Ma taliztam egy b.nőmmel, akivel eddig „csak” a neten tartottuk a kapcsolatot.
Érdekes, mindig elképzelek mindenkit valamilyennek, és tuti, hogy teljesen más.
Ő például szebb, és sokkal aranyosabb, mint gondoltam.
A dokijától megkérdezte, tud-e valami jó átert nekem, de csak Pesten tud 🙁
Felírta a nevét, meg a telefonszámát, a b.nőm meg biztat, hogy menjek el hozzá, ha más nem, legalább meghallgatom a véleményét.
Igaza van, végül is nincs vesztenivalóm, de érzem, hogy nem fog menni.
Egyszerűen félek ettől az egésztől.
Félek, hogy ő megint mást mond majd, félek, hogy nem is ismer, félek, hogy azt mondja, nem jó gyogyikat szedek.
A Keti mellékhatásaként minden este belázasodok.
Ez így megy már a legutóbbi emelés óta, kb. 1 hónapja.
De nem merem mondani az áternek, félek, hogy akkor mást írna, és kezdhetném előről egy másik antipszichóval.
Végül is a halukat eléggé megfékezte, legalábbis a durvákat.
Szoktam haluzni, de le sem írom, mert végül is nem gáz.
Ezt már elértem, hogy a m.helyen nem jött rám már régóta, és késes gyilkos sincs.
Aranyos volt a b.nőm 🙂
Nem tudta, hogy van az, hogy van amiről tudom, hogy nem igazi, és van, amit igaznak hiszek.
Pl. azt tudom, hogy nem igaz, amikor a képernyőből kijönnek a kedvenceim,mert az eszemmel tudom, hogy ilyen nincs.
De a késes gyilkosról tényleg azt hiszem ,hogy igazi, mert végül is tényleg bejöhetne.
És baromira félelmetes, ahogy ott áll az ajtóban, és engem bámul 🙁
Meg a léptek, amiket a plafonról hallok elég sűrűn.
Megkérdeztem, és más nem hallja, de szerintem az igazi, mert tökéletesen hallom, hogy valaki mászkál a plafonon.
Na, de a lényeg, hogy jól sikerült a tali, és jó lenne máskor is talizni vele.
Szerző:
