Búra Tanácsadás – 2018. július 24., kedd

Tanácsadói Válaszok 2018. – Szőllősi Tibor válaszol
Összesített kérdések-válaszok a pszichológia területén, 2018. július 24., kedd
A kérdéseiteket itt tehetitek fel: Szőllősi Tibor pszichológushoz intézett kérdések gyűjtőhelye

 

 


2018. július 24., kedd


 

 

Znation kérdése:

 

Üdvözlöm! Egyszerű de mégis bonyolult kérdésem: Mely mentális betegségek párosíthatóak?Tehát : két skizofrén alkothat-e egy párt, egy skizofrén és egy 4depressziós, egy skizofrén és egy borderline stb. stb. ? Van-e erre valami érdemi irányelv? Vagy egyáltalán „felejtős” minden ilyen irányú kísérlet,mármint két beteg ember nem alkothat teljes értékű párt?Az egyik félnek legalább egészségesnek kell lennie?Köszönöm válaszat előre is.

 

Szőllősi Tibor válasza Znation kérdésére:

 Tisztelt Znation!

Mihez keres párt? A „betegséghez” vagy embernek? A kérdésében kicsit benne van részben a válasz is „felejtős”. Az együttélés egyik nagy sarokköve, hogy képesek legyünk együtt élni, egymással. Az nagyon kellemetlen tud lenni, amikor mindkét fél egyszerre éli meg a „mélypontját”. Ilyenkor kire támaszkodjon, kibe kapaszkodjon, kire képes rábízni magát?

Az érzelmek egy másik kérdés. Pszichés betegségeknél, az érzelmek kezelése, megélése nagyon eltérő. A saját és mások érzelmi jeleinek a megítélése, megélése megváltozhat, a legtöbb esetben megváltozik. A realitás megítélése, a valóság megélése szintén megváltozik. Azt, ami vele történik, ami körülötte zajlik, nagyon sajátosan értelmezi a „mentális beteg”. „Nehéz időszak” idején ez egy nagyon fontos szemponttá válik.

Vajon mi történik akkor, amikor mindkét embernél ez egyszerre történik? Ezért nehéz erre a kérdésre válaszolni. „Egészséges” embereknél is olykor nagy problémákat okoz ez az állapot. „Mentális betegségben szenvedőknél” kész káosz az ilyen állapot.

Szerintem nem a „betegség”, hanem az összeillés, az egymás kompenzálási képessége a fontosabb.

 

 

 

 

 


 

 

imolka25 kérdése:

 

Jó napot!

Édesanyám az elmúlt pár hónapban nagyon megváltozott, eddig otthon ülős volt könyvet olvasott sorozatokat nézett, nem érdekelték annyira a női szépészeti dolgok. Nem sok mindent vásárolt magának az évek során inkább én voltam a mindene. Nem ez bánt, hogy most már nem én vagyok a mindene hanem, hogy véleményünk és több rokon szerint is megváltozott. De pszichiáterhez nem akar elmenni, mert, hogy jól érzi magát szerintünk viszont túl pörög. Mindenhová megy koncertekre kutyasétáltatás, mindent írogat a naptárába pl: Villányból Szegedre akart menni a múltkor de aztán mégsem ment mert nem tudta megoldani a közlekedést. Volt egy pszichiáternél aki Lamolepet írt fel neki önmagában ennél a pszichiáternél mi nem voltunk jelen és hát ugye nyílván azt mond amit akar meg ahogy ő látja a helyzetet. Régen nagyon nagyon fogta a pénzt most viszont költi pl: vett magának egy csomó ékszert nem drágákat meg ruhákat, amivel semmi baj nincs. Csak ez a hirtelen fordulat számunkra nagyon furcsa és otthon is ha megkérem halkítsa le a zenét mert a zene lett a mindene azt hallgatja egyfolytában. Meg például vett magának nyugtató teát és tegnap megcsináltam neki a szokott poharában és most, hogy egy másik üveg pohár ez az ő pohara és abba csináljam meg. Aztán, hogy ő melegen nem issza meg a teát vagy veszek neki elő barackot a hűtőből akkor, hogy ez hideg ő nem eszi meg megmosom melegvízzel. Nagyon aggódom érte. Este is, hogy ő kirakja a ruháját mert ez nem jó az nem jó próbálgatja. Eddig nem fordított különösebb ígényt a külsejére most viszont esténként órák kérdése mire ki kerül a ruha az ékszer aztán fürdik aztán még bekeni magát testápolóval aztán másik kenőcs. Egész délután, hogy ezt a kódot töltsem fel neki azt a kódot töltsem fel neki különböző nyeremény játékokra. Hogy ezt, hogy kell facebookon állandóan megosztja a zenéket meg mindent eddig a facebbokkal sem törődött nagyon. Ha meg attól tartunk, hogy túl sok pénzt költ felesleges dolgokra akkor azt mondja hogy mi sajnáljuk tőle. Pl: Van 5 db tusfürdője akkor 3 vagy 4 db öblítő. Akkor van egy órája amin kicsit szét jött a szíj lehetne és tegnap rendelt egy újat mert hogy az már nem jó. 

