Számtalan mítosz övezi a hipnózist, melyeket a népszerű filmek, könyvek gyakran erősítenek. Szilárdan tartja magát a közvélekedés, mely szerint a hipnózis veszélyes lehet, mert kiszolgáltatottá tesz, kiveszi a kezünkből a kontrollt. Pedig a modern tudomány szerint a hipnotikus állapot nem más, mint a tudat megváltozott, ám természetes állapota, a hipnózis segítségével történő gyógyítás pedig bizonyítottan működő terápiás eszköz, amennyiben hozzáértő alkalmazza.
A hipnózis állapota
A hipnózis kifejezés a görög hypnos – alvás – szóból ered. Külső szemlélő számára a klasszikus hipnózissal kiváltott állapot valóban alvásszerű, ám a mára kiderült, a hipnózis a tudat olyan megváltozott állapota, melynek élettani háttere inkább az éber állapotéhoz közeli. A szakzsargonban aktív éber hipnózisnak nevezett állapot (melyet kísérleti körülmények közt egy szobakerékpár hajtása közben adott aktiváló szuggesztiókkal állítanak elő, de hasonló a sámánisztikus szertartások és a rock-koncertek eksztatikus állapota is) "felfedezése" óta tudjuk, hogy az alváséhoz hasonló nyugodt állapot nem szükségszerű fiziológiai velejárója a hipnotikus állapotnak.
Ami a kívülről nézve nagyban különböző állapotokban közös: hipnotikus állapotban a figyelem erősen fókuszálttá válik, beszűkül. A külvilág sok, egyébként fontos tényezője figyelmen kívül kerül, csökken vagy megszűnik a valóságellenőrzés, elvész a tevékenységek céltudatos jellege. Következésképpen a hipnotizált személy átadja az irányítást a hipnotizőrnek és elfogad olyan szuggesztiókat, melyeket éber állapotban nem tudna elfogadni. Ezek a hipnózis alapvető jellemzői, és éppen ezeket használják ki a terápiában, gyógyítási céllal.
A szakemberek úgy tartják, gyakorlatilag bárkit lehet hipnotizálni, de egyénenként nagyban különbözik a hipnózisra való fogékonyság (hipnábilitás), és fontos, hogy kizárólag akkor lehetséges valakit hipnotikus állapotba hozni, ha ezt ő is akarja. A hipnábilitást a kísérleti hipnóziskutatásban állandó (standard) eljárással mérik, melynek során a vizsgálatvezető egyszerű szuggesztiókat ad a vizsgálatban résztvevőknek, az ezekre adott válaszokból (például felemelkedik-e a karja, ha ezt a szuggesztiót kapja) kiderül, mennyire fogékony az illető.
A hipnoterápia fő alkalmazási területei
Az elmúlt évtizedek kísérleti és ellenőrzött terápiás tapasztalatai nyomán a hipnoterápiát ma már nem tartják természetfeletti jelenségnek, és visszakerülhetett száműzetéséből a gyógyítás főáramába.
A hipnoterápiát leggyakrabban nem önmagában alkalmazzák, hanem olyan eszközként, mely hatékony kiegészítője lehet a legtöbb terápiás eljárásnak. Sikerrel alkalmazzák a hipnoterápiát hangulati és pszichoszomatikus zavarok esetén, bizonyos kommunikációs vagy alkalmazkodási zavaroknál (például olvasási vagy beszéddel kapcsolatos nehézségek esetén). Gyakorta alkalmaznak hipnózist káros szokások (például dohányzás, túlevés), vagy társas nehézségek (önbizalomhiány, teljesítményromboló vizsgadrukk) megváltoztatására.
A szorongásos megbetegedések esetében a hipnózis többféle módon is segíthet. Csökkentheti közvetlenül a szorongás szintjét azáltal, hogy relaxált állapotot hoz létre. Közvetve pedig a terapeuta arra használhatja a hipnotikus állapotot, hogy segítse kliensét a szorongását okozó tényezőkre való összpontosításban.
Pszichés problémák kezelésén kívül egyre elterjedtebb a hipnózis felhasználása az orvoslásban. Az orvosi, fogászati beavatkozások előtti szorongás csökkentésén túl a hipnózis ugyanis alkalmas fájdalomcsillapításra, anesztéziára. És alkalmas betegségek után a gyógyulási folyamat megkönnyítésére és meggyorsítására, hiszen segítségével jobb megküzdési stratégiák, a betegség elviselését megkönnyítő képességek sajátíthatók el.
Mi történik a hipnoterápiában?
Az első hipnoterápiás ülésen a terapeuta a probléma részletes történetéről, a korábbi és jelenlegi kezelésekről és minden olyan dologról kérdez, mely fontos lehet. Aprólékosan elmagyarázza kliensének, mi fog történni az üléseken és együtt meghatározzák a célokat.
Az első ülésen általában még nem alkalmaznak hipnózist, inkább a hipnózisra való fogékonyságot ellenőrzik, vagy kipróbálnak néhány egyszerű légzési, vagy az izmok ellazítását célzó gyakorlatot. A következő üléseken kliens a lehető legkényelmesebben elhelyezkedik, a terapeuta pedig elvezeti őt a transzállapotba.
Ez általában úgy történik, hogy a fokozatos ellazítás közben (mely egyre ismételt, többnyire álmosságra vonatkozó szuggesztiók eredménye), a terapeuta arra kéri kliensét, hogy összpontosítsa figyelmét egy kis tárgyra. Az álmosság szuggesztiója mellett a hipnotizált személy arra vonatkozó szuggesztiót is kap, hogy nem fog elaludni, és végig hallani fogja a terapeutát. Az alvás ebben a helyzetben tehát mindössze a relaxált állapot metaforája.
A hipnotizált személy a hipnotikus állapotot nyugodtnak, békésnek érzi. Nem feltétlenül éli meg a transzállapotot, de tudatában lesz a mentális és testi ellazulás különösen kellemes élményének. Hipnózisban előfordulhat, hogy az ember légzését lassúnak, testét könnyűnek vagy nehéznek, végtagjait melegnek érzi, megváltozhat az időélmény, esetleg úgy érzheti, elsüllyed a székben, vagy nem akar megmozdulni, noha tudja, hogy tudna.
A hipnózisban a terapeuta beszél a klienshez: egy kellemes hely elképzeltetésével segíti az ellazulást, segít abban, hogy felismerje pozitív tulajdonságait, képességeit, hogy jobban lássa a problémáit, vagy hogy rálátást szerezzen a múltbeli vagy jövőbeli cselekedetekre és sikerüljön végrehajtani a kívánatos változtatásokat.
A hipnoterápiában nem kell félni attól, hogy kiveszik az ellenőrzést a kezünkből. A terapeuta nem akar irányítani, parancsolni, ellenkezőleg: éppen azon dolgozik, hogy a kliens, aki betegsége, szorongása vagy állapota miatt életvezetési nehézségekkel küzd, visszanyerje a kontrollt életének eseményei felett.
Gyakran felmerülő kérdesek a hipnózissal kapcsolatban
– Bárki hipnotizálható?
Igen, de csak azok, akik hipnotikus állapotba akarnak kerülni. A hipnózis egyetlen feltétele, hogy az alany akarja ezt az állapotot, vagy engedje megtörténni, ezen felül pedig fontos, hogy megértse, mit kell tennie a hipnotikus állapot elérésének érdekében. Ugyanakkor a hipnózisra való fogékonyság (hipnabilitás) mértékében nagy egyéni különbségek vannak. Előfordulhat, hogy egyik indukciós technika sikertelen, míg egy másik működik, vagy, hogy adott személynél egyik terapeutának sikerül, míg a másiknak nem. A legtöbb terápia egyfajta enyhe 'transzállapotot' kíván csak meg, melynek elérését mindenki viszonylag könnyen meg tudja tanulni.
– Lehet, hogy engem nem lehet hipnotizálni?
Csak azokat nem lehet hipnotizálni, akik ittasak, vagy az átlagosnál alacsonyabb intelligenciával bírnak, illetve senki nem hipnotizálható, aki nem akarja azt. Ne feledje, a hipnotikus állapot lehet egészen másmilyen, mint amit elvárt, de ez nem jelenti azt, hogy nincs hipnózisban!
– Mi a különbség a hipnózis és a hipnoterápia között?
A hipnózis több ezer éve ismert állapot. A hipnoterápia egyszerűen egy terápiás módszer, mely a hipnózis állapotát alkalmazza annak érdekében, hogy megkönnyítse a változ(tat)ást.
– Használnak hozzá valamilyen szert? Biztonságos? Vannak nem kívánt mellékhatásai?
Nem, kizárólag az agy természetes erejét használják a tünetek enyhítésére, a nem kívánatos viselkedés megváltoztatására. A hipnoterápia nem hordozza a függőség veszélyét, biztonságos és nincsenek nemkívánatos vagy kellemetlen hatásai.
– Tudatában leszek annak, ami történni fog?
Igen, végig: nem veszti el öntudatát. Tudatállapota megváltozik, olyan módon, hogy figyelme beszűkül. Mindent hall, amit mondanak, semmi nem történik a beleegyezése nélkül, van ellenőrzése az események fölött, ugyanakkor különlegesen relaxált állapotba kerül.
– Emlékezni fogok a hipnózis alatt történtekre?
Az emberek 99%-a mindenre emlékszik, amit ő, vagy a terapeuta mondott. Esetenként a terapeutának emlékeztetnie kell a klienst egy-két dologra, annak érdekében, hogy elő tudja hívni a dolgokat. Lehetséges az, hogy a terapeuta olyan poszthipnotikus szuggesztiót adjon, hogy az alany elfelejtse az elhangzottakat, de ezt ritkán használják terápiában.
– Alkalmazható hipnózis gyerekeknél?
Igen, úgy hat éves kortól, ha képesek megérteni az elhangzottakat, intelligensek és van képzelőtehetségük.
– Megérint majd a terapeuta?
Néhány terapeuta megérinti a csuklót, a vállat, a nyakat vagy a homlokot annak érdekében, hogy megállapítsa, kliense megfelelően relaxált-e, vagy hogy a hipnózis egy mélyebb állapotába segítse. Ehhez először engedélyt kell kérnie.
– "Benne maradhatok", úgy, hogy többet nem tudok kijönni? Tehetek kárt magamban? A transzállapotot bármikor megszakíthatja, amikor akarja. Magunk választhatjuk, hogy ebbe a módosult tudatállapotba akarunk-e kerülni és bármikor kiléphetünk belőle.
Hipnoterápiát ma Magyarországon a Magyar Hipnózis Egyesület (Bp. 1064. Izabella u 46. 342-3130) és az Integratív Pszichoterápiás Egyesület (1113 Budapest, Kosztolányi D. tér 4.) képzési programjának keretében lehet végezni.
Azt hiszem nálam nem működne.
Relaxációra, hipnózisra, autogén tréningre meg effélékre szerintem alkalmatlan alany vagyok.