36

Nézem a „mostani” 36 éveseket. Kislányok, szépek, fiatalok… Még a 40-1-2 évesek is fiatalok, csinosak, nagyon nők.

Én meg 36 voltam, amikor „leírtam” magam. Hogy már öreg vagyok, középkorú. Annyira, hogy úgy gondoltam, hogy már nem való farmerban járni (most már szarok rá). És vettem egy olyan plüssféle nadrágot. Mondjuk az, hogy a fazonja nem volt előnyös, az csak egy dolog… De a bő tízessel idősebb kolléganő megjegyezte, hogy „jó, de em értem, miért kell 2 számmal nagyobb nadrágot venni?” Azért, mert nehogy már valaki azt gondolja, hogy én azt gondolom magamról, hogy jól nézek ki… Aztán 51 évesen mégis tudtam úgy érezni magam (sőt, visszajelzések is jöttek), amikor a Nárcival jártam! Ő értékelt Nőként… 

Hogy én akkor, 36 évesen leírtam magam, meg a válás után, 39 évesen végképp, arról az exférjem tehetett. Egyértelmű: amikor végleg vége lett, aszongya: „nehéz elviselni, hogy ami eddig az ENYÉM VOLT, már nem az”… Ebből látszik, hogy kb. mennyire erősített a kapcsolatunkban. Én próbálkoztam… Pél. 1x egy szilveszterkor úgy alakult, h nem mentünk sehova. (Az, hogy nálam miért nincs buli, külön történet.) Mondok: öltözzünk fel stb., mintha mennénk valahova, és „bulizzunk kettesben”! Na, én meg is tettem, smink, lófasz, ő meg döglött a tv előtt a kinyúlt ócska gusztustalan kínai gatyájában, és lesújtóan nézett rám… De az (ünnepi) vacsit megette… 

Másik: mondom, csináljunk úgy, mintha járnánk! Talizzunk valahol, menjünk moziba, vacsizni, koncertre, bármi. Erre: „te hülye vagy”.

És ez az ember nősül meg negyedszerre! És eszébe nem jut, h mennyi mindenről ő tehet! És, sajnos, a lányom ugyanez a „kitartó” típus, mint apósom is volt. Ahogy a lányom barinője mondta: „minden csak 2 évig érdekes”. Ja. Nekik tényleg. Erről sok történetem van, apóstol férjen keresztül lányomig…

Szerző:

Belépett: 2 hét

Kleó

Blog kommentek: 14835Blog bejegyzések: 69Regisztráció: 29-12-2012