Tanácsadói Válaszok 2019. – Szőllősi Tibor válaszol
Összesített kérdések-válaszok a pszichológia területén, 2019. Január
A kérdéseiteket itt tehetitek fel: Szőllősi Tibor pszichológushoz intézett kérdések gyűjtőhelye
Kiscsillag kérdése:
Kedves Tibor!
Meditációt tanultam (MBCT – mindfulness) 8 hetes csoportos tanfolyamon.
Autogén tréninget terapomnál tanulom (egyéniben, az óra elején v végén).
Az egyik meditációs alkalomra erősem felzaklatott érzelmi állapotban érkeztem kb 10 perces késéssel Dühös voltam és erős szorongást éreztem, felkavarodott egy friss traumatikus (szexuális zaklatás) èlményem.
A meditációba csatlakoztam, de nagyon pörögtek a gondolataim. 10 perc után már nem tudtam eldönteni, hogy csak a gondolataim pörögtek v hangosan beszéltem közben. (valószìnűleg nem beszéltem) Ettől még erősebb szorongást éreztem és kinyitottam a szemem. Innentől fogva nyitott szemmel ültem és nem próbáltam meditálni. Csak arra törekedtem, h csendben üljek. Ezután is végig attól fèltem, h akaratom ellenére beszélni kezdek.
Ez mi volt? Kényszergondolat vagy pszichotikus tünet? Valami más?
Hasonló már korábban is volt meditáció közben és AT gyakorlásnál is, de csak akkor amikor nem otthon, egyedül relaxáltam v meditáltam. Relaxációnál a terapnál időnként attól felek, h akaratom ellenére rúgni kezdek (nem mást, a levegőbe).
Ez kényszergondolat? Ha nem, akkor mi?
Köszönöm
Utóirat sorstársaknak!
Ha valakinek van ötlete, Kiscsillag üzenője topikban vagy priviben várom a választ.
Szőllősi Tibor válasza Kiscsillag kérdésére:
Tisztelt Kiscsillag!
A reakcióit mindenképpen beszélje meg a terapeutájával. Ez a reakciója több minden lehet . Az értelmezését mindenképpen meg kell tenniük. Elképzelhető, hogy az aznapi történések miatt képtelen volt elmélyülni. Ez normális lereagálása a történéseknek. Sokszor túlgondolják a klienseim a viselkedésüket, miközben az egy normális reakció is lehet. Az, hogy ezt Ön miként értelmezte, már érdekesebb.
Nem mondanám kényszergondolatnak, bár válhat azzá. Érdekesebb, hogy miért fél mindettől – akaratom ellenére rúgni kezdek.
Módosítja mindezt, ha van valamilyen pszichés probléma a háttérben- félelem fóbia, kényszer, stb, ami által ez a reakciója is értelmezhetővé válna.
Ajánlott irodalom:
http://tmkozpont.hu/a-stressz-biologiaja/
A Krízissel kapcsolatos kérdésére, később válaszolnék.
Hiszti kérdése:
Kedves Tibor!
A terápiákon használatos tükrözésről (mirroring) szeretnék érdeklődni, hogy hogyan lehet elsajátítani ezt a technikát. Olyan családban nőttem fel, ahol teljesen fagyos a hangulat. Nem hogy tükrözés nincs, de még egy együttérző szó sem, sőt megharagszanak, ha egy problémát meg szeretnék velük osztani. A terápián vettem észre, hogy amikor a pszichológusom együttérző arckifejezést mutat, akkor azonnal elsírom magam. Ekkor jöttem rá, hogy az én családomban ez egy nagyon nagy probléma, és elkezdtem saját magam is megfigyelni. Azt vettem észre, hogy sajnos én sem tudom hogyan kell csinálni, pedig együttérzek. Sőt azt is észre vettem, hogy szabályosan félek együttérző arcot mutatni, nehogy gyengének tűnjek. Nehogy megtudják rólam, hogy vannak érzéseim, mert megszégyenülhetek. (Elkerülő személyiségzavarom van, egy kis sérülékeny narcizmusom, és narcisztikus szüleim.) Esetleg tudna ajánlani erről szóló könyvet, akár szakmai irodalmat?
