Azért jó interactive fictionnel foglalkozni, mert a legkisebb tehetséget sem mutatom fel az ebben a műfajban készült alkotásaimban, sőt egyre borzasztóbbaknak érzem őket, mégsem szűnök meg őket előállítani. Ilyen az, amikor a tehetségtelenség kitartó szorgalommal párosul, mint a fűzfapoétáknál, bár belőlük idővel még lehet valami.
Ez az első olyan játékom, ami nélkülözi a pszichiátria-témát, bár eredetileg benne volt.
http://philome.la/roboman78/zanza
Szerző:
Blog kommentek: 1445Blog bejegyzések: 31Regisztráció: 10-08-2010
MINDIG szerettem volna, ha UFÓK rabolnak el! 🙂
Köszönöm, Eszter, jól esik, hogy ezt mondod, de ebben tényleg tehetségtelen vagyok. Igaz, hogy egyedül vagyok vele az országban, aki kiáll ezzekkel nemzetközi porondon, és felfoghatnám úgy is, hogy „kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk”, de hidd el, hogy legbelül valahol sírok, hogy van ez a kényszerem. Sokszor úgy érzem, hogy a komoly témákon, nagy életeseményeken túl vagyok, azokban helyt álltam, volt pár tényleg egyedi megnyilvánuláson, amit konkrét élethelyzetek váltottak ki, főleg. De ez?! 🙂