Ülj be egy kád vízbe. Hunyd be a szemed. Hagyd a karodat és a lábadat lebegni a víz tetején…
ha nincs kádad, az ágyadban a paplan alatt is megpróbálhatod elképzelni, hoyg magzat vagy. Tégy a térdeid alá párnát. meg a fejed alá is.
Légy olyan ellazult, amennyire csak tudsz.
és figyeld a légzésed. Be és ki.
Figyeld, ahogy a légzésed mozgatja a testedet.
ne csinálj semmit. ha jön egy gondolat, vagy egy érzelem, tudd, hogy ők csak vendégek. Nem tartoznak hozzád szorosan. elengedheted őket. Üdvözölheted őket – hello – és elengedheted őket – viszlát…
Te csak a tested vagy, semmi más.
Ezt te is meg tudod csinálni.
Tanárral könnyebb, mert ő ott van melletted és nem engedi, hogy felpattanj türelmetlenül. élvezd a lebegést…
jobb, mint a narkó.
én nagyon drágán tanultam ezt – és ingyen adom neked tovább.
mert szeretném, ha neked is jobb lenne.
legyen szép napotok.
Szerző:
Igen, ez az !!
különválasztani a testünket a gondolatainktól és érzelmeinktől.
megérteni, hoyg a depresszió és fájdalom nem tartozik hozzánk elválaszthatatlanul.
felfedezni a szabad testet. ahogy lebeg. és kezünk és testünk puha, mint egy kisbabáé.
még nem védekezik. még nem szorul ökölbe, még a gyomrunk nem görcsöl. még a sírás nem fojtogat. még minden előtt vagyunk. még nincs mire emlékeznünk. még nem történt velünk semmi.
Még nincs mit mondanunk, panaszkodnunk, védekeznünk, megmagyaráznunk, mert még nincsenek is szavaink.
csak figyelünk. és hallgatunk. kifelé és befelé.
tiszta lappal. egy új történet előtt. amit mi írunk. nem amit nekünk írtak.
újrakezdés.