Üzenetek Neked
Miért nem vagy fenn? Beszélgetni szeretnék valakivel. 🙁
Ne rajzoljuk le őt, nem szeretek rá gondolni.
Kedves Béla!
Ne haragudj, ha nem így hívnak, de hímnemű voltál és értelmiségi többet nem tudok rólad, és nekem a Béla ugrott be, ezért így nevezlek Téged kedves értelmiségi fajtársam.
Én veled együtt dolgoztam egy közmunkán, ahol sok értelmiségi próbált túlélni, én is, nekem nehezebb volt, mert még az olyan értelmiségi véglényeket is ellenem uszították amilyen Te vagy, kedves Béla.. Engem már pár hónapja kiközösítettek, amit szó nélkül is lehet, mikor egy nap mellém ültetett a végzet, vagy a hatalom. Te mellém ültél bal oldalon, a jobbon hála Istennek senki nem ült, mert már résen voltam, és gondoltam egy is elég az olyanból mint Te.. Mellém ültél és nem is volt baj mert az átlag elmebajra már immúnis voltam, de te túltettél ezen. Meleg volt ugyan, de te előkaptad a legyeződet, amit valószínűleg a kezedbe nyomtak a nálad hatalmasabbak, és a kínai piacon vettek, szóval mellém ültél, de nem, neked nem volt JÓ!!!, Te elkezdtél legyezni és én rosszul éreztem magam egy elmebeteg mellett, ami szemmel látható volt, hogy pszichés problémákkal küzdesz, mert folyamatosan agresszíven legyeztél és a nem látható morzsákat söprögetted, és nem hagytál dolgozni. Először megijedtem, mint mindenki, ha elmebeteggel találkozik, de én racionális vagyok, arra gondoltam az én teherbíró képességem sokkal nagyobb mint a Te fizikai állóképességed, megnézzük meddig tudod magad legyezni, meddig bírod fizikailag, ha én idegileg sokáig.
Fél óra után megszántak. Elvittek, mert nem bírtad tovább. Elmondanám, engem azóta sem szánnak meg. Megfigyeltelek, később mások mellett soha többé nem legyeztél, és nem viselkedtél elmebeteg módján, mindig kulturált értelmiségiként viselkedtél.
MENNYIT KAPTÁL TE BAROM, HOGY FÉL ÓRÁIG LEGYEZTÉL, ÉS ELJÁTSZOTTAD A CSOCSOSZÁNT?
NEKED MÁR VALÓSZÍNŰLEG VAN MUNKÁD, MERT HASZNÁLHATÓ VAGY, NEKEM NINCS, DE LEGALÁBB TÉGED IS LÁTTALAK.
DÖGÖLJ MEG BÉLA.
Mindeki egy rohadékm de legfőképpen te vagy az te suttyú paraszt. majd ha szépen idejössz és szépen kéred, akkor talán odaadom de előtte még letesztelem a fájdalomküszöbödet te buzi.
Mivel sajnos nekem nem mindig sikerül emileket elküldeni, mert nem hagyják itt tenném ki az emilt amit a másik közösségi oldalnak akartam írni, de nem ment el.
Én nem vagyok közösségi tag. Majd akkor írjanak ilyen invitáló leveleket, ha embernek tekintenek és nem kísérleti állatnak. Adják át üdvözletem azoknak, akikben megbíztam, és akik ezért cserébe kiszolgáltattak személytelen, arc nélküli hatalmaknak, akik valószínűleg már két éve rángatnak zsinóron, amit ezek fontak meg nekik, már nem csak a magánéletem, de a fizikai valómat is lábbal tapossák. Visszavonom ezt a bizalmat, aminek már semmi értelme. Egzisztenciálisan tönkretettek.
Szégyelljék magukat. A bulijukat meg leszarom. Innen az ölőüvegből.
Drága...Marcell!
