Sírni, sírni, sírni :..

töröltem.

lényeg, hogy hüyék mindenhl vannak.

szerencsére momst már alakulnak a dolgok, a harapós kisgyerek sem olyan nagyon harapós 🙂

Szerző:

Belépett: 5 év

amarilla

Blog kommentek: 6891Blog bejegyzések: 381Regisztráció: 31-10-2010

3 gondolat erről: “Sírni, sírni, sírni :..”

  1. Ha jól értem állandóan terrorizálja a harapós gyerek a többit. És a megharapott is ott maradt.

    Az hogy külföldön is kétséges a főnöknek választott vagy kinevezett személyek Iqja és a hajlandósága a dolgokkal való foglalkozásra hát az nem is tudom egyfelől megnyugtató hogy máshol is ilyen hülyék. Másfelől nagyon lesulytó. 

    Tudom milyen rossz a munkáltatóba vetett bizalom elvesztése.(kártyavárként omlik össze) 

    Remélem valahogyan rendeződik a helyzet.

  2. Rajottem, hogy eletveszelyes helyen dolgozom. ezert inkabb itthon maradtam, finomakat ettem, es jatszottam a sajat gyerekemmel ,akit vegre orvoshoz is elcipeltem, nehogy mar szegenykemen csattanjon az ostor, hogy anya idegosszeomlast kap az alkalmatlan kollegai miatt es kozben nem veszi eszre ,hogy beteg a sajat gyereke.

    szerencsere persze a gyerekemnek kutya baja, de azert akkor is, el keleltt vinnem egy dokihoz, aki megerositi ezt. mert azert az megsem teljesen normalis, hogy mar majdnem ket hete santit, miota leugrott egy farol. a hulye anyjanak meg nincs ideje ra, hogy megnezesse a gyereket egy dokival.

    persze, tovabbra is szaladgal es ugrabugral. de azert ovatosabbnak kellene lennie.

    mikor a doki megnyomkodta a labat, csak nevetgelt 🙂

    a doki azt mondta, hogy elkepesztoen jo formaban van, aggodalomra semmi ok, majd helyrejon, kicsit tovabb tart az atlagosnal.

    most gyujtom az erot a benti helyzet megoldasara.

    fonoknom jovo heten szabin van. halistennek!! nem kell a metakommunikaciomra vigyaznom, hogy kb. a pokolba kivanom, semmi tisztelet es elismeres ninc sbennem iranta. hulyenek nezi a kollegait, es azt szeretne, hogy helyette dolgozzunk es oldjuk meg a problemakat.

    egy ovoda az iszonyatos kemeny uzem, itt nagyon ossze kell dolgozni, mert kulonben nagyon nagy bajok tortenhetnek… es ez a fonokno nincs a helyzet magaslatan.

    es kedden megyek a pszichologusomhoz. kitalalunk valamit egyutt.

    mar nem arra van szuksegem, hogy erzelmi tamogatast adjon – ezen tulvagyunk, levelben is jeleztem neki, hogy ajajaj, itthon bogok es nem tudok aludni mar napok ota – visszairt nagoyn KEDVESEN.  – meg is nyugodtam.

    Legkozelebb ha megyek hozza, mar nem rinyalni megyek.

    Ki kell nyitnom a fuleimet nagyo nnagyra, hogy o mit javasol, es mit lehet szerinte tenni ebben a helyzetben. bizom benne, es meg tudom csinalni, amit javasol.

    Elso korben nem tudtam megtenni – tul magam alatt voltam. Nem voltam kepes kezdemenyezni ujabb beszlegetest az erintettekkel akkor, amikor nyilvanvalo, hogy nem akarnak felelosseget vallalni es nem hajlandok a sajat hibaikkal szembesulni.

    Hadd ne en szembesitsem oket.

    Most kicsit kivontam magam a forgalombol, hadd erzekeljek kicsit a hianyomat….

    Majd utana beszelhetunk.

    szepen es nyugodtan.

  3. En sem adom meg magam!!

    csakazertsem fogok sirni, sirni, sirn!!!!!!!!!

    Ket nap betegszabin kicsit szusszantam – remelem, ok meg beledoglottek a munkaba!! 🙂 – holnapra pedig megszerveztem egy vitorlazast magunknak!!! viszunk egy uveg bort is, es elvezzuk az utolso oszi napsugarakat!!

    Vasarnap meg hajokirandulasra megyunk es a nagy FRAM sarkvideki hajosmuzeumba, –  aztan pedig apaval este az Operaba egy szep szolo enek zongora koncertre.

     nem leszek maganyos hosi halottja az ovodanak!!

    nekem is van egy eletem, es elsosorban magamra kell vigyaznom meg a csaladomra!!!!!!!

Írj megjegyzést