dióhéjban a hetem

egészségileg nem vagyok teljesen jól. olyan, mintha már egy hónapja bújkálna bennem valami, de vitaminokkal, aspirinnel és edzéssel elnyomom, hogy kijöjjön, de kiírtani nem tudom. nem rettenetes, de nem vagyok az igazi.

az állásinterjúmat buktam, de sebaj, majd lesz más. nincs sok kedvem/erőm az egész álláskereséshez, de erőt kell vennem magamon.

tökéletesen lényegtelen dolog, de meg akarom osztani: finoman kockásodik a hasam!

Casanovával soha, semmilyen körülmények között sem vagyok hajlandó összejönni. nem vesztünk össze, de nekem nem elég kedves, ami pedig nagyon fontos. nincs elájulva tőlem én meg nem vagyok hajlandó olyan emberekkel tölteni a szabadidőmet, akik nem szeretnek. okos és érett leszek, nem engedem vissza.

a héten volt néhány érdekes találkozóm. az első a gimnáziumi barátnőimmel, ahol megtudtam, hogy az egykori legjobb barátnőm visszaköltözik Magyarországra. bár az elmúlt években eléggé eltávolodtunk, ennek mégis nagyon örülök. utána az egyik külföldi volt főnökömmel iszogattunk (amitől egy kicsit tartottam, mert szerintem jobban vonzódik hozzám, mint szeretném), de nagyon jól sikerült. összejött egy nővel, aminek őszintén örülök. drukkolok nekik. Volt egy röpke találkozásom az egyik volt kollegámmal, akit nagyon kedvelek, de most valamiért nem volt az igazi az este. azzal indult, hogy rengeteget késett és nagyon maga alatt volt, de nem tudtam belőle kipiszkálni, hogy mi a baj, pedig tényleg szerettem volna segíteni. ő is érezte, hogy a mi találkozásaink hangulatosabbak szoktak lenni, ezért megbeszéltük, hogy jövő héten javítunk. nem tartom valószínűnek, hogy összejön, ez a pasi valamiért mindig lemond. aztán dupláztam a héten a kedvenc „örök egyéjszakás kapcsolatommal”, aki szokás szerint nem okozott csalódást. bemutatott a fantasztikus barátainak, iszogattunk, klasszikus rockot hallgattunk, szuper volt. folyt 2 hét múlva.

van egy olyan srác, akit megtisztelek egy saját bekezdéssel. ő a gyerekkori legjobb barátom (na jó, néha több is), aki egy ideje külföldön él és néha hazaugrik pár napra. ma jön és vasárnap reggel megy is vissza. elvileg együtt töltjük mindkét estét, de volt már olyan, hogy elfelejtett jelentkezni. szóval én most órákon át szépítkezni fogok neki (amit nem szeretek és nem is szoktam) és mindezt úgy, hogy kb. 50% az esély arra, hogy egyedül fogok ülni otthon, puccosan és szerencsétlennek fogom érezni magam.

Szerző:

Belépett: 4 év

csaken

Blog kommentek: 764Blog bejegyzések: 87Regisztráció: 2011. 05. 16.

4 gondolat erről: “dióhéjban a hetem”

  1. hm…. azon gondolkozom, mi a jó abban ha valaki „több vasat tart a tűzben”. Biztos megvan a maga „szépsége”, de nekem valahogy nem jön be egy ilyen dolog. Már csak azért sem, mert én a szerelmet tartom a legnagyobbra, és azt hogyha szeretek valakit ahhoz hűséges legyek – még akkor is ha nincs esélyem az illetőnél, magamban mégis megadom neki a hűséget. Remélem nem haragszol meg ha azt mondom, hogy szerintem te nem szereted igazán „Casanovát”. Ha szerelmes lennél, akkor nem látnál szívesen más egyéjszakás barátokat magadnál. Nem akarlak megbántani, hiszen tudom, minden ember más, különböző értékrendjeink vannak, s ki vagyok én hogy elitéljek bárkit is? De nekem pl nem fér bele az értékrendembe az, hogy több illetővel is, pláne ha szeretek valakit. Tényleg nem akartam túl kritikus lenni, de ezt le akartam írni, talán önigazolásként is hogy megerősítsem magam, hogy hűnek kell lennem a szeretett személyhez még gondolati szinten is. Nekem ez fontos. Másnak lehet más a fontos. És én ezt efogadom de én így látom… talán eljön az az idő amikor te is őrülten lángolva fogsz szeretni valakit, és éjjeleket virrasztasz át, a szeretett lényre gondolva. Akkor csak Ő fog számítani, és nem tudsz másra gondolni. 