Rohadt szarul érzem magam, és szeretném, ha szólnál hozzám, csak annyit, mit érzel, hogy nem kell tartanom tőle hogy fájdalmat okozol. Nem vagy olyan és sosem bántottál még, sem szándékosan, sem véletlenül, mégis rettegek attól, hogy ismét fájdalom ér.... annyira hiányzol! Mostanában semmi sem sikerül, sok a probléma, és én meg meg akarok felelni, nem akarok egy olyan ember lenni, aki nem kellemes társaság... de nem megy, nem tudom a gondokat magam mögött hagyni. Segítenem kéne a családban pár embernek, erősnek kéne lennem, és valamelyest megy is, de jobban kéne tartanom magam. Szeretném, ha gondolnál rám, ha érezhetném hogy minden rendben van kettőnk között. Szeretném érezni az elfogadást, azt hogy neked jó vagyok úgy ahogy vagyok, de tudom mindenkinek különlegesnek kell lennie, ha el akar érni bármit ami jó. Azt hiszem kezdem feladni... túl sok minden történt, túl sok mindenkinek kell megfelelni, és szeretném érezni hogy szeretsz, de ezt nem várhatom el. Nem tudok veled élni, nem tudok senkivel sem élni, és nem tudok kapcsolatban lenni senkivel, mert nem tudom azt hogyan lehet kivitelezni, úgy hogy ne rossz legyen. Én csak azt tudom, hogyan kell magamért élni, de nem tudom hogyan kell áldozatot hozni. Érzékeny vagyok nagyon, a változásokra, a problémákra, napokig rágódom azon, hogy nem tudok telefonon beszélni, és egy nagyobb trauma nagyon hosszú időre földhöz vág. Számomra már nincs remény, hogy jobb lesz. Tudom, hogy az életem szenvedés lesz, amíg csak élek. És tudom, hogy soha nem lesz senki aki elég kitartó hozzám, aki segíteni szeretne.... mindenki csak magára gondol, én is, de ez nincs jól, vagyis jól lenne, ha mindenkinek lenne valaki aki segít, és nem lenne teher nekik..... miért ilyen szar minden? A terhek alatt összeroskadok.... hálásnak kéne lennem, hogy viszonylag jó körülmények között élek, de mindenki tőlem várja a segítséget és megoldást, holott én sem vagyok - kicsit sem - rendben. Én csak arra vágyom, hogy szeress, hogy írj, hogy mondd, hogy szeretsz! De ez sosem lesz.... nagyon szomorú vagyok..... és mások miatt is, akik még fontosak, hogy nekik semmit sem jelentek.... pl Spellboundot is nagyon kedvelem, mert különleges fiú, érdekes gondolatai vannak, és mindig nézem mit ír, de olyan mintha levegőnek nézne. Mindegy, én nekem most Te hiányzol Marcell nagyon, és tudom sosem leszünk együtt, még akkor sem ha te is akarnád, mert én ilyen vagyok, hogy nem tudok kapcsolatban lenni. Sok fontos ember van, de mindenkitől elzárom magam.... félek mindentől. Nem akarok élni, vagy nem így. El vagyok nagyon keseredve. Az élet egy kib**szás.....
Isten mostanában jól elbántál velem, most már küldhetnél valami igazán jót is!
Draga...
En gondolkozom rajta hogy tudnank e egyutt elni, es szerintem ha te is akarnad, akkor megoldhato lenne. Nekem nagy almom van veled. Emlekszem, az olyan aranyos volt amikor nevettel az arvizes almomon meg mondtad hogy a "halantekodnal megcsipett egy darazs". Akkor talan volt harmonia a kommunikacionkban meg osszetartozas. Nem tudom miert nem tudunk kozelebb kerulni egymashoz.. csak menekulunk egymas elol. olyan mintha mi csak igy tudnank kapcsolatban lenni. Nem ertelek, pedig szeretnem tudni mit erzel. Miert vagy masokkal ha nem jo? Miert nem tudunk kommunikalni? Mi a baj? En szeretnem ha kimondanad amit erzel. En felek hogy megbantasz, mindig ettol felek. Pedig te vagy a legtapintatosabb fiu a vilagon. Felek veled beszelni. Es jo lenne ha mondanal valamit.. arrol hogy mit erzel. En miattad valtam csendesebbe, hogy hatha neked az jon be. Aztan ebben ragadtam. Es mar nagyon passziv lettem
megtaláltam a képet, végre, nagyon örülök neki, sokáig tartott, 2012 novemberben készült, látod, nem nagyon kutatgattam.
de jó, dejóóó, hogy van, pici, de van, és ha felnagyítom nagyon homályos, léci tegyél fel a netre valami nagyobbat is, na azért ennek is örülök!!!!!:D
Kedves Kincsecske!
Sajnálom, soha nem akartam ezt, bárcsak visszamehetnék az elejére és újra kezdhetném.
Remélem egyszer meg tudsz majd nekem bocsájtani.
