Ez van

Alig izgatnak a felnőttes dolgok, például eszem ágában sincs családot alapítani. Partnerem van, de családalapítási tervünk nincs. Okos férfi, nem kéri meg a kezemet. :C Jól tudja, hogy milyen választ kapna. Ismer, és szeret. Ez a lényeg.

A rossz gyerekkorom miatt egyik részem gyerek maradt, és „ő” még mindig játszani akar, a világot felfedezni. Nem érdekli a papás-mamás. 100%-, hogy nem lesznek utódaim, és ez az egyik olyan dolog, amit nem bánok. Elég csak arra gondolnom, hogy pár éven belül összeomlik a fenntarthatatlan rendszer. Az összeomlásig én magam akarom élvezni az életet.
Oké, szülnék egy gyereket, aztán végig kellene néznem, ahogy éhen hal, vagy belehal valamelyik betegségbe… 🙁 SOHA Annyira erős a felelősségtudatom, hogy képes vagyok ellenállni az egyik legerősebb ösztönnek, a fajfenntartásnak. Nem fogom végignézni a gyermekem halálát. Sokkal jobb neki, ha sosem jön világra!

Fenntartható fejlődés, lófaszt, esetleg a „felső tízezernek”. A többi pár milliárd tépje szét egymást… :(((

Az élet nem más mint időtöltés két időpont között, az egyik a születésünké, a másik a halálunké.

Öt évesen (a megfelelő életkorban) megtudtam, hogy mi a halál. Akkor picit nihilista lettem. Minek hazudjak boldog életet a gyermekvállalással?! Szülő és utód mind halandó. Ráadásnak az ember feléli a bolygó kincseit, majd végez magával is. Nincs boldog vég, csak nyomorúság az élet alkonyán.

Szerző:

Belépett: 7 év

Andrea

Blog kommentek: 579Blog bejegyzések: 33Regisztráció: 01-11-2010

1 gondolat erről: “Ez van”

Írj megjegyzést