A gyerekkori depresszió nem ugyanaz, mint a normális szomorúság vagy a gyerekek fejlődédését kísérő mindannapi érzelmi változások. Ha a gyerek levert, szomorú, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy depressziótól szenved. De ha ezek a tünetek állandósulnak, zavaróvá válnak és kárt okoznak a társas tevékenységekben, az iskolai teljesítményben, a családi életben, akkor elképzelhető, hogy azt jelzik, a gyerek depressziós. Ne feledjük: a depresszió súlyos, de kezelhető betegség.
Hogyan lehet észrevenni, hogy egy gyerek depressziós?
A gyerekkori depresszió tünetei változatosak. Gyakran elmarad a diagnózis és a kezelés, mivel a tüneteket nehéz megkülönböztetni a növekedéssel járó érzelmi-lelki változásoktól. A korai orvosi tanulmányok az „álcázott” depresszióra fókuszáltak, amikor a gyerek depresszív állapotát érzelmi kitörések vagy dühös viselkedés igazolta. Bár ez is előfordul, különösen kisebb gyerekeknél, sok gyerek a depressziós felnőttekhez hasonlóan szomorú, borongós. A depresszió elsődleges tünetei a szomorúság, a reménytelenség érzése és a hangulatváltozások körül ragadhatók meg.
A depresszió jelei és tünetei gyerekeknél:
- Ingerlékenység vagy düh
- Állandó szomorúság, reménytelenség érzés
- Társas visszahúzódás
- Fokozott érzékenység a visszautasításra
- Étvágyváltozás – fokozott vagy lecsökkent étvágy
- Alvás változások – álmatlanság avgy túlalvás
- Hangos kitörések vagy sírás
- Koncentrálási nehézségek
- Fáradtság és kevés energia
- Testi panaszok (pl. hasfájás, fejfájás), ami kezelésre nem reagál
- Teljesítménycsökkenés mind az iskolában, mind a szabadidős tevékenységekben
- Értéktelenség érzés vagy bűntudat
- Meggyengült gondolkodási és figyelmi képességek
- Halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok
Nem minden tünet jelentkezik a gyerekeknél. Valójában legtöbbjüknél a tünetek időről időre, illetve a körülményektől függően változnak. Bár néhányuk továbbra is viszonylag jól teljesít szervezett környezetben, a legtöbb depressziósnak tekinthető gyerek észrevehetően máshogy viselkedik társas helyzetekben, nem érdekli az iskola és eredményei leromlanak, vagymegváltozik a kinézete. Előfordulhat, hogy alkoholhoz vagy droghoz nyúl (jellemzően a 12 évesnél idősebbek).
12 éves kor alatt anygon ritka, de kisgyerekeknél is előfordul öngyilkossági kísérlet – akár impulzusszerűen, amikor idegesek vagy mérgesek. A lányok nagyobb valószínűséggel kísérelnek meg öngyilkosságot, a fiúk pedig valószínűbben ölik meg magukat ténylegesen. Nagyobb az öngyilkosság kockázata azoknál a gyrekeknél, ahol a családban erőszak, alkoholbetegség vagy testi vagy szexuális bántalmazás van jelen, mint azoknál, akiknek depressziós tüneteik vannak.
Becslések szerint az Egyesült Államokban a gyerekek 2,5%-a szenved depressziótól. 10 éves kor alatt szignifikánsan gyakoribb a fiúknál, míg 16 éves korra a lányoknál nagyobb az előfordulási gyakoriság.
A bipoláris zavar gyakoribb serdülőknél, mint a kisebb gyerekeknél, viszont ha ilyen korai életkorban jelentkezik, akkor súlyosabb lehet, mint a serdülőkori változat. Jelentkezhet együtt figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral, kényszerbetegséggel vagy agresszív viselkedéses problémákkal, illetve ezek a betegségek el is fedhetik a bipoláris tüneteket. A National Institute of Mental Health szerint a major depresszióban szenvedő serdülők 20-40%-ánál bipoláris zavar jelentkezik a depresszió megjelenését követő öt éven belül.
Mi okozza?
A felnőttekhez hasonlóan a gyerekkori depressziót számos tényező kombinációja okozhatja, melyek összefüggésben vannak az általános egészségi állapottal, az életeseményekkel, a család történetével, a környezettel, általános sérülékenységgel és biokémiai zavarokkal. A depresszió nem egy „hangulat”, ami majd elmúlik, olyan állapot, amely megfelelő kezelést igényel.