Ami pedig a jövőt illeti nyugodj meg, mert tudom, hogy minden rendben lesz.
Szia jelenlet
jó éjszakát
GYILKOS PATKÁNYOK
KÍSÉRLETEZŐ ALJAS MOCSKOK
kedves ...!
Gyuloljel b***meg, azert mert levegot mertem venni, mert hiztam 3 kilot mert mar nem birtam a koplalast amit 1 eve tartottam minden egyes nap. Nem, nem gyulolsz, de nem is szeretsz.. hiaba mondod lepten nyomon,nem hiszek neked. beledlatok es masokba is. Rohadtul elegem van ebbol az eletbol es mindenbol! Az ember csak elni akar, de az hogy meg jol is erezhesse magat az luxus. Kinek akarok megfelelni? Tudjatok mit? Senkinek!! Elegem van abbol hogy egyszer nem lakhatok jol, mindig eheznem kell. van kaja de elvarjak hogy ugy maradjak eletben hogy NEM ESZEK. Elegem van! (Ezt a duhongobe kelleett volna, na mindegy)
Sedit,
az egyik legkedvesebb barátom lettél. Mindig megnyugtat a hangod, ha hallom... ha zaklatott vagyok, te mindig meg tudsz vígasztalni... Annyira örülök neked, és hálás vagyok a búrának, hogy megismerhettelek, és hogy kimondhatom: jó barátom vagy és szeretlek tiszta szívemből. Remélem, sok közös percünk lesz még együtt! 🙂
diohejban gyere vissza nekem hiányzol színesebb/vidámabb volt tőled a búra 🙂
Letetted a nevjegyed kulonbozo nevek alatt. Toled tanultam. Szerettelek, s egyre jobban "rajongok" erted. Draga Marcell... Tul helyes es okos vagy. Kerlek maradj vonalban 😉
"minek tagadni ami nyilvánvaló?" Kedvenc mondatod volt, és rád is igaz.
mostmár tudom, biztos vagyok benne, te voltál! és azt kérdezted tőlem, "te még mindig itt laksz?" vajon milyen lenne, ha én mennék oda hozzád, és ugyanezt kérdezném??? Biztos zaklatásnak vennéd, nem???? és vajon neked milyen érzés lenne ez a kérdés fordítva???? te jöttél ide, miért?????
EGYEDÜL
"Egyedül fogok én állni a világon.
Egyedül, egyedül, nem lesz soha párom.
Nem lesz soha párom, aki vigasztaljon,
Aki szenvedésben csókot csókra adjon.
Csókot csókra adjon s aki hű, nem álnok,
Aki büszke arra, hogy mellette állok.
Aki míg én alszom őrködik könnyezve,
És, ha ébren vagyok, kacagó a kedve.
Aki szeret engem, aki meghal értem
S még akkor is szeret örök-visszatérten.
S nem fog borulni le rám senkise sírva,
Ha majd távozom az örök-néma sírba."
magamnak...lelkemnek...
elegem van beloled. te egy semmire kello, semmire melto szemely vagy. nem is tuodm miert probalkozol, miert nem adod mar fel? nem latod?minden hiaba? nem fogsz jobb lenni, nem tudsz jo lenni? nem vagfy egyeb csak egy hiba, egy folosleg ebben a vilagban. a "barataid"se szeretnek, meg a csaladod se keres. mit varsz meg el?menj,menj el... vegy batorsagot es konnyits mindenkin, halj meg. a legjobb dolog. neked se faj tobbe semmi,se lelkileg se semhogy. reszegedj meg, gyogyszerezz be akarmi, de annyira hogy tudd hasznos dolgot tenni...
nincs ertelme kuzdj, harcolj hogy jobb legy,nem fog menni, annyiszor megprobaltad,,minek meg kinlodsz?
Kisfiam ne haragudj rám.
Ne hagyj el engem örökre, mert nekem senkim sincs rajtad kívül.
Kedves Barbara!
Teljes bennem a káosz... Úgy látszik, egy másik módszert kell megpróbálnom, amihez legszívesebben semmi kedvem nincsen. De talán ez hozna fejlődést, megoldást a problémákra. Ha csak rá gondolok, beleremegek a gondolatba, hogy mi vár most rám... Hosszú, kemény és fájdalmas munka. Küldj nekem elegendő erőt, hogy kibírjam!
namiaz, mostmár figyeltetsz is???? igen, sokszor sétálok arra, majdnem mindig!
