgok, de ez a kettő nincs összhangban egymásal.
Annyira befelé fordulok, hogy az élet olyan, mint valami vonat ami elsuhan előttem.
Idézet tőle: amarilla
Szia,
én TÜndérhegyre kaptam első körben beutalót - és az egy jó lökést ad az embernek.
Annakidején beutalót adhatott a házi orvos.
sok sikert
üdv
ama
én voltam Tündérhegyen már 1x 4 hónapig, és sztem sikeres volt, ami ott történt, csak nem elegendő, de idő kellett, hogy megfogalmazzam, mit is akarok magamtól, milyen változást.
Most megyek másodszor, és remélem, hogy sokkal többmindenben tudok előbbre lépni, mert nagyon elegem van magamból és a borderes dolgokból.... :(((
Hát ez szenzációs nagyon jól írsz (ezt a megjegyzést pitypangnak szántam)
Indítottam én is blogot!:D
/blog/jelenl%C3%A9t-blogja/2011-m%C3%A1r-18/csend-a-vil%C3%A1g-k%C3%B6zep%C3%A9n
Szörnyi! írd ki magadból! Nekem most jót tett. Mi van most ebben a pillanatban. Akár egy papírra is. 🙂 Fejjel lefelé. 🙂
Ej, hát ez inkább blognak való bejegyzés, bocsássatok meg, át is fogom mozgatni valahogy, csak még nem nagyon tudom használni a rendszert!
Azért szép napot mindenkinek, és nagyon örülnék, ha megosztanátok hasonló érzéseiteket! 🙂
Kedves Mindenki!
Bűntudatom van. Nem tudom mi rosszat tettem. Ma bemegyek az egyetemi könyvtárba, ahol találkozom egy csoporttársammal, odaköszönök neki, csakmert muszáj, azzal a gondolattal a fejemben: "nem érdekel basszus ha utálsz is, és baromira idegesítelek vele, de mégis köszönök neked, mert jogom van hozzá! "és máris bedurcázom, és a sarokba ülök, ahol senki sem lát. Kenyeret venni nagyon nehéz, mert még csak annyira sem szeretnék zavarni sokszor, hogy az eladótól kérjek fél kiló kenyeret, mert jobb dolga is van annál, minthogy nekem kenyeret adjon. Mindenki utál. Anyától minden nap megkérdezem: anya ugye nem haragszol rám, hogy nem vagyok menő újságíró, és nem főzök olyan jól, mint te, és nem vagyok jó kövér, ahogy te szeretnéd. Tudom, hogy mindig baj van velem: "már megint bezárkózik a szobájába és sír" "már megint be fog csavarodni, figyeld meg, mindig így kezdődik." "már megint nem tud aludni..."
Egyébként szép vagyok. Vagyis szerencsém van a külsőmmel, vékony vagyok, mint a ballerinák, szép szőke frufrum van, kicsi kerek babaarcom... Csak állandóan elpirulok. Najó, 23 éves vagyok, mostmár nem olyan gyakran, mint tizenéves koromban... Akkor nagyon rossz volt. A hangom pedig, mint egy kisgyereké, el sem szokták hinni, hogy már majdnem elvégeztem az egyetemet. Az apám, amikor kicsi voltam, mindig csúfolt. Akármit mondtam, ő azt megismételte azzal a hangsúllyal, ahogy én mondtam, csak csúfolódva. tudjátok, mintha mindig hülyén, nyekeregve beszélnék, vagy mindig nevetségesen néznék ki. Így lettem pirulós. Mindig szégyellnem kellett magam. Folyamatosan áll mellettem valaki, aki én vagyok, engem figyel és amikor megbotlok, akkor rámhusint a korbácsával, vagy hangosan kinevet, vagy csak szimplán veszekszik velem "hogy lehetsz ilyen hülye?" "már megint hogy nézel ki, szedd már össze magad!", "jaj el ne pirulj már megint, eddig minden olyan jól ment, most miért kell neked mindent elrontani!!!"
