Zelk Zoltán: Hová futsz te kicsi őz?
Hova futsz, te kicsi őz?
-Oda, ahol várnak,
ahol sárga falevél
búcsút int a nyárnak…
-És az hol van, merre van?
– Hát az éppen arra,
ahol most lép rá az ősz
az első avarra…
-S ha odaérsz, ott maradsz
őszi őzikének?
leszel társa rozsdaszín
fűnek, falevélnek?
-Dehogy leszek! Szaladok
onnan is, tovább is,
vár énrám a január,
vár a Február is…
Vár énrám száz téli táj,
hóba bújt vidékek,
egy nap hegyre szaladok,
másnap völgybe érek…
Futok, futok, hóvirág
nő lábam nyomában,
fehérszirmú csillagok
bámulnak utánam…
De csak tovább szaladok,
amíg majd az ágak,
az ágakon a rügyek
jónapot kívánnak:
„Szép jó napot kicsi őz,
jókor jöttél erre,
épp most lépett a Tavasz
az első füvekre…”
Akárhova futok én,
ha őszbe, ha télbe,
akkor is csak a tavasz,
csak a nyár elébe!
Szerző:
Itt van az Őz, itt van újra
Itt van az Őz, itt van újra
xD Beteg. xD
nem vagy egyedül a véleményeddel 😉
De legalább rohadt jót röhögtem rajta. 😉
csak nehogy kiderüljön, hogy ezek valójában sz@rvasok (psszt!!)
(a nagy marha igazság persze, hogy maguk a qrv@sok sz&rvasok realizálták a masina innenső felén egymaga rejtŐz(ő)t :))
felmerülhet a gyanú, hogy megint teleoffoltuk valakinek a komoly hangvételű blogbejegyzését….
felmerül a kérdés, hogy képesek vagyunk-e bármi másra, minthogy szétoffoljuk mindenkinek a bejegyzését. és felmerül a kérdés, hogy miért tesszük ezt? nehogy véletlenül lehangolódjunk mi is? (könnyen meglehet.)
szabadesés, egyébként egy modern költő veszett el benned. ránézek a szövegképedre, és Apollinaire-verseket látok. folyamatosan.
kösssz
sejtettem én is valamit ma reggel, amikor elgurult a szögletes gyógyszerem is
azt hiszem, egy pillanatra fel is találtam a spanyol vigaszt
Ez a vers lehangoló?
Lehet valakit érzékenyen érint, de nálam nincs olyan hogy off meg troll, erezzetek csak jol magatokat! 🙂
ifjanti koromban nagyon figyeltem, hogy időmértékesen verseljek
azóta már sokkal ritkábban tudok (idő)mértéket tartani
xDDDD
azt áruld csak el nekem, hogy mi az a szorongás, ami miatt ennyire pörögsz? mert jófej vagy, rötyögök is folyamatosan, csak kár, hogy közben azt érzem, hogy kell is neked a visszacsatolás, hogy jófej vagy, mert különben éppen hülyére mardosnád magad…. történt valami?
én ez vagyok
a dolgok nem történnek velem, hanem léteznek bennem
öröktől fogva és… valameddig biztosan
csak akkor tudok épp ilyen lenni, mikor pozitív impulzusok érnek 🙂
mindenkinek kellenek a visszacsatolások
kinek jobban, kinek kevésbé
aki nem mond igazat, az hazudik…
Ez a vers lehangoló?
Lehet valakit érzékenyen érint, de nálam nincs olyan hogy off meg troll, erezzetek csak jol magatokat! 🙂
engem legalábbis inspirált. 🙂
köszi
mindenkinek kellenek a visszacsatolások
kinek jobban, kinek kevésbé
aki nem mond igazat, az hazudik…
igaz
csak akkor tudok épp ilyen lenni, mikor pozitív impulzusok érnek 🙂
ne mard magadat. okos vagy, és jófej. fele annyira sem vagy negatív, mint magadról gondolod.
csak akkor tudok épp ilyen lenni, mikor pozitív impulzusok érnek 🙂
ne mard magadat. okos vagy, és jófej. fele annyira sem vagy negatív, mint magadról gondolod.
könnyű azt mondani…
aki nem keresi a saját hibáit és a fejlődés lehetőségét, az egyszerűen megeléxik a mosttal
valószínűleg az az egyik félelmem, hogy amikor már nem lehetek jobb és jobb, onnantól nem is létezem igazán
könnyű azt mondani…
aki nem keresi a saját hibáit és a fejlődés lehetőségét, az egyszerűen megeléxik a mosttal
valószínűleg az az egyik félelmem, hogy amikor már nem lehetek jobb és jobb, onnantól nem is létezem igazán
Igazi rocksztár vagy: „A csúcsról már nincs tovább.”
Viccen kívül: értem, amit mondasz. És megértem.
bárcsak a csúcson úgy lehetne abbahagyni, mint egy rocksztár: aranylövéssel… 🙂
Ne is mondd. Gyakorlatilag csak emiatt irigylem őket.
(Na jó, nem. Tényleg nárcisztikus vagyok. El tudnám fogadni az engem ünneplő tömegeket. xD)
de ha nem csak te imádod magadat, hanem a tömegek is, az legalább már nem nárcizmus 😀
Ja, sokszor gondolkodtam már rajta, hogy ha nemcsak zseni lennék, hanem meg is értenének, akkor már rég nem itt tartanék. 😉
😀
Amúgy bevallom, akkora tróger vagyok, hogy még el se olvastam azt a verset, ami alá itt nagyban kommentelgetek… na, most elolvasom.
Ez csak egy lapostanyer egyszerűségű kis vers, az en szivemnek kedves, ennyi. 🙂
Azért kedves. Kicsit olyan gyerekvers feeling, és most ezt nem pejoratívan mondom.
Az :))
Ez most ilyen elanyatlanodos nap. ..
erdő szélén őzike…
Ennyi.
Nekem mi jut erről eszembe? A rege a Csodaszarvasról…..vagy, A Csodaszarvas legendája…az ősmagyar mondák, csodaszépek ,olvassatok utána…Vagy,menjetek ki egy erdőbe -egyedül-,és találjatok őzet,és lássátok őket ott,ahol élnek,és éljétek át az élményt,hogy vannak,hogy ott vannak.Én nem egyszer,nem kétszer,és nem háromszor,és nem négyszer,és nem a „vadasparkban”,vagy az állatkertben láttam őket itt-ott felbukkanni az erdőkben amiket jártam,zavartam fel őket , vagy láttam ahogy a szántóföldeken legelnek.Hallani szoktam a hangjukat is,ami olyan ,akár a kutyák ugatása.Szarvasbőgést még nem hallottam.Akkora élményt ad egy ilyen természetben történő találkozás,amit leírni nem lehet szavakkal.A szaglásuk olyan jó,hogy gyakorlatilag közel sem lehet hozzájuk menni,szerintem 50 méter körül van,amit még nagyon ritkán a természetben,ha nagy szerencséje van az embernek,akkor elérhet.Általában már csak akkor veszi őket észre az ember,ha nagy robajjal megindulva szaladnak keresztül-kasul az erdőn ,szó szerint árkon-bokron át,és néha megállnak ha elérik a biztonságosnak vélt távolságot.Ilyenkor még lehet őket egy darabig csodálni…
Ez annyira fantasztikus élmény lehet! Remélem, legalább egyszer nekem is részem lesz ebben a csodás tapasztalásban…
Nekem volt szerencsém szarvasbogeshez egyik ősszel a Börzsönyben. Nagy mellennyel csatangoltunk az erdőben, mi bajunk eshet, de ahogy közeledünk a tisztashoz ahol gyulekeztek, kicsit meghűlt a vér az ereinkben… Óvatosnak kell lenni, mert elönti a srácok agyat a tesztoszteron es ha keresztezed az utjat simán kardélre hány 🙂
Amerre lakunk ott is gyakran látni őket a domboldalon, nagyon óvatosan kell vezetni, mert kiugralnak a kocsi elé… Meg kell tanulni észrevenni őket, sokszor a szemeiket kell keresni a susnyaban, megcsillan a fényszóró fenyeben. De vannak nyuszik, vaddisznók, facanok; egyszer ki kellett szallnom es elhessegetni, mert halalos nyugalomban topogott előttem percekig 🙂 A vadnyul meg pont pár hete acsorgott az ut közepén es néztünk farkasszemet :D. Hat igen, ok voltak itt előbb…