Elolvastam a programot az elejétől a végéig, és rögtön tudtam, hogy nagyon jó dolog. Pontról pontra aláhúztam mindent. Nem egyszerűen az volt benne: "Edd ezt" és "Ne egyed azt". Azt magyarázta el, hogy lépésről-lépésre miképpen állhatunk rá a helyes vágányra. Bíztam benne, mert úgy éreztem, nekem szól. Pontosan azt adta, amit kerestem, és amire szükségem volt.
Bevezetés
Sok éven át foglalkoztam a mértéktelen evés, a falásrohamok okaival, kórtanával és kezelésével. Már a nyolcvanas évek elején kiderült, hogy az efféle problémákkal nagyon kevesen fordulnak valamilyen külső segítségért. Így maradt a kilencvenes években is: a bulimia nervosában szenvedőknek csupán 10%-a kap kezelést. Persze nem azért, mert nincs szükségük segítségre. Nagy többségük tenni szeretne valamit, de különféle akadályokba ütközik. Több mint tíz éve meg győződésem, hogy az ön-segítés működő, könnyen alkalmazható kezelési forma, mely lehetővé teszi ezeknek az akadályoknak a leküzdését. Már csak egy olyan, tartós hatású terápia kialakítására volt szükség, amelyet ki-ki maga is alkalmazhat. Úgy találtam, hogy e két követelménynek klinikai tanulmányaim szerint a falásrohamok és hasonló problémák messze leghatásosabb kezelése: a kognitív-viselkedés terápia felel meg leginkább. Több mint tizenöt évi kutatás tapasztalatai alapján mondhatom, hogy ez a terápia valóban tartós javulást eredményez. Kollégám, Dr. Peter Cooper, aki az általam javasolt terápiát alkalmazta, nemcsak arról számolt be, hogy a szükséges kezelési idő jelentősen lecsökkent, hanem arról is, hogy betegei körében hatásos és népszerű volt. Mindez azt mutatta, hogy a kognitív-viselkedés terápia self-help formába önthető. Az itt olvasható program azok számára készült akik falásrohamoktól szenvednek, beleértve a bulimia nervosában szenvedőket is.
Magától értetődik, hogy egy önsegítő program csakis akkor lehet sikeres, ha aki végigcsinálja, valóban rászánta magát a változtatásra. Aki tehát szeretné, ha megszűnnének falásrohamai, ne ugorja át következő részt. Olvasd el alaposan, és csak azután kezdd el a programot!
MINEK VÁLTOZTATNI?
Most, hogy középkorú lettem, szomorúan látom, milyen sok energiát fordítottam a súly- és evésproblémáim kontrollálására, és a rákövetkező rendszeres zabálásokkal együttjáró szenvedésre. Mindezt az energiát fordíthattam volna valami produktív dologra is – emberi kapcsolatok teremtésére, olvasásra, írásra. Nem tudom mit hoz a jövő, de nem akarom, hogy ezt írják majd a sírkövemre: "Jane sovány szeretett volna lenni." Végül is ez volt az, ami változtatásra késztetett.
Ha biztos vagy benne, hogy falásrohamaid vannak, a kulcskérdés az, akarsz-e változtatni ezen. Abba akarod hagyni a zabálást? Van lehetőség a változásra: mód van arra, hogy ismét normálisan egyél; megint élvezetet találhatsz az evésben, ahelyett, hogy félelmet, megbánást vagy bűntudatot éreznél; jóízűen ehetsz mások jelenlétében is.
Hogy a mértéktelen evés mennyire árnyékolja be az ember életét, egyénről egyénre változik. Csak te magad tudod eldönteni, mennyire akarsz változtatni a helyzeteden. Mivel azonban ez a késztetés alighanem hullámzó, a döntésben gyakran segítenek az olyan útmutatók, amelyek a napi hangulatodtól függetlenül mutatnak rá a változás előnyeire. Ha régi problémád már a falásroham, fontos megvizsgálni, hogyan igazítod életedet az evésproblémádhoz.
AZ ELŐNYÖK
Kezdd azzal, hogy leírod, milyen előnyökkel járna a változás. E lista elkészítésében segítségedre lehetnek a következő kérdések:
Ha abbahagyom a falást,
Jobban kibékülök önmagammal?
