Régi história az enyém, minden egy autóbalesettel kezdődött. Felborultunk, túléltem a biztonsági öv megtartott de ami utána jött azt senkinek sem kívánom, folyamatos rémálom, megfoghatatlan félelem, állandó bizonytalanság, és sok kényszeres cselekedet gondolat. A pszchiáter a szokásos tesztek faggatózás után megmondta, hogy depressziós vagyok és szociális fóbiám van. Az emberkerülő magatartásomat tehát hivatalosan így hívják. A nőkkel a viszonyom szerintem egy új poszt….kissé bonyolult.
Indítottunk Zolofttal, akkoriban 1998 ban koszerűnek számított, csak miután ecetszagút izzadtam -a Zyrtec-el nem komálták egymást, pedig érdekes vagy 4 évig ettem a kettőt párhuzamosan – cseréltünk Floxetre. Hát nem vált be, az Aurorix maga volt a csőd, agresszív ingerlékeny lettem tőle, néha magam sem tudtam miért. Egy szó mint száz gyógyultnak nyilvánítottam magam. Éreztem,hogy minden rendben van. A doktornővel megbeszéltük, hogy ha gáz van jövök. Ez volt kb. hat éve.
Tavaly év végén gáz lett nem is kicsi. Újra előjött, állandóan mindent hússzor ellenőriztem, járt az agyam előre eljátszottam fejben minden szituációt, párbeszédet, akár ufológus is lehettem volna olyan összeesküvés elméleteket szövögettem. Egy fura természetű pszchiáterhez kerültem másodszorra, aki kipróbálásra felírt Cipralexet. Sok szépet és jót, és persze rémtörténeteket olvastam (többek közt itt a búrán) erről a bogyiról de nekem nagyon bevált kicsit lenyugodtam, de fél év szedegetés után kicserélte a doki. Mégpedig Fevarinra. Az okot nagyon nem értem, mert bevált a Cipralex, a Fevarin is SSRI, csak máshogy kell szedni,és nadjából(nagyjából?) ugyanannyiba kerül. De kíváncsi vagyok én is, hogy válik be…
Egy valami rettenetesen aggaszt. Minden kést elzárok magamtól, mert állandóan játszom a gondolattal, hogy magamba szúrjam. Néha iszonyatosan megijedek és elhessegetem ezt a baromságot. Régóta keringetnek ilyen gondolatok. Érdekes, hogy amióta ismét kezelnek nem vágyakozom magamat szúrkálni. Erről nem beszéltem seninek. Magamba zártam. Nem szeretnék kórházba kerülni, olyan dologért amit magam is kordában tudok tartani.
A pszichiáter adott egy jótanácsot: éljek aktív életmódot. Megfogadtam, úszok és kerékpározok sokat, megpróbálom elfoglalni a testem és az agyam. A sportot mindenkinek tudom ajánlani. 1000 méter leúszása majd 10 kilométer (uszodába biciklivel járok) kerékpározás után az ember semmin sem szorong csak a sajgó izmait pihenteti
Következő posz témáját már feelvezettem..
