ma szüreti nap volt a faluban
rengeteg lóval,mindennel,ami ilyenkor szokás
szerettem volna elmenni Indiánnal
„kedves” barátomnak mondtam, hogy segítsen összekapni a lovat
erre elkezdi, ne variáljam a felszerelést, akkor nem kell segítség, és kész
szart a fejemre,és bámulta tovább a hülye tv-jét
nem variáltam, de Indián tiszta idegbeteg volt a zenétől, meg folyamatosan ,mentek a házunk előtt a lovak,szóval nem volt egyszerű
meg a patájáról le kellett vágni a megkeményedett részeket
ez előfordul,nem gáz,de hát ezek vastag szaruk, és nem egy könnyű dolog
kb 2 óra hosszat kínlódtam, de a végén már annyira fájt a csuklóm,h nem bírtam meghúzni a hevedert
véletlenül sem jött volna ki
ezzel az erővel rosszul is lehettem volna
mindegy ,végül megláttam a teraszon,és odakiabáltam neki,hogy ha lenne kedves esetleg odafáradni, és meghúzni a hevedert
megtette, mondom, akkor induljunk, hozzon már ki vizet
elkezdi,minek,ő nem szomjas
mondom, az lehet,én viszont szomjan döglök,mert 2 órája küszködök a 600 fokos istállóban
odaszól a kisebb fiamnak,hogy hozzon ki vizet,én meg közben megkértem,hogy állítson a kengyelen
ez nem sikerült neki,mert nem akart belemenni a lukba a csat
közben odaért a fiam a vízzel
ez az állat elkezdi adni nekem az üveget, de láttam az Indiánon,h egyre idegesebb lesz tőle, folyamatosan lép oldalra, mert fél a vizesüvegtől, és hiába mondom,hogy hagyja már azt a rohadt üveget, a kengyelt csinálja, az ivás ráér utána
nem, ő megy a feje után,persze a lóra mérges, a kengyel már a földön, erre elkezdi a vezetőszárral rángatni a lovat,hogy akkor majd ő kiköti
mivel már 5 év alatt kicsit már kiismertem az Indiánt,mondtam ennek a nagyeszűnek,h most fejezze be, mert fel fog ágaskodni
erre elkezd káromkodni,h persze,mert mindig őt hibáztatom,és hogy a kurva …bassza meg azt a rohadt g… lovat, persze ezt olyan hangerőn,hogy a fél utca hallja
na, akkor már begőzöltem, leugrottam róla, bőgve leszerszámoztam,és megmondtam neki,hogy soha többet semmit nem fogok kérni tőle
elég sokáig kint voltam a karámban, semmi kedvem sem volt bemenni a házba
sírtam
egyszer éreztem,hogy jön a roham
gyorsan bementem a nyergesbe, a földre dobtam a nyeregalátétet, és már jött is
amikor észhez tértem, furcsa volt a szürke betonkockákból álló fal
fogalmam sem volt,hova kerültem
olyan kor egyébként is mindent olyan furcsám látok, duplán, meg ilyenek
mikor kitisztult a látásom, megláttam a nyeregről lelógó lovaglószárat, és rájöttem,hogy a nyergesben vagyok
rögtön elfogott a zokogás
még feküdtem ott egy darabig, ilyenkor nem bírok rögtön felállni
aztán bementem a házba
egész délután mentek a fogatok a házunk előtt,
szobámból hallottam,és bőgtem
lehet,hogy másnak nem egy nagy dolog ez az egész
de nekem fontos lett volna, tekintettel arra,hogy egész nyáron nem ültem lovon
még most sem beszélünk,(és ha rajtam múlik, nem is fogunk)de már nem is érdekel sz egész
még ezt a kis örömömet is elrontja
Szerző:
Ó te szegény…
minden részvétem…