Jobb lesz tőle az életem?
Javít az egészségemen?
Mások is jól járnak?
Az emberek gyakran meglepődnek, hogy mennyivel jobban érzik magukat, ha abbahagyják a zabálást. Még a kisebb evésproblémák is kedvezőtlenül befolyásolhatják mindennapi életedet. Lehet, hogy olykor indokolatlanul vagy ingerült, nem tudsz rendesen koncentrálni, nem mész el olyan társasági eseményre, ahová különben elmennél, és lehet, hogy az egészséged is kárát látja. Talán nem is tudod, hogy mindez az evésproblémád miatt van, és meg fog változni, ahogy az javul. A változás kedvező hat a hangulatra és az önképre is: sokan úgy érzik, visszanyerik önbecsülésüket, ahogy sikerül kikeveredniük az evészavarukból. Annak, aki a falásproblémák megoldásában segít valakinek, nagy öröm látni, hogy a probléma enyhülésével párhuzamosan hogyan talál rá páciense önmagára. A depresszió, a feszültség és az ingerlékenység elmúlik, a koncentráció javul, és újra a régi (talán már el is feledett) érdeklődő ember áll előttünk.
Azért is volt nehéz rávenni magamat a változtatásra, mert úgy tűnt, kár nagy feneket keríteni a dolognak. Végtére is sok embernek jelent gondot a súlya és az evés. De szembe kellett néznem azzal, hogy a probléma sokkal súlyosabb, mint gondoltam – semmit sem hagyott érintetlenül. Nem tudtam igazán önmagam lenni, míg nem segítettem rajta.
Az egyik legnyomósabb ok a falás abbahagyására az, hogy a diétázás, a forszírozott hányás és a hashajtók alkalmazása megviseli a szervezetet. Amikor mindezt abbahagyod, számíthatsz rá, hogy lassanként visszatér a telítettség és az éhség normális érzete, feltöltődsz energiával, és javul az általános közérzeted. A falás és a túlsúlyosság gyakran összefügg, és bár e kettő kapcsolatát nem értjük teljesen, nem kétséges, hogy jobban tud vigyázni a súlyára az, aki határt tud szabni az evésnek. (Annak eldöntésében, hogy túlsúlyos vagy-e, és miképpen kell magadra alkalmaznod a programot, segítségedre lehet a 2. Függelék.)
Evési problémáid elmúltával a körülötted lévő emberek – barátok, családtagok, munkatársak – észreveszik majd, mennyire más ember lettél. Nem leszel kiszámíthatatlanul ingerlékeny, túlérzékeny, ha az evésről vagy az alakodról van szó, és jobban érzed magad társaságban. Ennek köszönhetően kapcsolataid és munkahelyi teljesítményed is javulnak.
A HÁTRÁNYOK
Természetesen számolnod kell a változással járó hátrányokkal is. Mivel előfordulhatnak ilyenek is, érdemes szembeállítani őket az előnyökkel. Lehet, hogy eszedbe jut, mi lesz, ha kudarcot vallasz. Talán úgy gondolod, jobb nem csinálni semmit, mint megkockáztatni a kudarcot. Noha mindez érthető, mégis olyasfajta kishitűség, amelyet le kell küzdened. Minden okod megvan rá, hogy azt gondold, a megfelelő segítséggel evésproblémád enyhülni fog. Ha pedig eldöntötted, hogy ezt a programot használod, és mindent megteszel a siker érdekében, a kudarc lehetősége fel sem merülhet. Ha nem történik javulás, akkor egyszerűen a programmal van a baj, nem veled; a program vall kudarcot, nem te. Ha pedig ez a helyzet, akkor még sok minden mással is próbálkozhatsz.
Tudnod kell azt is, hogy a problémád súlyosságának az a fokmérője, hogy milyen könnyű leküzdened. Ha úgy látod, hogy semmilyen nehézséget nem okoz számodra a zabálásról való leszokás, akkor legalább kiderült, hogy a problémád megoldható. Ha viszont azt látod, hogy nehezen meg a változás, akkor világos, hogy a problémád súlyos, talán súlyosabb is, mint gondoltad. Ebben az esetben komolyabban kell figyelned rá mint eddig.