tegnap hazatértem és kihasználva azt, hogy egész héten szabadságon vagyok rendesen belecsaptam az éjszakába. úgy indult az este, hogy csak egy pohár borra ülünk be egy barátnőmmel. ő beteg és nem akart inni, én pedig fáradt voltam. tényleg nem indult nagy bulinak az este, de őszintén szólva nagyon jól esett, hogy amikor felhívtam, azonnal rávágta, hogy találkozzunk, mert hiányoztam. ő is nekem. nagyon kötődök a környezetemhez. néha bosszantanak és nem beszélek különösebben szépen róluk, de nagyon szeretem őket. az este aztán pont úgy alakult, ahogy szokott a pesti éjszaka. át akartunk menni egy másik helyre vacsorázni, de mivel a kedvenc helyeinken nem volt szabad asztal egy kicsit messzebb mentünk, mint szoktunk. útközben belebotlottunk egy volt osztálytársamba, aki régóta tetszik a barátnőmnek. na, innen volt igazán érdekes a dolog.
beültünk négyen vacsorázni, a barátnőm, a volt osztálytársam, az ő egyik (nagyon rokonszenves) barátja és én, a botcsinálta cupido. a volt osztálytársam épp szakított a barátnőjével, az én barátnőm erre természetesen vérszemet kapott, én meg fenntartásokkal ugyan, de próbáltam segíteni neki, hogy közelebb kerüljön a sráchoz. nem teljesen tiszta a lelkiismeretem, mert bíztattam a barátnőmet, de a srác tényleg a legyet is röptében típus és kicsit féltem tőle a lányt. természetesen ezt el is mondtam neki, de ő bizonygatta, hogy nem baj, ő sem akar semmi komolyat. szerintem ebből jó eséllyel sírás lesz, de nem tudom, hogy mit kellene tennem. én igyekeztem tökéletes szárnysegéd lenni (használjuk ez a szót lányoknál is?), úgy ültem, hogy egymás közelében legyenek, feldobtan közös témákat, rendszeresen kirángattam cigizni a másik srácot, hogy kettesben legyenek stb.. végülis felnőttek, nem dönthetem el helyettük, hogy mi a jó nekik.
amint leültünk az étterembe, a barátnőm meghozta azt a borzalmasan rossz (de őszintén szólva érthető) döntést, hogy ő bizony rá fog inni a gyógyszerére. ráadásul előtte szívott is. ezt már én is megtettem párszor, de természetesen mindig rosszul sült el. nem volt ez másként a barátnőmmel sem. róla azt érdemes tudni, hogy egy nagyon harsány lány. mindig kifogástalanul elegáns a külseje, de a viselkedése sokkal inkább természetes, mint kifinomult. én ezt imádom benne, de vannak olyan társaságok, ahol ez sajnos nem igazán működik. ilyenek voltak a tegnapi srácok is. ezek a fiúk nagyon rokonszenvesek, rengeteg okot tudnék mondani, ami miatt élvezetes a társaságuk, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy agyonneveltek és őszintén szólva kicsit sznobok. nem lekezelőek, nagyon elegánsan leplezik a dolgot, de köztük bizony óvatosnak kell lenni olyan dolgokkal, minthogy miről beszélünk, hogyan fogalmazunk vagy hogy ülünk az asztalnál. gazdaságról, politikáról, nyaralásról, párkapcsolatokról szoktunk beszélgetni, a barátnőm meg hosszasan és a kelleténél jóval hangosabban beszélt nem éppen gusztusos betegségekről, az anyagi gondjairól meg a vallásáról. csupa olyan dologról, ami egy szűk baráti körben teljesen normális, de ezek között a srácok között tabu. főleg egy olyan lánytól, akit alig ismernek. amikor kettesben voltunk, próbáltam nagyon finoman csitítani kicsit a lányt, de nem jártam sikerrel. őszintén drukkolok neki, de nem vagyok optimista.
vacsi után továbbálltunk egy másik helyre, ahol újabb közös ismerősökbe botlottunk. itt a barátnőm már tényleg vállalhatatlanra itta magát, de a helyzetet némileg feloldotta, hogy itt már sokan voltunk. a fiúk kocsival voltak ezért egyáltalán nem ittak, én módjával, a barátnőm viszont túlvállalta magát és nem tudtam leállítani. aztán valahogy szóbakerült álompasi, aki (mivel eléggé ismert) azonnal az érdeklődés középpontjába helyezett engem. nagyon csúnyán szívták a véremet miatta, de őszintén szólva rég nevettem ekkorát magamon. szeretem, hogy olyan barátaim vannak, akiktől fel sem merül, hogy ne tűrjem az ilyen viselkedést. kőkeményen, de mégis jogosan és viccesen aláztak.
ma este Casanova javaslatára vele vacsorázok, utána meg elvileg barátokkal találkozom.
szóval pont úgy folytatódnak a dologok, mint mielőtt elutaztam.
Szerző:
