Kognitív terápia

A kognitív terápia arra az elméletre alapul, hogy gondolkodásunk határozza meg azt, hogy hogyan érezzük magunkat. A kognitív iskola szerint a pszichés zavarok, például a depresszió, hibás gondolatok és hiedelmek következményei. Ezeket a gondolkodási sémákat kell "kijavítani" ahhoz, hogy az ember pontosabban észlelje az eseményeket, és érzelmi állapota javuljon.

A depresszióval foglalkozó kutatásokból kiderül, hogy a depressziósoknál gyakori, hogy hibásan gondolkodnak magukról, a helyzetükről és a világról. Ilyen jellemző kognitív hibák az alábbiak:

  • Perszonalizáció: amikor az ember ok nélkül saját magához kapcsol negatív eseményeket
  • Dichotóm gondolkodás: a dolgok vagy feketék vagy fehérek
  • Szelektív szűrés: az eseményeknek csak bizonyos vonatkozásai kapnak hangsúlyt, általában a kedvezőtlenek
  • Felnagyítás vagy lekicsinyítés: bizonyos események fontosságának torzítása

A kognitív terápiában a terapeuta azon dolgozik kliensével, hogy ezeket a gondolkodási sémákat felülírják. Megmutatja, hogy milyen más módokon lehet egy helyzetet tekinteni, ennek eredményeképpen pedig javul az ember képe saját életéről, és végül a hangulata is. A kutatások szerint a kognitív terápia hosszú távon ugyanolyan hatékony lehet a depresszió kezelésében, mint a gyógyszer.

23 gondolat erről: “Kognitív terápia”

  1. Két angol nyelvű könyvet találtam a neten David D. Burns-től:
    Ten days to self-esteem
    Feeling good

    valaki olvasta esetleg?
    vélemény?

    És a SOTE klinikai pszichológia tanszékén működő terápiát próbáltátok már?
    (Tömő utca).
    Mennyi ideig tart egyáltalán egy ilyen folyamat? 

    a könyvekbe bele fogok nézni, remélem, nem túl bonyolult a nyelvezete. 

  2. Sziasztok Gyerekek-Mindőnk! Üdv és Üdvözülendés az Üdvlészletekkel!

    Hálásan Köszönöm ezt az Infóka-Halmazt sé Közeget, mert csakugyan ezen sok minden Változtatható Lehet!

    Nagyon sokban függ minden a Hangulatunktól, hogy a rózsaszín-, bvagy a fekete szemüveg van-e rajtunk épp?!?

    S. Nemes Ilonka is így Tanít:

     

    S. Nemes Ilona: Hogy van? De azt is kérdezhetném, mi ez? Mert ezek a legnagyobb kérdések. Hogy van? Mi ez? Hol élsz te?

     

    Zelei Miklós: Miért fontos, hogy ki hogy van?

     

    S. N. I.: Az az ő életének lényege. Számomra pedig az a legfontosabb, tudja-e valaki, hogy hogy van.

     

    Z. M.: Manapság, ahogy mondani szokták, egy profi nem vallja be, hogy érzi magát. Ha rosszul van, azért nem, ha jól van, azért nem…

     

    S. N. I.: …ha pedig nem tudja, akkor esetleg nehéz pénzeket fizet egy szakembernek: mondja meg az, hogy ő hogy van. Mert az emberek nagy része nem is tudja ezt. Bizonyos szintig tudja, azután nem. Ha pedig valaki egy társaságban megmondaná a másiknak, én tudom ám, hogy te hogy vagy – az emberek többsége ezt nem viselné el.

     

    Z. M.: Ez a figyelmeztetés is el szokott hangzani: meg ne kérdezd tőle, hogy van, mert még megmondja.

     

    S. N. I.: – Abban a gondolkodástechnikában, ami nálunk kurrens, ritkán teszik föl ezt a kérdést differenciáltan. Gyulai Pál megírt például egy csodálatos tanulmányt, anélkül, hogy átgondolta volna, hogy vannak, élnek a maguk sokféle élethelyzetében azok, akikről ír. Azt mondja, hogy „írónőink”, és végig abban gondolkodik, hogy minden nő és minden nőíró egyforma. Na most, én felolvasnék egy érdekes dolgot, a nagy Brehmből, Az állatok világából: „A molnárfecske sok tekintetben hasonlít a füstifecskéhez, de sok tekintetben különbözik is attól. Szárnyalása lágy, nem olyan nyilalló és változatos, bár még mindig jól ért a kanyarulatokhoz, a fordulatokhoz, mélyben és magasban egyaránt. Esős időben gyakran rendkívüli magasságokba emelkedik, és sarlósfecske módjára, a magasabb légrétegekben vadászik…” A nagy Brehm itt sokkal többet tud gondolkodástechnikában, mint Gyulai Pál. A nagy Brehm tudja, hogy a molnárfecske és a füstifecske azonos is meg különböző is. Gyulai Pál pedig azt tudja, hogy a férfi a nőtől, a nő a férfitől különbözik, s nincs bennük semmi azonos.

