Számítógépes látás fájdalom szindróma

A számítógépek világszerte elterjedt használata számos egészségügyi panaszt okozott a számítógép-felhasználók körében. Orvosi kiadványokban jelentek meg beszámolók számítógép okozta nyaki isiászról, kézízületi problémákról és arcbőrgyulladásról.

Tudományos tanulmányok kétségtelenül bebizonyították, hogy a számítógépen végzett munka fokozott szellemi megterheléssel, valamint magas szintű neuro-emocionális és vizuális stresszel jár. A különböző negatív megnyilvánulások ilyen kombinációja előfeltétele az agykérgi vizuális központok funkcióinak gátlásának, amelynek megnyilvánulása az észlelés és az információfeldolgozás sebességének csökkenése, a vizuális figyelem koncentrációjának csökkenése, a vizuális memória mennyiségének csökkenése, a reflexmotoros reakciók idejének növekedése, a fényvillanások fúziójának kritikus frekvenciájának csökkenése.

A vizuális fáradtság következtében a vizuális teljesítmény csökken, és a vizuális elemző és az agykérgi vizuális központok ingerlékenysége jelentősen megnő. Ennek eredményeképpen számítógépes látás szindrómát (CES) jegyeztek fel, amely a kóros rendellenességek struktúrájának tetején áll a videokijelzős terminálokkal dolgozó emberek körében.

A CPS gyakorisága a monitor előtti folyamatos munka időtartamától függ: 1-2 órás munka az esetek 10-20%-ában, 4-6 óráig az esetek 20-4%-ában, 6 óránál hosszabb ideig az esetek 40-92%-ában fordul elő. Számos kutató a CPS diagnózis felállítását javasolja, ha valaki két órán keresztül számítógépen dolgozik, és a tíz panasz közül legalább kettőt feljegyez: szemköd, könnyezés, kettős látás, fotofóbia, a képernyőn megjelenő jelek villogása, hányinger, nehézlátás.

A számítógép-használattal állítólagosan összefüggő fenyegetőbb jelenségeket is leírtak: epilepsziás rohamok, vetélések terhes nőknél. Objektív műszeres mérések azonban kimutatták, hogy a modern számítógépek elektromágneses sugárzásának (röntgen, ultraibolya, mikrohullám) szintje jóval alacsonyabb, mint a maximálisan megengedett normák. A számítógépek és monitorjaik egyetlen hátránya a nem optimális szemészeti ergonómia, a számítógépes képek „természetellenes” jellege, a hosszan tartó, közeli munkavégzés, a fénycsöveket használó irodai világítás és a levegő fokozott szárazsága. Ennek megfelelően a legtöbb panasz a felhasználók részéről a szemmel kapcsolatos (Rosenblum, Kornyushina, Feigin, 1999). E problémák listáját a „számítógépes vizuális tünet” „CPS” kifejezéssel jelöljük. Az amerikai statisztikák azt mutatják, hogy 1992-ben körülbelül 10 millió PC-felhasználó jelentkezett látásproblémákkal, 1996-ban 15 millió, 2000-ben pedig 15 millió. – már több mint 60 millió ember.

Rosenblum és Zak szerint maga a képernyő képének jellege okolható a látászavarokért. Legalább öt dologban különbözik a papírtól:

1) inkább önfényes, mint visszaverődő

2) lényegesen alacsonyabb a kontrasztja, amit a környezeti megvilágítás tovább csökkent.

3) nem folyamatos, hanem egyedi pontokból-pixelekből áll.

4) villódzik, azaz ezek a pontok bizonyos gyakorisággal világítanak és kialszanak.

5) fűrészfogas mintázat és vonalak, ami a folyadékkristályos monitorok hátránya

6) a videomonitorok spektrális sugárzása szakaszos, ellentétben a napfény által megvilágított fehér papírlappal.

Még a modern televízió képernyője is természetellenes a látórendszerünk számára, de legalább a teljes színes képet nézi: a cselekményt, az általános hátteret, az események dinamikáját. Általában nem kell erőltetni a szemünket, hogy meglássuk például a tévéhíradók műsorvezetőjének nyakkendőjében lévő gombostűt. A számítógépes kijelző más kérdés. A vele való munka egész értelme a szöveg gépelése vagy olvasása, a rajzolás vagy egy rajz részleteinek tanulmányozása. Ez, mint kiderült, a legnehezebb vizuális munka, és a tej az egészségtelenség miatt nem menti meg. Ebből a szempontból a számítógépes játékok közelebb állnak a számítógépes munkához, mint a tévénézéshez, mivel játék közben a képernyőtől való távolság kicsi, és a kép részletei igen jelentősek. A Megaslot kaszinó játékkonzoljai a tévékészülékekhez és a nyerőgépekhez nem kevésbé veszélyesek.