 

 

 

Szőllősi Tibor válasza imolka25 kérdésére:

 Tisztelt imolka25!

Mindenképpen keressenek fel Önök is egy kollégát tanácsadásért. Diagnózis felállítását semmiképpen sem tenném jelen esetben. Több háttérben meghúzódó ok is lehet a hirtelen viselkedés és  hangulatváltozás mögött.

 

 

 

 


 

 

Red kérdése:

 

Szeretnék kérdezni…

Előfordulhat-e hogy disszociatív önazonosság-zavarban szenvedő beteg emlékszik arra hogy mit csinált a másik én, de az okokra, hogy miért csinálta nem?

Azt tudom hogy kapcsolatban vannak egymással és azt is hogy ez lehetséges. Sőt olyan is lehet hogy emlékszik nagyvonalakban mit tett a másik és hogy mikor ezzel szembesül gyakorlatilag összeomlik az illető. A saját szememmel láttam. Akkor viszont hogy lehet hogy az okokra egyáltalán nem emlékszik? Elvileg kellene hogy arra is emlékezzen ugye?

Azon kívül érdekelne hogy egy disszociatív önazonosság-zavarosnál mi hozza elő a kölönbőző éneket? Mitől vannak a váltások? Hogyan lehet ezeket megakadályozni? Mit kell tenni hogy ezek ne legyenek gyakoriak?

Úgy tapasztalom hogy az átváltozások eléggé alattomosak és fokozatosak. Úgy értem mindig csak egy kicsi időre történik a váltás, mielőtt a másik része elhatalmasodik az illetőn. Ez lehetséges-e? Lehet-e hogy az az alteregó, amelyik alapvetően rejtve van uralkodóvá válik, úgy értem egyre hosszabb időt tölt felszínen, ezzel kiszorítva a másikat?

Létezik-e az ilyen betegeknél egyáltalán olyan hogy eredeti én? Ha igen melyik ez? Általában véve melyik alteregó viseli a beteg igazi nevét?

Mit tehetünk akkor, ha valaki átvált? Hogyan viselkedjünk ilyen esetekben? Hogy tudjuk „visszahozni” az illetőt ebből az állapotból? Képes-e az egyik én eljátszani hogy nem ő van felszínen, azért hogy ezzel megtévesszen másokat? Lehetséges-e ilyen fajta tudatosság egy disszociatív önazonosság-zavarban szenvedő betegnél?

Köszönöm a válaszokat és a segítséget.

Üdvözlettel: Red

 

 

Szőllősi Tibor válasza Red kérdésére:

 Tisztelt Red!

Disszociatív önazonosság-zavarban szenvedő betegekkel nem foglalkozom. Ezért nem tudok az Ön kérdésére válaszolni. Ilyen esetben olyan klinikai szakpszichológus felkeresését javaslom, aki „jártas” ebben a kórképben. Foglalkozik disszociatív önazonosság-zavarban szenvedő betegekkel.

 

 

 


 

Kiscsillag kérdése:

 

Kedves Tibor!

Szerintem félreértett. 5 éve nem szedek (mert nem írnak fel, nem tartják indokoltnak) gyszert a pszichotikus tünetekre. (mondván a tünetekkel együtt tudok élni).

Így a válasza egy része irreleváns!!!

2 éve hallucináltam (+téveszme stb) mire orvoshoz kerültem. Az első 6 hónapban nem tudtam dolgozni, utána valamennyire megszoktam a tünetet és teljes munkaidőben dolgoztam.

2 év után kezdtek kezelni. (a depresszióm vált súlyossá)

Gyszer mellett nem tudtam dolgozni (a mellékhatása miatt) és eltartani sem tudtak. Az antipszichotikum elhagyása óta (5 éve) folyamatosan dolgozok. Min heti 40 órát, 3 évig másodállasom is volt, később munka mellett tanultam is. 

Emiatt fontos, hogy továbbra se kapjak antipszichotikumot. Hisz gyakorlatilag az a furcsa helyzet állt elő, hogy a gyszer mellélhatása SOKKAL jobban zavar, mint a tünet, amire ráadásul max adagban sem hatott jól, így kezelés mellett sokkal nehezebb dolgom volt.

Amikor az előző üzit írtam Önnek még nem tudtam, hogy skizofrénia v skizoaffektív zavart diagoltak. Azóta megtudtam, h utóbbit. (korábban máshol skizofréniát)

Antidepresszánst sem kapok, nyugtatót is elvették 2 évre, utába alkalmi szedést engedték, majd alvászavar miatt napi 1 szemet (minimális adagban), de az elhagyását szorgalmazzák.