     

    Z. M.: Gyulai Pál e tanulmányt Majthényi Flóráról és Szendrey Júliáról írta a Pesti Naplóban. Nagyon hálás idézetet sikerült a szövegben találnom, Gyulai ezt mondja a két írónő ürügyén az összes írónőről, s meglehet, az összes nőről: „Az írónő pályáján átok fekszik, a természet és társadalom nemesise. Vagy azért ír, mert boldogtalan s még boldogtalanabb akar lenni, vagy azért boldogtalan, mert ír s végkép el akarja játszani boldogságát.”

     

    S. N. I.: Úgy látom, nagyon szereti ezt a mondatot.

     

    Z. M.: Ez látszik?

     

    S. N. I.: Nagyon.

     

    Z. M.: Azt szeretem rajta, hogy röviden és velősen kifejezi, amit a szerző az egész hosszú tanulmányával mond.

     

    S. N. I.: Egyértelmű. Így gondolja?

     

    Z. M.: Igen.

     

    S. N. I.: Szeretjük az egyértelműséget. Én is szeretem. Szükséges is ahhoz, hogy élni, kommunikálni tudjunk. Közben hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az egyértelműség nem elegendő ahhoz, hogy jó hatásfokon kommunikáljunk és éljünk. Ez az egyértelműség paradoxona. A paradoxonban egymástól nagyon távoli dolgok férnek össze, sok mindent átfog, azt mondhatnám, hogy jó hatásfokú gondolkodástechnikai művelet.

     

    Z. M.: Lehetséges, hogy Gyulai Pál nemcsak úgy gondolkodik, mint Gyulai Pál, ugyanis Gyulai Pál nem gondolta át, hogy Gyulai Pál valójában miként gondolkodik, hanem – ebben az ügyben – átvette a korszak uralgó nézeteit?

     

    S. N. I.: Gondolkodástechnikával foglalkozom, pontosabban pazarláskutatással és gondolkodástechnikával. A pazarló gondolkodás nem látja meg, hogy az emberek, a dolgok, helyzetek stb. azonosak, s egyszersmind különbözőek is. Úgy is mondhatnám, hogy gondolkodástechnikánk elpazarolja az átmeneteket…

     

    Z. M.: Vagyis mindent?

     

  3. Szia Te kis „Lidérc” vagy Jó Manócska! Üdv és Üdvözülendés az Üdvlészletekkel!

    Hálásan Köszönöm a Jóságodat, hogy Te is Szeretnél ilyen Terápiákat és mint Én is, sajnos nincs pénzünk rá nem nyerhetve eleget Lottón és Kenón!

    Illetve sajnos nincs benne az úgy nevezett „állami alap-ellátásban”, de volna is, akkor is az vajon milyen volna, így hogy kivándorol az öszes Príma Elme-Gyógy Doki Néni, mivel felkopik az ála a győzikézős pokoli politikai klíma következtében egyre súlyosabban romló össztársalami közeg és a nyomor nyomorékoltatásai okán a nemzeti burzsoázia kitenyésztése és hízlalása mián!

    Sajnos minden Lehetőséget elhappolnak azzal hogy az országot nyomorba döntik!

    És ezért cse Csoda Igazán, hogy ennyire depressziósak is vagyunk! De Hála a Rózsaszín Szemövegnek, nem a sötéttel volhat Látni Igaz?!?

  4. Szia Kis Lidércke vagy Pumukli! Üdv és Üdvözülendés az üdvlészletekkel!

    Sajnálatos Te is „tartod”, hogy az Ábrándozás az Élet megrontója?!?

    Mert ha nincs szamár akkor Jó a Ló is, gyémánt patkós és tüzes abrakon élőTáltos paripa vagyis Pegazuska, így ábrándozhatnánk arról, hogy milyenek Lennének a Terápiás foglalkozások amúgy „amatőrileg”, vagy netán „dillenttánskán”?!? — vagy inkább AutoDidaktikázóan?!?

    Van kanalad hozzá?!?

  5. A kognitív iskola szerint a pszichés zavarok, például a depresszió, hibás gondolatok és hiedelmek következményei. Ezeket a gondolkodási sémákat kell „kijavítani” ahhoz, hogy az ember pontosabban észlelje az eseményeket, és érzelmi állapota javuljon.”