A gyermekek látása tökéletlen és még formálódóban van, ezért az egészségügyi előírások szigorúan szabályozzák a számítógépen töltött időt az életkortól függően. Mivel azonban nagyon nehéz elszakítani a gyermeket a számítógépes játéktól, a szabályokat ritkán tartják be, és ennek következtében romlik a látása. Meg kell jegyezni, hogy a számítógépes kép érzékelésének minősége, és így a vele való munka vizuális fáradtsága nagymértékben függ számos külső tényezőtől. Az üvegképernyőn gyakran a fényforrások, a könnyű ruházat, a világos színű falak és a berendezések burkolatának tükröződése alakul ki. Az ilyen tükröződés eltakarja a képernyőn megjelenő képet, sőt egyes részeit láthatatlanná is teheti. És az a tény, hogy a kezelőnek a rossz helyre kell néznie.

A vizuális kellemetlenségek azonban nem korlátozódnak a CRT-kijelzők használatára. Ez előfordulhat a folyadékkristályos és gázkisüléses kijelzők, valamint bármely más fizikai elven alapuló kijelzők esetében is. De csak abban az esetben, ha a készülék vizuális paraméterei és a munkahely fényviszonyai nem megfelelőek. Ezek kombinációja nagymértékben meghatározza a számítástechnika ergonómiai biztonságát, amely nem kevésbé, sőt bizonyos szempontból még fontosabb, mint az elektromos vagy tűzbiztonság.

A tudósok most próbálják megoldani a számítógép és az emberi látórendszer kombinálásának problémáját. Az N.M. Emanuele-ről elnevezett Biokémiai Fizikai Intézetben. Az Orosz Tudományos Akadémia N.M. Emanuel Biokémiai Fizikai Intézete például úgynevezett számítógépes szemüveget hozott létre erre a célra.

Egy tervezőmérnöki csoport, amely naponta legalább négy órát foglalkozott számítógépes grafikával, egy hónapon keresztül használta ezeket a szemüvegeket professzor úr felügyelete alatt. Z. Rosenblum és munkatársai a moszkvai Helmholtz Szemészeti Betegségek Intézetében. Helmholtz Szemészeti Intézet Moszkvában. Bár a számítógépes szemüveg nem oldotta meg az átfedések problémáját általában, szinte mindenki hatékonyabban dolgozott és kevésbé fáradt el viselése közben.

Tudja meg, milyen számítógépes szemüveget érdemes rendelnie, mennyi ideig dolgozhat személyesen a számítógépen, és mikor kell szünetet tartania, van-e már számítógépes szindrómája, és hogy meg tud-e birkózni vele egyedül, vagy itt az ideje, hogy orvoshoz forduljon.

A szemszárazság szindróma lehet veleszületett vagy szerzett. E kóros elváltozások kialakulásának egyik etiológiai tényezője lehet a hosszú távú számítógépes munka, valamint a légkondicionáló, a dohányfüst stb. jelenléte. Ezért nagyon fontos és releváns a higiéniai és egészségügyi szabályozás problémája a számítógépes klubokban és internetkávézókban, ahol különböző szerzők szerint a serdülők akár 60%-a tölti szabadidejét. A szindróma fő panaszai: idegen test érzése a szemben, szárazság, égő érzés a szemben, fotofóbia, viszketés, túlérzékenység a dohányfüstre és a légkondicionáló berendezésekre, síráskor a könnyek hiánya vagy kis mennyisége. Kutatásaink szerint ezek a panaszok nagyon gyakoriak a serdülők körében, különösen az innovatív iskolákban tanulók és a vizuális médiával állandó kapcsolatban lévők körében.

1. a száraz szem szindróma okának kezelése

2. A kellemetlen érzés megszüntetése vagy csökkentése, majd a szaruhártya védelme.

Van egy paradox helyzet, amely folyamatosan diagnosztikai hibákat okoz: a száraz szem szindróma kezdeti szakaszában a betegek tartós könnyezésre panaszkodnak, amely a szabadban, különösen hideg és szeles időben fokozódik.

