A zeneterapom konferneciára viszi az anyagunk egy részét, amit csináltunk.

Nagyon izgalmas, mert most arról beszél, hogy a vokális zenén keresztül tudtam a családommal beszélni.

Az apám elmondta, hogy szeret pl.

és most arról kérdezett, hogy mi az, ami számomra speciális volt.

Hát az, hogy tapasztalati (empirikus) ÉS tudatos (kognitiv) élmény jelent meg egyszerre a vokális zenében!

És az, hogy az apám ki merte mondani, hogy szeret – annak ellenére, hogy ilyesmire nem volt engedélyünk a családunkban.

ezáltal indirekt módon még abban is segített, hogy végleg leváljak az anyámról, hiszen az anyám elájult volna egy ilyen fordulattól… Apám tehát a zeneterápiámban indirekt módon szembeszegült az anyámmal – azaz „mellémállt” végre…

hihetetlen izgalmas…

nézegetem az újfotókat rólam, amiket nyáron készítettünk.

hát igazán. gyönyörűbb vagyok, mint valaha…. 🙂 🙂

felszabadult és mosolygós!! 🙂 – ráadásul még a színeim is rendben vannak rajtam, „véletlenül”!! 🙂 🙂