Üzenetek Neked Szép Hazám:
Remélem jövőre minden karácsonyfára, ha nem arra minden lámpaoszlopra felkötnek (legalább) egy-egy magyarországi politikust, ez utóbbi észerübb is a számok miatt, és végül az utolsó szálig ott lognak mind. Legalább szép Karácsonyunk lenne, és a tavaszt is lenne érdemes miért várni a tömegeknek.
Hol voltál anya, mikor éjszakakat sírtam, utanad? Mikor csak egy mesét mondtál volna, mikor egy bíztató szót sebzett gyerek lellkemnek, egy ölelést adtál volna mikor féltem egyedül.?Hol voltál akkor mikor sírva néztem utánad az ablakból , s te csak mentél tov'bb, mintha nem is léteznék? Hol voltál mikor idegenek kezében hagytál, hol voltal mikor mindent megtettem,hogy szeress és törödj velem? Miért nem tudod adni azt, amit csak te adhatsz, amit senki más nem tud adni soha!??? Hol vagy most, mikor átsírom az éjszakákat egyedul?Fájdalomban és még mindig igazi öszínte anyai szeretetedre vágyom!!!! Mikor leszel vegre az Édesanyám???!!?!?
Ps.
Es hol vagy most, mikor mindenki csak tilt toled, mert csak lefele huzol... miert nem vagy Edesanya,hogy lassak, nem hiaba biztam,bizom benned...es vegre az Edesanyam vagy!!!
Ma is gondoltam ám Rád. 🙂 És a szívecskés levendula párnácskát szoktam erősen fogni éjjelente, és veled alszom el... :))) Ma meghallgattam az egyik telefonbeszélgetésünket, annyira jó volt hallani a hangod... megnyugtatott, jól éreztem magam tőle. Aztán elszomordtam, és pityeregtem, mert nem láthatlak és nem vagyok veled fizikailag, de tudom, hogy lélekben velem vagy és gondolsz rám. :') Hiányzol nagyon! Hamarosan mész ki, gondolom jövő héten már költözöl... Őrizem a szívemben azt az utolsó pillanatot, amit együtt töltöttünk és azt a mesés ölelést :') Szeretlek és imádlak, Angyalom!
Tudom, rendnek kell lenni, és minden legyen a helyén... Jó kis pótlása annak, hogy a saját életedet nem tudtad rendbe tenni, és semmi (senki) nincs a helyén! Először talán belül kéne rendet tegyél, aztán ennek alapján cselekedni, és ha már ez rendban van, lehet igazgatni a kutya szőnyegét!!!
(Ez az, amit sosem mondanék el neki... úgyis ellenem tudná forgatni, meg fölösleges is.)
körtefa írja: "a mult por, a mult nem valóság , csak a jelen tudatállapotod számit és a jovő"
ezt mondja a nárci is... h én a múltban élek, D. Nagy Lali meg azt mondja: Múltam talán van, de jövőm nincsen...
nem érek én annyit, h magamért éljek... csak szenvedés az egész
De te nem hiszed el, lusta vagyok és hisztis; persze neked jól kidolgozott taktikád van, amit te csinálsz, az tökkkéletes (megengedően: néha persze h hibázok); tegnap is te kötözködtél mindenkivel, persze én vagyok a hibás, mert nem "álltam ki" melletted. És búcsúzóul lecsesztél, h engem "megvédenek a barátaim". 1. ezek haverok, 2. én is szoktam kötözködni, de nem mindenáron mindenkivel, és nem azért, hogy hangsúlyozzam a felsőbbrendűségemet.
http://gesha.blog.hu/2012/12/07/szabo_lorinc_semmiert_egeszen_428
Így képzelitek, ti, férfiak... az exférjemnek úgy mondtam: fregoli kellene legyek, ha valamiért épp szüksége van rám, leereszt, aztán visszahúz.
"Nem! nem! kellene kiáltoznom
s azt suttogom: igen, igen,
hogy a sors ringatózást hozzon
a tenger sirás vizeiben"
vajon eszreveheto e a hatar akozott amikor masokert elsz, azzal szemben mint amikor magadert? Hat nem mindenki magaert el? Ha masokert elne akkor mar nem is elne.. kegyetlen de igaz.
tudod, én már tudom, hogy mi történt, és miért pont Te?, viszont úgy tűnik, ezt Te sose fogod megtudni!!!!!!