Megelőzhető?
Ahol a család kórtörténetében szerepel depresszió, ott nagyobb a kockázat, hogy a gyerekek is megtapasztalják a betegséget. A depressziós szülők gyerekeinél az első depressziós epizód fiatalabb életkorben jelentkezhet, mint azoknál a gyerekeknél, akiknek a szülei nem depressziósak. A zavaros, konfliktusos családi háttérrel rendelkező, illetve a szerhasználó gyerekeknél és tizenéveseknél szintén nagyobb a kockázat.
Hogyan diagnosztizálják?
Ha a depressziótünetei gyerekénél legalább lét hete jelen vannak, akkor tanácsos orvoshoz fordulni, hogy kiszűrjék, nem valamilyen testi rendellenesség okozza-e a tüneteket. Érdemes beszélni mentálhigiénés szakemberrel (pszichológussal, pszichiáterrel is).
A gyerek mentálisállapotának felmérése során kikérdezik a szülőt és a gyereket, és előfordul, hogy pszichológiai teszteket is felvesznek. A tanároktól, barátoktól, osztálytársaktól begyűjtött informácikók is hasznosak lehetnek, mert így derülhet ki, hogy a tünetek állandóak (nem csak otthon mutatkjoznak, hanem más helyzetekbe is), és hogy a korábbi viselkedéshez képest megfigyelhető a változás.
Kifejezetten a depresszió szűrésére nincs orvosi vagy pszichológiai teszt, de vannak jólműködő kérdőívek 8mind a szülő, mind a gyerek számára), melyek a személyesen információval kombinálva hasznos eszközök lehetnek.
Milyen kezelési lehetőségek vannak?
A depressziós gyerekeket – a felnőtztzekhez hasonlóan – pszichoterápiával és gyógyszerrel lehet kezelni. Általában pszichoterápiával érdemes kezdeni a kezelést, és csak akkor fontolóra venni kiegészítőként az antidepresszánsokat, ha ez nem hoz érdemi javulás. Egyelőre nem készült olyan kutatás, amely bizonyítaná, hogy a gyógyszer hatékonyabb a pszichoterápiánál gyerekeknél.
Készültek azonban tanulmányok, melyekben kimutatták, hogy a Prozac hatékonyan kezeli a depressziót gyerekeknél és tizenéveseknél.
Bipoláris gyerekek kezelése
A bipoláris zavarban szenvedő gyrekek általában mind pszichoterápiás, mind gyógyszeres kezelést kapnak, a gyógyszeres kezelés jellemzően antidepresszáns és hangulatkiegyenlítő. Önmagukban az antidepresszánsok mániás rohamokat hívhatnak elő.
Milyenek a hosszú távú kilátások?
Kutatások szerint az első depressziós epizód fiatalabb életkorban jelentkezik, mint korábban. Gykran együtt jelenik meg valamilyen testi betegséggel. Nagyon fontos, hogy időben diagnosztizálják, kezeljék, majd kövessék a beteget, mivel a depresszió lehet valamilyen később megjelenő, még komolyabb mentális betegség előfutára.
A szülő szerepe
Szülőként van, hogy könnyebnek tűnik elutasítani, hogy gyerekünk depressziós. Sokan ódzkodnak attól, hogy szakember segítségét kérjék, a mentális problémákhoz köthető társas stigmák miatt. Nagyon fontos, hogy a szülő megértse, mit jelent a depresszió, és felismerje a kezelés fontosságát, hogy a gyerek esélyt kapjon arra, hogy egészségesen fejlődjön. Szükség van arra is, hogy a szülő ismereteket szerezzen a depresszió jövőbeli hatásairól, hiszen elképzelhető, hogy gyerekének szembe kell néznie velük serdülő- és felnőttkorában.
Nagyon fontos, hogy a szülők észrevegyék azokat a jeleket, amelyek öngyilkosság kockázatára utalnak!
Az öngyilkosság figyelmeztető jelei gyerekeknél:
- Depressziós tünetek (evési, alvási, aktivitás beli változások)
- Társas elszigetelődés
- Öngyilkosságról, reménytelenségről, haszontalanság érzéséről beszél
- Impulzívabb vislekedés
- Kocskázatvállaló magatartás
- Gyakori balesetek
- Droghasználat
- Morbid vagy negatív témákra összpontosít
- Sokat beszél a halálról
- Többet sír és érzelmi kifejezőképessége romlik
- Elajándékozza a tárgyait