A betegség következő (közepes súlyosságú) stádiumát, amelyet egyébként szintén ritkán diagnosztizálnak, a szem égő és könnyező panaszai, valamint a szemhéj mögötti idegen test érzése jellemzi. A légkondicionáló berendezéseket, a füstöt és a szmogot nem könnyű elviselni. Gyakran már rövid ideig tartó füstös helyiségben tartózkodás is hirtelen kellemetlen érzést okoz, amely a környezetváltozás után több órán keresztül fennállhat. A betegek gyakran panaszkodnak az esti látásromlásra és a látásélesség jelentős ingadozására napközben. Nagyon jellemző az éles reakció (könnyezés, égés) bármilyen szemcsepp, akár víz beadására. Az objektív leletekre jellemző a fonalszerű nyálkás váladékozás, amelyet a betegek kihúzhatnak a kötőhártyaüregből.

Csak súlyos száraz szem szindróma esetén fordul elő keratoconjunctivitis, amely nem okoz diagnosztikai hibát (a szaruhártya felszínének eróziója, amely pislogáskor éles fájdalmat okoz, fotofóbia, könnyezés, fájdalmas szemhéjgörcs). A száraz szem szindróma kialakulásához vezető okok sokfélék. Két csoportra oszthatók: olyan betegségek és állapotok, amelyek a könnyfilm három rétegének bármelyikének zavarához vezetnek, valamint magának a könnyfilmnek a stabilitásának a zavara.

Az utóbbi időben a száraz szem szindróma egyre gyakrabban fordul elő azoknál, akiknek a munkahelye számítógép mögött van, ezért ezt a változatot „irodai szindrómának” vagy „számítógépes szindrómának” nevezik. Tény, hogy az irodai dolgozókat több okból is érintik, amelyek mindegyike instabil könnyfilmhez vezet. Először is a sajátos beltéri légkör, amelyet mind nyáron, mind télen a légkondicionálás, a helyiségek ritkán történő szellőztetése, és ami a legrosszabb, az irodai dohányzás szokása befolyásol.

Másodszor, ez az ésszerű számítógépes munkarend megsértése és nem megfelelő munkahelyi szervezés. Bizonyított tény, hogy az a személy, aki folyamatosan a számítógép monitorját bámulja, ritkábban pislog. Ha a monitor az arca előtt vagy – ami még rosszabb – magasabban van – a kényszerű egyenes vagy felfelé irányuló bámulás növeli a könnyfilm elpárolgását. Az ilyen apróságok, amelyeket általában figyelmen kívül hagynak, fájdalmas, zavaró állapothoz vezetnek.

A „számítógép-szindrómát” könnyebb megelőzni, mint kezelni!

Először is úgy kell elhelyezni a monitort, hogy a szemek lefelé nézzenek. Ennek során a félig lehunyt szemhéjak megakadályozzák a könnyek túlzott elpárolgását. Aktívan kell pislogni, mivel a képernyő bámulása közben reflexszerűen pislogni csak ritkán lehet.

Minden óra számítógépes munka után tartson öt perc szünetet, amely alatt álljon fel, járkáljon, mozgassa a fejét és a szemét, pislogjon többször, és szorítsa össze a szemét. És természetesen figyelemmel kell kísérni az iroda levegőjének összetételét: gyakrabban szellőztetni a helyiséget, tilos a dohányzás a munkahelyen, ne hozzon be a helyiségbe olyan illékony anyagokat, amelyek irritálhatják a kötőhártyát (lakk, festék, rossz minőségű parfüm, körömlakklemosó stb.).

Hasznos, ha az irodában tartunk egy olyan vizes edényt, amely növeli a levegő páratartalmát: egy akváriumot halakkal vagy különböző, a tengerfeneket imitáló kompozíciókat, amelyek szintén hozzájárulnak a dolgozók pihenéséhez.

A szaruhártya károsodásának megelőzése és a kellemetlen érzés csökkentése érdekében ajánlott: a könnytermelés fokozása és a környezeti tényezők negatív hatásának csökkentése.

Erre a célra jelenleg mesterséges könnykészítményeket használnak cseppek, gélek és kenőanyagok formájában. Minden készítmény különbözik a tartósítószer jelenlétében vagy hiányában, valamint kémiai összetételében.

Csak egy szakértő tudja a megfelelő gyógyszer- és kezelési sémát kiválasztani, különböző tesztek segítségével. Ne mulassza el az orvoshoz fordulást!