Kedves Barbara!
Nagyon hiányzol... most kifejezetten... mindig gondolok rád... az éjjel veled álmodtam. Elmentem hozzád, és csak ott jutott eszembe, hogy már rég befejeztük a munkát... Szörnyű felismerés volt, szaladtam el onnét. Csak rohantam, sötét volt, majdnem leestem a lépcsőn.
Annyira hiányzol! :'-((((
huha... eleg erdekesnek tunike z a modszer...az en bajom az, hogy ha haragsozm is valakire az tul sok ember lenne akiknek megirjam... ugyhogy ugy gondolom, hogy nem is az a sok ember(csaladtagok, baratok, szerelmek, baratnok,ismerosok) a hibasak, hanem csak velem van egyedul problema. en...nem vagyok eleg jo ennek az eletnek, nem vagyok melto hogy koztuk eljek.... mert az lehetetlen hogy midnig mas legyen a hibaas... szoval... nem tudom ha lenne egy olyan szemely kinek irhatnek...talan csak ketto az edesanyam es az edesapam akik vilagrahoztak( amint kesobb kiderult , hogy anyam csak sexet akart nem gyereket, apam meg lelepett es 20ev utan megismertem,de csak annyit tudott, hogy Hoztam finom bort, gyere igyunk"szoval... en vagyok a baj...magamra vagyok duhos... azt hiszem,hogy nekem mar jobbulas nem surun lesz... de megis, meg harcolok...talan utoljara(azert is jelentkeztem ide) ...de tudom,hogy legalabb megprobaltam!
gondoltam, hogy nem válaszolsz a mailemre, mindegy, én leírtam, amit akartam! és leírom máskor is, ha lesz valami!
Apránként is lehet ám 🙂
Itt ülnék 2 napig mire kiadnám magamból..:))Jó ötlet amúgy.
Ezt még 16 évesen írtam a volt barátomnak, de nem volt lehetőségem elküldeni neki. Így hát most teszem meg, jó pár év után. És jó érzés kiadni magamból!
"Bárcsak éreznéd most azt, amit én. Csalódottságot. Magányosságot. Keserűséget. Ezek uralkodnak parányi, védtelen lelkemen. Hacsak tapasztalnád azt a hidegséget, amit a környezetemben élők felém árasztanak… Hogy mindenki bizalmatlan veled szemben, hazugnak és tolvajnak állítanak, és minél többet hallja az ember, annál inkább elhiszi, hogy ő a bűnös, még akkor is, ha azt jó cél érdekében tette. A családod kitaszít. A barátaid megvetően néznek rád. És az otthonod nem az otthonod többé. Neked többé nincs akaratod, sem kívánságod. Nem szólhatsz, csak ha kérdeznek, vagy engedélyt adtak rá. Esélyed sincs ugyanazzá az emberré változnod, aki voltál, mert nem engedik. Amikor az életben te csak hálás lehetsz mindenért, és úgy bánnak veled, akár a kutyával. Nem elég, hogy saját magad marcangolod, csak még jobban emésztenek a külső megjegyzések. Mert te többé egy senki vagy, egy senki a sok közül.
Nekem csak az esik nehezemre felfogni, hogy mit rontottam el, vagy mi volt az oka, hogy a kezdetektől fogva hazudtál? A családodról, a szüleidről… Hát én volnék Goriot apó, te pedig az idősebb lánya?
Egy valamire megtanítottál: senkiben se bízzál! Gratulálok a színészi tehetségedhez. Nemcsak engem, de édesanyádat is sikerül átverned. Ez különös tehetségre vall, és kőkemény szívre, melyben ismeretlen az, hogy: könyörületesség, megbánás, önfeláldozás és talán még a szeretet is. Aki ilyeneket művel, az képtelen a szeretetre. Azért remélem, hogy megtalálod azt, amit keresel, és eléred a célod. Talán fogalmad sincs arról, hogy milyen értékes ember lehetnél. Egyszer magad is rájössz, csak talán akkor már késő lesz. De neked is tenned kell érte. Az egyetlen lehetséges és értelmes magatartás a küzdés, a szakadatlan küzdés, azonban ez nem vonja szükségszerűen maga után jutalmát, a boldogságot. Ezért nem találod a helyed, és úgy érzed, hogy a sok szenvedés után megérdemelsz egy kis szabadságot? Tévedsz."