  2. Idézet tőle: harmony

    hm…. azon gondolkozom, mi a jó abban ha valaki „több vasat tart a tűzben”. Biztos megvan a maga „szépsége”, de nekem valahogy nem jön be egy ilyen dolog. Már csak azért sem, mert én a szerelmet tartom a legnagyobbra, és azt hogyha szeretek valakit ahhoz hűséges legyek – még akkor is ha nincs esélyem az illetőnél, magamban mégis megadom neki a hűséget. Remélem nem haragszol meg ha azt mondom, hogy szerintem te nem szereted igazán „Casanovát”. Ha szerelmes lennél, akkor nem látnál szívesen más egyéjszakás barátokat magadnál. Nem akarlak megbántani, hiszen tudom, minden ember más, különböző értékrendjeink vannak, s ki vagyok én hogy elitéljek bárkit is? De nekem pl nem fér bele az értékrendembe az, hogy több illetővel is, pláne ha szeretek valakit. Tényleg nem akartam túl kritikus lenni, de ezt le akartam írni, talán önigazolásként is hogy megerősítsem magam, hogy hűnek kell lennem a szeretett személyhez még gondolati szinten is. Nekem ez fontos. Másnak lehet más a fontos. És én ezt efogadom de én így látom… talán eljön az az idő amikor te is őrülten lángolva fogsz szeretni valakit, és éjjeleket virrasztasz át, a szeretett lényre gondolva. Akkor csak Ő fog számítani, és nem tudsz másra gondolni. 

    egyáltalán nem bántottál meg, teljesen értelek. miközben írtam a bejegyzést nekem is átfutott az agyamon, hogy mennyire csapodárnak tűnik ez egész, de leírtam, mert így őszinte. a srácok mindegyike tud a többiről, ismerik és kedvelik egymást. nem hülyítek senkit.

    azt hiszem fontos az előzmény, amit nem írtam le, mert csak random módon belekezdtem a blogolásba. Casanovával kb. 2 évig voltunk együtt és olyan szerelmes voltam belé, hogy amikor kidobott, akkor bevettem 30 xanaxot egy üveg pezsgővel, életemben először. nem jött be hozzám a kórházba (mint útólag kiderült, a titkárnője jobban lekötötte a figyelmét, minthogy megmaradok-e). utána még nagyon, nagyon sokáig sírtam utána és rá sem néztem más pasira (és persze akkor sem amikor még együtt voltunk). miután szétmentünk szépen kiderült, hogy ő viszont a fél várossal megcsalt. nagyon nehéz volt túllépni ezen (már amennyire sikerült) és nagyon félek attól, hogy ez újra megismétlődhet. igazából a „sok vasas” megoldás nálam egy biztonsági játszma. most nem merek többet vállalni és nincs is olyan srác a környezetemben akivel szeretném. 

  3. Sziasztok!

    Engem az alábbi módon „dobott ki” : „Ha szeretsz, akkor kényszerkezelés.”

    Utána ezt a Versemet írtam „hozzá” :

     

    Nagy Mária Gréta:

    Megbocsájtva

     

    Minek Írjak?

    S kinek.

    …csak Néked!

    Egész Lényed Bennem Lakozik,

    S Ragyogó Versek formájában Testesülsz meg…

    Lelkünk már erősen összefonódott,

    Réges-Régen…

    Te már korábban Érezted

    Én meg Élveztem

    Végtelen Mivoltodat…

    Behatárolja Végtelen Lényedet a félelmed,

    Bensőd Rejtélyekkel teli Élelmem-

    -Alkotásom!

    Köszönöm, az Ösztönöd!

     

    Vonyarcvashegy, 2011.05.18. /szerda/, 10h.46min.

     

     

    Üdvözlettel:

    Trigonometria

     

  4. Sziasztok!

    Engem az alábbi módon „dobott ki” : „Ha szeretsz, akkor kényszerkezelés.”

    Utána a következő versemet írtam „hozzá” :

     

    Nagy Mária Gréta:

    Megbocsájtva

     

    Minek Írjak?

    S kinek.

    …csak Néked!

    Egész Lényed Bennem Lakozik,

    S Ragyogó Versek formájában Testesülsz meg…

    Lelkünk már erősen összefonódott,

    Réges-Régen…

    Te már korábban Érezted

    Én meg Élveztem

    Végtelen Mivoltodat…

    Behatárolja Végtelen Lényedet a félelmed,

    Bensőd Rejtélyekkel teli Élelmem-

    -Alkotásom!

    Köszönöm, az Ösztönöd!

     

    Vonyarcvashegy, 2011.05.18. /szerda/, 10h.46min.

     

    Üdvözlettel: Trigonometria

Írj megjegyzést