Apámnak egyébként paranoid személyiségzavara van, ő erről persze nem tud, ő csak azt tudja, hogy mindenki el akarja venni a pénzét, át akarja verni, gyűlöli a politikai nézetei miatt, és hogy a legtöbb ember bűnöző, lop csal hazudik" Természetesen nincsenek barátai. Amikor kicsi voltam szeretett engem lefogni, hogy ne tudjak mozogni. Szerette azt is mondogatni, hogy "Lányom fogd már fel végre hogy a világ egy szar, és csak az a becsületes, aki majd megdöglik a szenvedéstől." Most is bűntudatom van, hogy ezeket leírom róla, mert azért nem rossz ember ő, csak nagyon nagyon agresszív. De nem rossz, mert adott nekem enni, és most is támogat, akármi van.
A nővérem is pirulós, és pánikbeteg is, és semmiről sincs véleménye. Mindenről azt gondolja, amit a hozzá legközelebb álló. De őt ez nem érdekli, az élet szerinte sem habostorta, vagyis nem örülni kell, és boldognak lenni, mert az ugye erkölcstelen és léhaság. Hanem jobb ha az ember alázatosan szenved, mert akkor jól viselkedünk, és akkor nem bántunk meg senkit. Inkább elpirulok, csak hogy a másikat ne hozzam zavarba - valahol tudat alatt ilyesmi van a fejemben. Nem akarok zavarni! nem akarok zavarni! Bocsánat... Csak nehogy meghízzak, mert akkor el fogok tespedni, és soha nem fogom megoldani az ürességet a fejemben... Amíg vékony vagyok, van remény. Amíg vonzó vagyok, van remény. 50 kiló. Több semmiképp sem lehet. A 48 mégjobb.
Szeretek inni. Imádom a sörösüveget az egyik kezemben, a cigit pedig a másikban. Képzeld el azt, hogy kettő van belőlem, az egyik a valódi énem, aki hátul mered, a másik egy hologrammszerű, átlátszó valami, aki elöl ül, beszélget az Évivel, cigarettázik és iszik. Nagyon gyorsan iszik. Egy korty, egy slukk, egy korty, egy slukk. Mond közben szavakat, mondatokat, olyanokat próbál, mint amilyeneket mások, mert eltanulta tőlük hogyan kell. De az a hátsó én, csak mered maga elé üresen, némán. Vagy sír. Nem mond semmit, mert fáj a mellkasa, sokszor úgy, mint egy összetört tükör. Beszélnek hozzám, amire nagyon próbálok figyelni, de csak a kezemben lévő hideg sörösüveg érintésére tudok koncentrálni. Amíg több van benne a felénél, addig nyugodt vagyok. Hanem amikor a fele alatt tart, akkor elkezdek kétségbeesni, hogy egyszer vége lesz. Így mindig van következő kör, és azután következő. Egy bizonyos mennyiség után a hátul ülő énem elkezd közeledni a hologramhoz, mígnem a végén egyesül a kettő, és egy lesz belőlem. Ilyenkor jó, mert az a hatalmas szeretet, ami bennem van, árad kifelé, és táncolok, és csókolózom, és ölelem a világot. Iszom még, még, és a cigi is egyik jön a másik után, és azt akarom, hogy sose legyen ennek vége.
Szia Amarilla!
Most olvastam el az adatlapod és látom, hogy gyógyult bpd-s vagy.Ennek nagyon örülök, és ha nem zavar azt szeretném megkérdezni, hogy a kisfiad még a betegséged idején született,illetve a párod már akkor is ismert?
Nekem is van egy kislányom, és sajos rossz időszakomat élem, nagyon félek, hogy elveszítem azt az erős szálat ami hozzám köti, és csalódni fog bennem a dührohamaim, illetve a többi problémáim miatt.És félek, hogy ugyanilyen baja lesz, mint nekem.A páromnál ugyanez a helyzet:(Imádjuk egymást, de néha nagyon sok vagyok, minden téren.
Pár évig javult a betegségem, sokkal jobban voltam, de kicsit megint visszaestem, annyira el vagyok keseredve:((
Sziasztok!