Szőllősi Tibor válasza hiszti kérdésére:
Tisztelt hiszti!
Több kórkép hiányosságaihoz tartozik hozzá. Az Ön által leírtakból számomra az derül ki, hogy több sérülés érte, s ezzel nem tud mit kezdeni jelenleg.
Mit tehet magáért? Egyéni terápia. Olyan közösség megkeresése, ahol elfogadják, bátorítják. Próbálja meg megtanulni kezelni a családját, önmagát.
Ajánlott irodalom:
Könyv
Bánki György – A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról https://pszichoforyou.hu/a-legnagyszerubb-konyv-a-narcizmusrol/
Net
http://nemvagyegyedul.com/blog/
http://ujegyensuly.hu/kapcsolatok/innen-tudhatod-hogy-nagyon-beteg-narcisztikus-csaladban-nottel-fel
Mirroring szerepéről
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_541_buda_bela_empatia/ch07s04.html
Robertpumpkin kérdése
Üdvözlöm.
Már sokadjára történik meg hogy elhatározom hogy leszokok a pornóról.
Egyszerűen úgy érzem mindent csak megnehezít az életemben.
Rossz a közérzetem, nem tudok maszturbálás nélkül elélvezni. Van hogy fáj ha naponta többször is kielégítem magam.
15 éves korom óta maszturbálok rendszeresen. Heti 3-4 alkalommal. Először csak pornómagazinokra, aztán filmekre.
Az első pár alkalom nagyszerű volt, de sokszor éreztem hogy rossz a mit teszek.
Volt hogy megnyugtatott, de aztán erőtlennek érzetem magam. Nem kívántam a partnereimet. Mindig azok a nők jutottak eszembe és kerestem az azokhoz hasonlóakat.
Aztán 20-25 éves koromra ez rosszabb lett. Anál mániás lettem és minden lánytól elvártam, hogy oda tehessem.
Ekkor már esett jól a maszturbálás sem. Sokszor fájt is ha sokat csináltam.
Nagyon sokszor próbáltam abbahagyni. A leghosszabb idő 3 hét volt. Minden pornót eltávolítottam a közelemből. Kitöröltem a weboldalakat, a cd-ket összetörtem.
Viszont egy pár hét után bevillantak azok a képek amiket láttam a filmeken. Kísértett minden nap. Főleg amikor egyedül voltam.
Akkor volt a legnehezebb legyőznöm a kényszert. Mindig megadtam magam, mert nem bírtam tovább.
Megkívántam olyan nőket akiket előtte sosem. Ha nem elégítem ki magam megbolondulok.
Az is hozzátesz a dologhoz hogy látom milyen gusztustalan a pornó. Hogy azzal hogy nézem ezeket a filmeket azzal támogatom a pornóipart ami életeket tesz tönkre. Fiatal lányok adják oda a testüket és hagyják megalázni magukat hogy én élvezhessek egy pár percet. Ezt nem akarom.
Most újra elkezdtem, el akarom felejteni a pornót.
Az oka az hogy nem tudok koncentrálni az életemre. Mindig az jut eszembe hogy kell a pornó és alig várom hogy csinálhassam.
Egy hete már nem csinálom. Megint kitöröltem az összes videót és képet. De most mindenhonnan. Semmi nem maradt!
Egyenlőre jobban érzem magam és több az energiám, tisztább a fejem.
Szeretném ha nem lenne közöm a pornóhoz és végre úgy szeretkezhetnék a feleségemmel mint már egészséges emberek.
De tudom hogy a neheze most jön. Az elvonási tünetek hamarosan meg fognak találni. Igyekszem felkészülni.
Szőllősi Tibor válasza Robertpumpkin kérdéseire:
Tisztelt Robertpumpkin!