     

    Ezzel én 100 %-ban egyet értek. És arról is meg vagyok győződve, hogy a kognitív terápia sokkal hatékonyabb, mint bármelyik gyógyszer. (Tapasztalat.)

     

    Régebben az volt a vezérelv, hogy a gyógyszer csak szükséges rossz, csak a pszichoterápia megalapozásához kell a lehető legrövidebb ideig. Nagyot fordult a világ, ma mindent a bogyóktól várnak, az az első, pszichoterápiához pedig az juthat, akinek van rá pénze, és mellette szerencséje, hogy egy jó terapeutát talál.

  6. Szai Zsoltika! Üdv és Üdvözülendés az üvlészletekkel!

    Te Zsoltika! Figyu! Gyere játszunk nem Rock-ot, hanem deffenzívebb Blues-t és Jazz-Imprókákat Terápiaák gyanánt!

    https://www.youtube.com/watch?v=hib30FsSTx4&spfreload=10

    https://www.youtube.com/watch?v=b7wytx60ce0&spfreload=10

    https://www.youtube.com/watch?v=_N-W3G_c1aY&spfreload=10

     

    Tudod Autodidaktiailag! Ne várjunk csak Pumuklira, hanem fogjunk máris hozzá és majd Pumukli is Segít ha megÉrkezik! Addig is Készítsük elő, JÓ?!? És persze azonnal kell keressünk még Kontrollkákat, hogy ne vigyük be Egymást azért Mi se az erdőbe úgy mondd! Jó Lesz?!? Hálásan Köszi!

  7. ptsd? Az mi?

    háborús veteránoknál…. Nem ilyenre gondolok 21eves vagyok… Hacsaknem ez csak egy pl volt. Azok az emlékek nem tudom milyenek de hasonló. Megtörtént esemény csak mas… Hülyén hangzik es annak is erzem magam picit.

     

    pl meló hely hírtelen….. Nem várt. Érintés…… Nem is igazán emlék. Inkább érzelem és fura dolog nem tudom megmagyarázni közvetlen utanna pánik zsibbad a kéz .. Es nem kapok levegőt kiszarad a szam vege…..

     

    vagy pl busz…. Parfüm ugyan ez a dolog. 🙁 oké nem igazán Érthető en sem értem zavaros… Bocsánat

  8. Szia múltajaelenben!

    Kiegészíteném ha szabad, Eszter hozzászólását,ami téged lehet kicsit megzavart.Főként háborús veteránoknál diagnosztizálták régen , mivel itt konkrétan  harctéri traumát megélt katonáknál figyeltek fel, figyelték meg ezeket a tüneteket előszőr. Ma már más traumatikus élményeket átélt  személyeknél  is diagnosztizálnak posztraumás stressz szindrómát. Ez a szorongásos állapot elég összetett és bár renget információ van róla a neten,öndiagnosztizálást én senkinek sem javaslok,csak szakember által végzett több kritériumnak megfelelő tünetcsoport teljesülés esetén,a szakember által  felállított diagnózis illetve pszichoterapeuta által végzett bizonyos pszichoterápiás módszer/módszerek(pl:feladatok) ami általában segíteni szokott. Direkt nem írtam ,hogy a kognitív mert nem biztos,hogy mindenkinél u.a. módszer ér el eredményeket.A kezeletlen,tehát látens eseteknél szövédményekről is beszélhetünk .Általában ezek a szövődmények függőségek formájában jelentkezik.

    De szeretém leszögezni :Nem minden függő, látens PTSD-s!

    A függőségnek is elég szövevényes hálója és háttere lehet,így ebben az esetben sem szeretnék általánosítani

     

    .

     

  9. bocsánat, kedves multajelenben, ahogy Kata írta —

    az „emlékbetörés” az a jelenség, amikor hirtelen megint ott vagy, a valaha megélt borzalmas helyzetben, és újra átéled az egész borzalmát,

    ezt figyelték meg háborús traumákat szenvedett embereknél és terjesztették ki más erőszakot szenvedett emberekre (érzelmi erőszakot is beleértve).

    Úgy értelmeztem a szavaidból, hogy valami hasonló történik veled.

  10. szia Eszter.

    kérlek ne kérj bocsánatot en nem értem. Igen igen pont olyan . Akkor ezekszerint nem vagyok egyedül pont olyan mintha újra otlennék de minden terápia után es közbe. Most néztem csak a terápiát par hónapja pabikrohamok miatt amiből ez lett

  11.  Szia multajaelenben!

    A ,,mintha újra ott lennék” érzése sok mindennel összefügghet,számos oka lehet és szerintem nem csak PTSD esetén fordul elő. Gyakorlatilag a terápiák lényege ,hogy megmozgatja a tudati szinteket ezáltal (,,)mozgásba(„) hozza a klienst.Fizikai értelemben és tudati szinteken is.

