Csak pár nap és eljött a zombiság.
Semmi sem túl fáj vagy túl jó, minden csak közepes. Mintha keretbe lennének foglalva az érzelmeim, vagy a szokásos kedvenc kifejezésem: búra. Kilátok belőle, de ki nem jutok.
Szomorú vagyok, legtöbbször, mondjuk érthető, de azért fura, hogy nincsnek szélsőségek.
Teszem a dolgom, jövökmegyek, mosolygok.
Zombi.