Állásvadászat?

Az emailrendszerem szerencsére küldi az aktális üres állásokat…

most megint megpróbálkozom eggyel, bár már éppen megbarátkoztam vele, hogy egy évet lehúzok a mostani helyemen, és előnynek könyveltem el, hogy legalább hegynek felfele biciklizhetek minden áldott nap munkába menet.

ez az új kiszemelt hely itt van nagyon közel. ez sem lenne baj. viszont közel hozzá ott van a tréningcentrum. talán még sem lépek ki belőle akkor ezek szerint??

a nagy parti utáni szombaton férjem nagyon sokat dolgozott itthon –  először elvitte Andrist ajándékot venni a közelgő születésnapra (egy órán belül ott vagyunk mindjárt…!!)  aztán lecserélte a biciklim gumijait télire. nehezebb volt, mitn gondolta. le kellett szedni a sárvédőt, mert nem fért alá. 2-3 órát is bütykölt szegényem a kertben.

Ma – mveil gyógyszerrel aludtam sajnos tegnap, nehéz az ébredés.

fél óra múlva indulunk születésnapi partira

úgyhogy próbálom megint összekapirgálni magam…

Szerző:

Belépett: 5 év

amarilla

Blog kommentek: 6898Blog bejegyzések: 381Regisztráció: 31-10-2010

Írj megjegyzést

állásvadászat

Állások után vadászok…

most nyakig ebben vagyok, az óvoda brancsban, és néha ugyan fáj, hogy nem tudok most továbbtanulásban gondolkodni, és miylen iszonyatosan le vagyok strapálva minden szinten, de érzem, hogy valami jó fog végül ebből kijönni…

rengeteget tanultam máris a másfél hónap alatt ,amióta dolgozom az oviban.

Már látom ,hogy a zenecsinálással vigyáznom kell ,mert csak veszekszenek a „kedvenc hangszereken” – xilofon, furulya, szájharmonika – mindenki ezeket akarja, és a csörgő-börgő , doboló cuccokat meg senki.

Pedig hát csak azoknál kellett volna maradnom, mert ha mindenki egyszerre furulyázik meg szájharmonikázik, abból semmi élvezhető produktum nem jön ki.

de hát kipróbáltam, és most megyek tovább.

most a hangszereket elsüllyesztettem itthon – és vettem egy CD-t, amolyen gyerekdalokkal, és tündéri hangszerelésben – ezt hallgatjuk és játszunk rá közben, mert a játékok is jól le vannak írva. és nagoyn cukik, nagyon nagoyn nagyon!! (körjátékok, táncok és egyéb játékok)

és a gyerekek örömmel játszszák. Közben a dalokat is megtanulgatjuk lassan… – én puskázom a papíromból, meg itthon magolom – ők meg mondják utánam…

boldog vagyok, érzem, hogy alakulunk.

És már azt is látom, hogy a legkönnyebb kihasználható lehetőséget is meg kell ragadni, amkor ped. munkát lehet végezni, mert nem könnyű őket leültetni, amikor rohangálnak, hogy meghallgassanak egy mesét.

márpedig a mese az a gyermeki lélek egyik legfontosabb lelki-szellemi tápláléka!!

Hát itt nem nagoyn törődnek ezzel, az tény. Pont azért talán, mert a gyerekeknek nincs türelmük hozzá…

Én most kitaláltam, hogy akkor olvasok fel nekik RÖVID ÉS RÍMES meséket, amikor az asztalnál ülnek és esznek. Jó esetben tele van a szájuk, és nem beszélnek.

A Piroska és a farkas anynira tetszett nekik, ohgy ki is kellett vigyük az udvarra, hogy ott tudjam befejezni a történetet! – mert hát az asztal körül néha én sem tudok nagoyn leülni – vizet kell hozni, törlőrongyot, egyebeket…

DE elhatároztam hogy ebbe az irányba fogom tovább gyúrni magam – zene és tánc, és játék – és ha már ezzel jól megfogtam őket ,akkor talán néha velem is hajlandóak lesznek leülni, körémgyűlni, hogyf meséket is olvassunk közösen.

és fogok venni néhány kesztyűsbábot is – azzal igazán érdekessé lehet tenni a meseolvasást is!!

ez rengeteg gondolkodás, tervezés, előkészítés és munka – de profi akarok lenni!

(megtalálni a megfelelő meséket – megvenni a hozzájuk való bábokat, esetleg kellékeket – és aztán hadd szóljon…!!)

és annak is nagoyn örülök, hogy a kisfiam szülinapjára nem fogok már görcsölni hónapokkal elkőre, hogy úristne, milyen program legyen?? – ez a saját személyes, privát hasznom az egész munkából. és akor már majdnem meg is érte… mert hát nagy vendégség szokott ám nálunk lenni, és a gyerekekkel jó programokat szoktunk csinálni! tavaly apával a Kisvakond és a kisegér (kamillavirág keresős) – meséjét báboztuk el – zongorás betétekkel… nagoyn nagy sikere volt!!!!!!!!!!!!

 

szóval, jó lesz ez, csak bele kell jönnöm.

és hát a lábaim – leszakadnak.

 

ha meglesz végre egy fix ovis állásom, – mert most csak gyakornok vagyok, félpénzért – akkor a magyar végzettségeim lefordítására és elismertetésére is koncentrálhatok végre – és ha ez mind megvan, akkor végre pályázhatok  pedagógiai vezető állásra is – és az már egészen más pénzt és más munkát jelent…!!!!!

jó lesz ez – csak ki kell bekkelni…

néhány hónap, esetleg év – … – hát ez az – rohan az idő…

Nagyon érdekes érzés elmerülni az itt és most -ban, és nem agyalni túlságosan azon, hogy mi lesz a pszichológiai tanulmányaimmal… meg a Feldenkrais-szel… – merthogy én eredetileg pszichológus akartam lenni…

igazából azt szeretném, ha az oviban és a bölcsiben a gyermekvédelmi munka megerősödne!!!!!!!!!!! – mert ezek azok az évek, amikor a legsérülékenyebbek a gyerekek!

lehet,sőt, ez is nagoyn úgy hangzik, mint egy nekem való pálya…


Tehát . ha néhány éven belül sikerülne óvodában vezetői állást találnom, talán azzal is ki lennék békülve, ha onnan mehetnék nyugdíjba…  nem tudom. nem látom, hogy mi lesz belőlem és mikor és hogyan…

Szerző:

Belépett: 5 év

amarilla

Blog kommentek: 6898Blog bejegyzések: 381Regisztráció: 31-10-2010

Írj megjegyzést