Még évekkel ezelőtt időnként megütött egy érzés, csak úgy jött magától hirtelen, nem tudtam tőle szabadulni és nem is akartam. Azt éreztem, mintha a fejem egy nagy Maoam rágó lenne, huhh, most hogy írom, most jöttem rá, hogy arra hasonlított az érzet a fejemben. Eddig nem tudtam semmilyen anyaghoz hasonlítani. Éreztem, hogy nőtt, dagadt a fejemben, mintha az egész fejem egy nagy Maoam rágó lenne és rágná vki:D, éreztem a nyomást, percekig a rabjává váltam és nem is akartam tőle szabadulni. Ez olyan leírhatatlan érzés, nem lehet leírni, régen azt hittem szivacs vagy hungarocel, lám mire képes az írás. Eddig még sosem írtam le. El kezdünk leírni valamit és máris választ kapunk a kérdésünkre vagy az írás elkezdésekor jelenlévő negatív érzésünk átlényegül pozitívvá.
5 gondolat erről: “Az írás hatalma vagy gyógyító ereje”
Írj megjegyzést
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Az írás, igen. Segít. De amikor sol-gel állapotban van a zagyam, képtelen vagyok akár egyetlen, mások számára érthető mondatot összehozni.
Szerintem amit én írtam, az se mindenki érti most vagy senki.
‘bocsika’, sajnos teljesen értem… ez a sol-gel állapot; ha érdekel, meg tudom magyarázni; de nekem ez ua. érzést jelenti… ha érdekel, leírom, mint te a rágót: ami tökéletesen érthető – számomra
Ez a sol-gel állapot-leírás engem is érdekelne. 🙂
Sol-gel.
sol=solution (oldat)
gel=gél (zselé; kocsonyás anyag)
A sol-gel állapot kémiailag a kettő közti átmeneti fázisban lévő anyagot jelenti.
Nos, egy a kérdés: kocsonya, ami kezd elfolyósodni (azaz megromlani), avagy ‘kocsonya’, ami kezd megdermedni („jóvá” válni)…