babarczyeszter
Belépett: 3 hónap
Rólam: Minden, amit a Google megtalál, ha a nevemre kerestek, és még több minden, amit nem talál meg.
Ami ide a Búrára tartozik: valószínűleg örökletes depresszióban szenvedek, 6 éves koromtól fogva vannak öngyilkossági fantáziáim. Az életem során sokféle tünetet produkáltam, voltam anorexiás és bulimiás is, de a legfőbb problémám a depresszió, a szuiciditás és az extrém szorongás.
Egy időben, amikor mindenki borderline volt (az ezredfordulón), én is kaptam borderline diagnózist, és nem bánom, ha annak gondolnak, de sok borderline vonás nem jellemző rám (például a düh vagy az üresség). A borderline diagnózisban is csak azt látom, amit a többiben: a magunkra és a világra nézve is destruktív szenvedés egy formája.
1995 óta szedek antidepresszánst, nagyjából végigszedtem a palettát. Az antidepresszánsok segítenek, azonban felerősítik a hangulatingadozásomat (bipolaritás), így súlyos öngyilkossági kríziseket okoznak.
Jelenleg az olanzapin (Parnassan) stabilizálja némileg a bipoláris ingadozást. Egy hosszú (több évig tartó) szuicid időszaknak végül a régi jó triciklikus, az Anafranil és egy antidepresszáns, a Fevarin vetett véget.
Egyébként igyekeztem a legtöbbet kihozni a nyersanyagból, amivel dolgozhatok, és elfogadtam, hogy ebbe a nyersanyagba sok keserű keveredett.
Felneveltem egy klassz gyereket, volt 3 macskám, vannak különféle pótgyerekeim, akikből új és szerető családom alakult, és rengeteg dolgot csinálok, részben talán a bipolaritás folytán túl sokat is (az a rengeteg brilliáns ötlet...). Munkaholizmusban is szenvedek, de ez nem zavar, a perfekcionizmusom már inkább, de ez is szelidül az idővel.
Mivel egy kedves felhasználó kérte, felteszek ide még egy linket a Veiszer Alindával készült interjú (ld. alább) kiegészítésére.
https://www.youtube.com/watch?v=hQzt3-lOLSA
A Varga Ágota rendezte film a depresszióról és arról, hogyan viselte ezt a fiam:
https://www.youtube.com/watch?
Ami ide a Búrára tartozik: valószínűleg örökletes depresszióban szenvedek, 6 éves koromtól fogva vannak öngyilkossági fantáziáim. Az életem során sokféle tünetet produkáltam, voltam anorexiás és bulimiás is, de a legfőbb problémám a depresszió, a szuiciditás és az extrém szorongás.
Egy időben, amikor mindenki borderline volt (az ezredfordulón), én is kaptam borderline diagnózist, és nem bánom, ha annak gondolnak, de sok borderline vonás nem jellemző rám (például a düh vagy az üresség). A borderline diagnózisban is csak azt látom, amit a többiben: a magunkra és a világra nézve is destruktív szenvedés egy formája.
1995 óta szedek antidepresszánst, nagyjából végigszedtem a palettát. Az antidepresszánsok segítenek, azonban felerősítik a hangulatingadozásomat (bipolaritás), így súlyos öngyilkossági kríziseket okoznak.
Jelenleg az olanzapin (Parnassan) stabilizálja némileg a bipoláris ingadozást. Egy hosszú (több évig tartó) szuicid időszaknak végül a régi jó triciklikus, az Anafranil és egy antidepresszáns, a Fevarin vetett véget.
Egyébként igyekeztem a legtöbbet kihozni a nyersanyagból, amivel dolgozhatok, és elfogadtam, hogy ebbe a nyersanyagba sok keserű keveredett.
Felneveltem egy klassz gyereket, volt 3 macskám, vannak különféle pótgyerekeim, akikből új és szerető családom alakult, és rengeteg dolgot csinálok, részben talán a bipolaritás folytán túl sokat is (az a rengeteg brilliáns ötlet...). Munkaholizmusban is szenvedek, de ez nem zavar, a perfekcionizmusom már inkább, de ez is szelidül az idővel.
Mivel egy kedves felhasználó kérte, felteszek ide még egy linket a Veiszer Alindával készült interjú (ld. alább) kiegészítésére.
https://www.youtube.com/watch?v=hQzt3-lOLSA
A Varga Ágota rendezte film a depresszióról és arról, hogyan viselte ezt a fiam:
https://www.youtube.com/watch?
Miért vagyok itt a Búrán:: Hiszek benne, hogy tudunk segíteni egymásnak. Amióta a Búra működik (2000 óta), én sokat kaptam. Azt is tudom, hogy sokaknak jelentett átmeneti menedéket. Azt kívánom, hogy kapjatok ti is sokat, de legyen számotokra is csak átmeneti menedék.2000-ben, az akkor még létező Korridor lehetővé tette, hogy létrehozzam a Búrát -- sorstársaknak, de szakmai tartalmakkal és szakmai hátországgal kiegészítve. Azóta volt sok viszontagság, sokat változott a Búra is, de a közösség még mindig itt van, még mindig erős.
Nemi identitás:: Nem akarom megadni
Kedvenc dolgaim: : kortárs angol irodalmat hallgatok hangoskönyvként takarítás közben