    Függőség kérdésre a válaszom: tisztálkodási kényszer ha így nevezhetjük.Ezt nem tudom,erre szerintem konkrét szakember tudna válaszolni.

     A függőség széles sprektumú kérdés. Több ok -okozati összefüggést,  több tényezőt tartalmazhat és több szempontú megközelítést tartalmazó feltárás után lehet esetleg választ találni .Hangsúlyozom: PSZSzakember( pszichológus terapeuta,klinikaiszakpsz terapeuta jogosítvánnyal rendelkező psz szakember.)  

    Különbségek a segítő  beszélgetés és a terápiás ülés között.

    A segítő jellegű beszélgetés is vezetett menetű,célzott jellegű,de nem csúszhat át terápiába, ha erre nincs a beszélgetést végző személynek megfelelő szakképzettsége!Tehát a kompetencia határok ismerete,betartása nélkülözhetetlen a felelőségteljes segítőmunka során.A különbség a beavatkozás céljában ,szintjében van . A kliens és segítő között szigorúan szabályozott viszony rendszer alakul ki amely betartása kötelező!

    pl: Szociális Munkások Etikai Kódexe ..

    Képzettség közti különbségek.

    Mivel ha nincs megfelelő képzettsége a segítőnek és olyan dologba nyúl bele az alapfelkészültséggel,tudéssal rendelkező segítő személy ,ergo terápiás jellegű lesz a beszélgetés ,nincs meg az eszköztára, tudása,hogy a kliens esetleges negatív irányú elmozdulását egyensúlyba hozza.Azaz több kárt is okozhat egy jó szándékú, de nem  az esetnek a kliens(pszichiátriai) állapotának megfelelő szaktudással rendelkező segítő.

    Nem vagyok psz szakember ezért nem adok konkrét válaszokat neked sem,csak  információkat adok bizonyos kereteken belül.

    Üdv:Kata

     Ui:Az írásom a hivatásos segítők és nem a laikus segítőkre vonatkozott.A laikus segítő és a hivatásos között nemcsak tudásbeli különbség lehet,hanem  elsősorban a felelősségvállalásban (hivatásosnak   fegyelmi v akár büntetőjogi felelőssége is lehet egy egy eset kapcsán..ltsd etikai kódex ami laikusnál egy jószándékú tanács esetén   ritkán áll fordul elő)van.

     

     

  12. Mindez szép és jó! Nálam is a gondolkodással van a baj.

    De lenne hozzá egy kérdésem: Mi van, ha valaki szándékosan az események kedvezőtlen hangsúlyát veszi csak figyelembe? Ha folyton azt tartja mérvadó szempontnak, mindig emlékezteti magát a rosszra?

  13. Szia The End!

    Elnézést,ha kicsit nyersen fogok fogalmazni,

    A kérdésedben Benne van a kulcsszó:Szándékosan! -azaz Akarattal! Tudatosan!

    Tehát mindig a múltból származó negatív kimenetel- lehetősége van szem előtt, mint egyetlen lehetséges kimenetel, és a pozitív lehetőséget direkt nem is akarja az illető figyelembe venni.Ha jól értelmeztem a kérdésed.

    Én pesszimista optimistának tartom magam.Felkészülök a legrosszabbra ,mert annál csak jobb jöhet.Bár a pszichológusom szerint ez a felfogás is hátráltató erő lehet.

    De amiről te írtál az számomra azt jelenti felkészülök a legrosszabbra,mert csak az jöhet.Tehát ha direkt emlékezteted magad a legrosszabbra azaz ezt programozod be, akkor gyakorlatilag önbeteljesítő jóslat lehet belőle,azaz esélyt sem adsz magadnak .Ennek a kiküszöbölésére jó ,ha valaki tud segíteni az átkeretezésben

    Ha valaki szándékosan csinálja az számomra olyan

    és itt jön a nyers rész:Mintha direkt kínozná magát mert élvezetet talál benne és ha változtatna akkor oda a varázs. Vagy szeret szenvedni , látványosan  mert akkor esetleg sajnálják ill felfigyelnek rá.

    Vissza a kérdéshez:A kognitív terápia mint már említve volt főként a jelen problémáira koncentrál és a jövőbe mutató megoldási stratégiákra igyekszik rávezetni.Ebből következően,ha te úgy érzed,ahogy írtad,akkor érdemes lenne erről beszélned a terapeutáddal és megkeresni a változtatás lehetőségét mert gondolom nálad is ez a cél.

    Maga az,hogy feltetted ezt a kérdést számomra azt jelenti,hogy neked sem jó így ,és szeretnél valami más utat találni.

    Üdv:Kata

Vélemény, hozzászólás?