Azért kérdezem újra és újra a gyszermentességről (Csak nick névvel és Kiscsillag néven is) mert tudomásom szerint szinte mindenki kap gyszert. Feltételezem, hogy Ön is ezért értett félre.

Az itthon bántalmazó környezetre nincs ötlete a terapnak (csak a költözés), egyéb stresszhelyzetre, szorongásra autogén tréninget tanultam. A tapasztalatom viszont az, hogy a halut fokozza. Ezen kívül több szórakozást és pihenést javasolnak. 

Korábban (amikor fő és másodállásom is volt 3 évig) nagyon kimerültem, erre sem volt ötletük a szakembereknek (illetve időnként 1 hét táppénzt javasoltak pihenés célhából), csak reménykedtek, hogy előbb-utóbb a másodállásra nem lesz szükségem és lesz időm pihenni és szórakozni is (amiből tudok töltödni).

 

 

 

Szőllősi Tibor válasza Kiscsillag kérdésére:

 Tisztelt Kiscsillag!

A feszültség elviselése, a „mentális teherbírás” egy nagyon fontos kérdés mindenkinél. A gyógyszert addig kell szedni, ameddig arra szükség van! Sajnos, még mindig előfordul, hogy nem igazán találják a megfelelő gyógyszert a jelentkező probléma kezelésére. Ennek nagyon sok oka lehet.

Mindig is bíztattam, bíztatom klienseimet, hogy saját maguk is keressék a lehetőségeket a „problémájuk” kezelésére, kontrollálására. Csak önmagában a szakember nem tudja megoldani a hozzá forduló „problémáját”. Mindenképpen ez egy együttműködés, egy közös út. A szakember csak segít úgymond eligazodni.

Több tényező is befolyásolja egy ember mentális állapotát. A külső megterhelés kérdése nagyon fontos.

Az otthoni bántalmazó környezet egyszerre megterhelő, és ugyanakkor az a közeg, amelyben lehet, hogy képes létezni „kevés” tünettel. Elképzelte már, hogy miként működne hosszú távon egy számára kevésbé megterhelő környezetben?

Amennyiben további kérdései vannak, feltétlen írjon! Sajnos az írásbeli kommunikáció során az információ nagy része eltűnik. Ez rengeteg félreértést okoz.

 

 

 

 

 

 


 

 

Kleó kérdése:

 

 

Tisztelt Tibor!

Mit jelent az „egyéb” személyiségzavar? kérdésemre ezt a választ kaptam Öntől:

Egyéb személyiségzavar DSM V:

Megadja a klinikus a konkrét okot, amiért egy klinikai megnyilvánulás esetében nem teljesülnek egy konkrét személyiségzavar kritériumai.Olyan klinikai megnyilvánulásokra vonatkozik, amelyben valamely személyiségzavarra jellemző és (ezzel együtt)

  1. klinikailag jelentős szenvedést
  2. vagy a társas-szociális
  3. vagy más fontos területek működésének károsodását okozó tünetek dominálnak, azonban melyek esetében nem teljesülnek egyetlen zavar kritériumai sem a személyiségzavarok diagnosztikus csoportban.

Egyéb – más ok, konkrétan megnevezhető ok az, ami az adott „viselkedést” van. De a „viselkedés” egy konkrét személyiségzavar, skizofrénia spektrum, más pszichotikus zavar meglétére jellemző.

Pl.: Úgy viselkedik, mint ha személyiségzavaros lenne – ezt látják mások, de alaposan megvizsgálva, a viselkedés mögött konkrét ok áll a háttérben. Ennek az oknak a megszűnésével, a klinikai kép nem teljesül önmagában. Nem lenne megadható önmagában.

Ezt a mondatot nem tudom értelmezni: „Egyéb – más ok, konkrétan megnevezhető ok az, ami az adott „viselkedést” van.”
Kérem, magyarázza meg!

Köszönöm.

 

 

Szőllősi Tibor válasza Kleó kérdésére:

Tisztelt Kleó!

Elgépeltem sajnos!

„Egyéb – más ok, konkrétan megnevezhető ok az, ami az adott „viselkedés” mögött van.”

 

 

Diagnózis: Egyéb meghatározott személyiségzavar (az ok megnevezése)

Az ok, amiért a személyiségzavar tünetei jelen vannak „valamiért” – kevert személyiségjegyek. A továbbiakban ezt az „okot” szükséges vizsgálni, figyelembe venni a „kezelés”, a terápia során.

 

 

 


 

 

 

 

Szerző:

Belépett: 1 év

Gácsi Krisztián

Blog kommentek: 647Blog bejegyzések: 80Regisztráció: 12-10-2010

Írj megjegyzést