Röviden válaszolva a problémájára, keressen fel egy szexuálszakpszichológust. Azért javaslom, mert az így képzett szakemberek olyan összefüggéseket is meglátnak, amikkel még nem rendelkezem jelenleg. Úgy vélem olyan tanácsokat adnék így, melyekkel félrevezetném Önt.
Megértését köszönöm!
Ajánlás:
Könyv
http://mek.oszk.hu/03600/03600/03600.pdf
Net
https://www.hazipatika.com/tudastar/szexualpszichologia/12303
https://www.nlcafe.hu/cimke/szexualpszichologia/
Outcalled kérdése:
Kedves Tibor!
A férjem nagyon megsínyli a hangulatingadozásaimat. Nem érti. Hiába mondom el neki, hogy amikor vigyorogva elkezdek zokogni, csak hagyjon békét pár percre, vigye el a gyereket másik szobába, és ha lenyugodtam, jönni fogok. Csak kérdezgeti, hogy miabaj miabaj miabaj, mert azt hiszi, ő rontott el valamit, amitől (ön) agresszív leszek, nem segít. Van olyan könyv, cikk, előadás, bármi, ami plasztikusan szemlélteti, és elmagyarázza, hogy a hangulatingadozásomnak nem ő az oka? Nem akarom, hogy magát okolja, de nem érti. Előre is köszönöm!
Szőllősi Tibor válasza Outcalled kérdéseire:
Tisztelt Outcalled!
A hangulatingadozások a környezetet is nagyon megterhelik. Látni azt, hogy akit szeretünk, az aki szeret ilyen állapotba került, ami nagyon sokszor fizikai fájdalommal is járhat mindkét „oldalon„. Tehetetlenség, düh alakul ki mindkét félben.
Javasolnék egy közös tanácsadást, ahol ezt a problémát beszélik át egy szakemberrel közösen.
Terápiáim során fontosnak tartom a klienseim környezetében élők felvilágosítását, megsegítését is. Sajnos sokszor azt tapasztalom, hogy a környezetben élőket nem nagyon világosítják fel. Nem részesei sem a tanácsadásnak, sem a terápiának.
Amennyiben valóban azt szeretné, hogy megértse a férje, hogy mit is él át ilyenkor, mindenképpen akkor beszéljen vele minderről, amikor mindketten nyugodtak.
Lényeges a körülmény – nyugodt légkör.
Törekedjenek megteremteni azt a lehetőséget, hogy senki ne zavarja Önöket.
Legyen kíváncsi, megértő mindarra, hogy mit él át a férje ilyenkor. Ez a kölcsönös megértés az alapja egy sikeres megküzdésnek.
Természetesen kísérői az egész beszélgetésnek az érzelmek. Ilyen beszélgetések során az érzelmi folyamatokat nagyon fontos értelmezni, nehogy eltereljék a kitűzött célról a fókuszt. Amint kontrollálatlanná válik a folyamat, eredménytelenné válik a beszélgetés. Ezért javaslom külső szakember bevonását a gyors, célra vezető megoldás érdekében.
Megfontolandó egy családterápiában jártas szakember megkeresése. Nagyon eredményes lehet a családállítás. Olyan szakembert is kereshetnek aki ismeri a mediációt.
Amennyiben lehetősége van a kezelőorvosát is bevonhatja. Természetesen előtte beszéljenek erről a következő találkozás alkalmával.
Mindenképpen mérje fel – kérdezzen rá, hogy az Ön problémájának a megoldására van-e lehetőség az adott szakembernél!
Ajánlás:
Könyv
Xavier Amador – Nem vagyok beteg, nincs szükségem segítségre!
Net
https://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/10713/hiedelmek-a-pszichiatriaban
A család bevonásának jelentőségéről néhány cikk
https://www.webbeteg.hu/cikkek/depresszio/12390/depresszio-es-csaladtagok
http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/senki_sem_foglalkozik_a_csalad_traumajaval
http://suicidprevencio.reblog.hu/mentalis-zavarok-es-csalad
Szerző:
