Nem olvastam el a leveled, kitöröltem. Gondolom jól megnövelte az önbizalmad és felnyitotta a csipád, hogy végre testi-szellemi szinten akad egy lány, akivel(ben) járhatsz (jaj, Anna, mindig csak a testiség:)), és úgy gondoltad itt az ideje, hogy megannyi sérelmed megtorlásául jól beolvass nekem, mert már elég egó-növeltnek érzed magad az én sutba dobásomhoz, és leminősítésemhez. Óóó, ha nekem minden egyes numera/ trófea/ barát/ társ/ szövetséges így felnyitotta volna a szemem, és így lekicsinyíttette volna velem az addigi istenem(nőm), hát én lennék a világ leg-tisztánlátóbb embere.
Köszönöm szépen, nem kérek „hű, de megmondom a tutit”- típusú e-maileket, olvasatlanul törlöm őket.Ha valamit szeretnél rólam/ velem kapcsolatban mondani, tenni, vagy tudni, azt kérlek személyesen intézd.
Ne a neten szájhősködjünk! Köszi.
Ha a te fb-dön nem lehet, akkor kíméljük meg az én gmail-emet is.
P. S.: ja hogy ha szakítasz, akkor úgyis mindig visszatérsz hozzám, és hehe, ezt már rég megszokhattam volna?
Ebből sem kérek már, köszi.
Úgy tűnik,igaz, hogy a bűvös 7 év a vízválasztó.
És tényleg eljött…
ez tetszik…
Köszönöm. Hát sajnos (vagy nem sajnos), végül erre jutottam…