Tanácsadói Válaszok 2018. – Szőllősi Tibor válaszol
Összesített kérdések-válaszok a pszichológia területén, 2018. szeptember, harmadik hét
A kérdéseiteket itt tehetitek fel: Szőllősi Tibor pszichológushoz intézett kérdések gyűjtőhelye
PhilC kérdése:
Kedves Tibor!
Körülbelül fél éve kaptam borderline és nárcisztikus személyiségzavar diagnózist a Tömő utcában, különböző tesztek kitöltése alapján. (Rólam nagyvonalakban: 28 éves házas nő vagyok, kisgyerekkoromtól kezdve félreértésekkel és érzelmi elhanyagoltsággal terhelt anya-gyerek viszonnyal.)
Igazából három nagyobb problémám van. Az egyik a szorongás önbántalmazásba és szuicid gondolatokba való levezetésére érzett késztetés/kényszer. Ezzel kapcsolatosan kérdésem, hogy ön szerint mely pszichológiai irányzat segíthetne a leginkább ennek a legküzdésében. Jelenleg kognitív sématerápiára járok, de nem igazán érzem, hogy megoldást nyújtana erre a problémámra. (Bár az is lehet, hogy csak a szakemberrel nem vagyunk kompatibilisek egymással. A pszichológus kedves és figyelmes, de nem mindig érzem azt, hogy ő is azokra a dolgokra helyezné a hangsúlyt, amelyekre én helyezném.) Esetleg pl. a pszichoanalízis vagy egyéb más módszer nagyobb sikereket szokott elérni ezen a téren?
Második problémám, hogy sok esetben érzelmileg valamivel intenzívebben élem meg az egyes helyzeteket, mint az aktuális beszédpartnerem. Sokszor kapom meg azt a visszajelzést, hogy egy tét nélküli eszmecserénél én indokolatlanul kiborulok. Azt hiszem, az a megfejtése ennek, hogy több ponton is érintve érzem magamat a felvetett témák által, esetleg különböző régebbi, traumatikus élményeket aktivizál bennem a beszélgetés, és inkább ez utóbbiakra reagálok. Hogyan tudnám a figyelmemet inkább a jelen beszélgetésre fordítani, hogyan lehetne kitisztítani ezeket a mögöttes, aktivizálódó tartalmakat?
Harmadik problémám, hogy sokszor érzem azt, mintha két teljesen eltérő viszonyulásom lenne az életem eseményeihez. Egyes számú viszonyulásomban jóra törekszem, sokszor kifejezetten a végletekig igyekszem megfelelni egyes embereknek, és pozitív, konstruktív elképzeléseim vannak a jövőre nézve (ugyanakkor nagyon hajlok ilyenkor az önsajnálatra is). Második számú viszonyulásomban olyan, mintha hirtelen átváltoznék egy teljesen más emberré, aki arrogáns, cinikus, és semmit sem értékel; egy olyan emberré, aki ezt az egyes számú viszonyulást is lenézi, és kifejezetten olyan döntéseket hoz, amelyek pusztítólag hatnak az egyes számú viszonyulás korábbi törekvéseire, eredményeire (pl. késztetések házasságtörésre). Ez utóbbi állapotomban egyszerűen nem tudom tűrtőztetni magam, direktben bántom a körülöttem lévőket (gúnyolódással, vagy direkt az illetők gyenge pontjaira tapintva, direkt átlépve az általuk támasztott igényeket, szabályokat). Ilyenkor a magam személyével kapcsolatosan is destruktív vagyok, jobban hajlok az önpusztítás több formájára is (dohányzás, alkoholfogyasztás, felelőtlen szex), míg az első számú viszonyulásnál sokszor kvázi világbéke érzet önt el, szeretnék önmagammal és a környezetemmel harmóniában élni, ilyenkor kifejezetten egészségtudatos is vagyok. Kérdésem, hogy mi okozhatja ezt a váltakozást? (Úgy vettem észre, csak nagyon ritkán vezethető vissza valami konkrét eseményre. Ha valami feldühít, akkor szinte minden esetben öndestruktív leszek, viszont nagyon sokszor fordul elő, hogy semmi konkrétum nem előzi meg ezt a változást.) Ez lehet attól, hogy borderline és nárcisztikus személyiségzavarom (amelyek némiképpen mégiscsak egymással ellentétes viselkedésformákra mutatnak) van egyszerre? Hogyan tudnám elkerülni, hogy egyik állapotból átbillenjek a másikba?
Szőllősi Tibor válasza PhilC kérdésére:
Tisztelt PhliC!
A pszichológus személyisége, a kliens-szakember egymásra hangolódásnak a megléte az alapja a közös munkának. Sokszor idő kell hozzá, hogy ez az egymásra hangolódás kialakuljon. Talán érdemes várnia. A kapkodás sose vezet sehova.
El kell kezdenie a terápiáját. Ismerje meg önmagát, mit miért cselekszik vagy gondol.
Anonymous kérdése:
Már biztos lekéstem a válaszról, de azért megkérdeznéd nekem, hogy lehet megtudni, hogy mi baja van az embereknek? Esetleg tud tesztet ajánlani, ami rávezet? 🙂 Köszi!
Szőllősi Tibor válasza Anonymous kérdésére:
Ezt nem értem! Mi a kérdés?