Köszi szépen a segítséget.Remélem sikerül beutalót kapnom.Azt hittem,hogy oda csak befeküdni lehet hetekre.Ezek szerint nem...
Szia,
én TÜndérhegyre kaptam első körben beutalót - és az egy jó lökést ad az embernek.
Annakidején beutalót adhatott a házi orvos.
sok sikert
üdv
ama
Sziasztok!
Egy kérdésem lenne.Remélem tudtok nekem segíteni...
Csak annyit szeretnék megtudni, hogy ha csop.terápiát és magán terápiát vagy mit javasoltak a problémámra(ami 5és 8 ezer Ft hetente), de nem tudom sajnos megengedni magamnak anyagilag, mit tudok tenni.Állítólag pszicho terap nincs államilag finanszírozottan .Én nem szeretnék gyógyszereket szedni, ezért sztk.-ba pszichiárethez sem szeretnék fordulni.Ott évekig gyógyszereztek úgy, hogy a bajomat se mondták meg.Szóval ebből elegem van.
Van valahol lehetőség, hogy a csóró is meggyógyuljon, vagy legalább életképes állapotba hozza magát??(Leszedálás nélkül!):)
Köszi a segítséget előre is
Még mindig nem találtam meg:(:(
elég rossz kedvem van, a h...hu ról már el is tűntem...
Az nem baj, majd eligazodsz.
Van bordi fórum is, a jobb oldalon az aktív fórumtémáknál.
Az nem baj, majd eligazodsz.
Van bordi fórum is, a jobb oldalon az aktív fórumtémáknál.
ok csak még nagyon kezdő vagyok itt:):) megkeresem
ok csak még nagyon kezdő vagyok itt:):) megkeresem
Látom:)
Örülök neked!
Meglátod, jól fogod érezni magad köztünk.)
Éljen a világ lejobb csapata!
Látom:)
Örülök neked!
Meglátod, jól fogod érezni magad köztünk.)
Éljen a világ lejobb csapata!
Van ám ordi fórum, jobb olgalon az aktív fórumtémák alatt megtalálod.
Látom:)
Örülök neked!
Meglátod, jól fogod érezni magad köztünk.)
Éljen a világ lejobb csapata!
Van ám ordi fórum, jobb olgalon az aktív fórumtémák alatt megtalálod.
szia! itt is itt vagyok:) most regeltem:)
szia! itt is itt vagyok:) most regeltem:)
szia!
Sziasztok:)
Na azt hiszem ide is idetaláltam.
Remélem akik a másik burát köpködésre használták azok itt egyből viszafogottabban álnak a dolgokhoz,vagy nem is jönnek.
Kicsit rég voltam:S
Igyekszem...fáradt vagyok, aludnék. Megyünk a zsúrra, próbálok mosolyogni és iszom egy kávét
tarts ki addig is!
Mentem, de nem volt bent. Pénteken szokott ügyelni, nem telefonáltam előre.
szia!
menj csak el az áterhez
Sziasztok, most értem haza, el kéne mennem az áterhez de nem visz rá a lélek
köszönöm a bizalmat
Na, mindegy, a lényeg, kérlek viselj el, vagy tudomást se vegyél rólam.
Na, érdekes az új rendszer, rohadtul nem értek semmit
újra itt, a búrán is. Nem tudom, első gondolatom az volt hogy új néven regisztrálok, de úgyis kiderülne hogy ki vagyok. Szörnyike...nagyon sajnálom, hogy rád borítottam mindent. Nem kellett volna, vagy nem így és nem most és...de hidd el, hiányzol
Mindjárt belejössz.
Ha lesz egy kis időm, ezeket az idétlen menüszövegeket átírom valami barátságosabbra, úgyszintén az email értesítéseket.
e
Sziasztok, teljesen analfabéta vagyok de próbálkozom
fekete-fehér
színes
%~}}<
Megpróbálok betenni egy képet.
alakul a dolog úgy látom. 
csak szokni kell. jeee!
sziasztok itt is