„Rímes, furcsa játék”

Ne viccelj már Anna, hisz apád lehetnék!
Ettől a mondattól rám tört a mehetnék,
de oly lágyan suttogta: mit szól majd APÁD?
hogy szájon csókoltam, és hagyta magát.

APÁM márpedig nincs, nekem apu, apukám van! 
Apu egyszer sírt a félhomályban,
apu van, hogy sört iszik Xanaxra,
apu rászól az ügyetlen kamaszra,

apu nehéz halétel után is
a tiszta aléthea szavain szól hozzánk,
apu világszám lehetne,ha jól reklámoznánk.
Aput megbántottad, és apu is bántott,

szórd szét, mint nyulaknak télire faháncsot, 
tépd le, mint kezedről bilincset,
hajadból bogáncsot!
Aput, mint marhakötelet,

kelletlenül, mégis követed,
apu nincs itt, apu elment,
oda a mindenkori mentsvár,
bezár a kilincstelen kincstár-

idilli gyerekarcunk sincs már,
és nem áll jól, ha toporzékolunk.
Halvány vonal a tesztcsíkon, ez volt a fénykorunk!
Itt még vártak és örültek e lelkes őrültek,

s velem most mégis mind olyan goromba.
Fojtottak volna meg még vonal-koromba!

Szerző:

Belépett: 1 hónap

accatone

Blog kommentek: 1081Blog bejegyzések: 45Regisztráció: 20-05-2011

10 gondolat erről: “„Rímes, furcsa játék””

  1. Kedves accatone,

    bár párszor írtam csak a búrára, a blogokat figyelemmel követem;

    a tiedet különösen szívesen olvasom, azért is, mert nagyon jól írsz.

    Megkérdezhetem, hogy elmentél-e végül családállításra?

    Kíváncsi lennék, hogy miként hatott rád.

    (Nekem átütő volt – bpd-s vagyok én is.)

    Ahogy írta valaki előttem, nem személyiségfejlesztő módszer,

    de megközelítőleg annyit tett hozzá a gyógyulási folyamatomhoz,

    mint a hosszú, egyéni és csoportterápiák.

    Minden jót kívánok!

    Üdv,

    gerda

  2. Szia! Nyár óta járok családállításra, van, hogy kétszer egy hónapban, saját állításom kettő volt eddig. A tizenkilencedik születésnapomon kezdtem az első terápiámat, egy évig tartott, megvált tőlem a terapeuta az akkor durva ivászataim miatt – az alkohol nagyon rossz hatással van rám, általában képtelen vagyok mértéket tartani, a viselkedésem gyakran szélsőségessé, botrányossá válik, amit kibírhatatlan bűntudat követ. Most zártam le egy 4 éves (analitikusan orientált) egyéni terápiát, mert úgy éreztem, hogy nem haladok olyan tempóban, ahogy szeretnék, amellett, hogy nagyon jó terápiás kapcsolat alakult ki és valamennyi biztonságot is adott. Két hónapja kezdtem új terápiába, hipnoterápia, egyelőre nincsenek nagy eredmények, de bízom benne, hogy működni fog. Te milyen egyéni terápián gondolkozol? Eddig is jártál valakihez? Jó hétvégét! Üdv, g.

  3. Szia Gerda, köszönöm, hogy írtál, jólesett a dicséreted! 🙂

    Vannak nem titkolt írással kapcsolatos ambícióim, gondoltam kibróbálom magam ebben a témában is- sokat segít, ha kiírom magamból a fájdalmat.

    Igen, voltam családállításon,mondhatni katarktikus élmény, és elég sok mindenre rávilágított, amit eddig nem vettem elég komolyan. Egyre több téma jut eszembe, hogy miről tudnék legközelebb állítani-persze csak bizonyos idő elteltével-azt hiszem, két vagy három hónapig nem állíthatok újra. Tervbe vettem egy komolyabb pszichoterápiát is  mellé. Te jársz most valamilyen terápiára? A szavaidból azt veszem ki, h nem egyen megfordultál már…

  4. Azért vált meg tőled a régi lógus, mert ittál? Ezért képes volt elhagyni, ahelyett, hogy melletted állt volna? :((  ‘Hipnoterápia’ jól hangzik, én azóta még egy családállításon voltam, és egy ‘Belső utazást’ csináltam végig egy teológussal (nem is igazi pszichológus:)), egészen elképesztő élmény volt….

    Jártam már egyéni terápián, nem is egyszer…

    Most azon gondolkodom, hogy a régi teraphoz menjek vissza, akihez jártam,  viszont nem volt túl sok, látványos eredménye, vagy keressek-e egy újat, akkor viszont nulláról kell kezdenem megint a egészet… 🙁

  5. Kedves Gerda!

    Bocs, h. beleszólok, de én írtam azt,h. a családállítás „nem személyiségfejlesztő módszer”. Ezt egyrészt maga a terap mondta, másrészt ezzel nem azt akartam írni, h. nem nyújt katarzist és nem segít rengeteget, de pl.Nekem is annyi elfojtást felhozott hirtelen, h. szükséges volt egyéniben dolgozni az érzelmeken annyira intenzívek voltak(pl:düh, fájdalom…). Bár az igaz, az 1. állításom után nem jöttek ennyire erőteljesen a dolgok, de aztán 2x egymás után állítottam (közte pár év eltelt-mármint az első és a kettő között) és 1x szereplő voltam. Az utolsó 3 között 3 hetek teltek el „legálisan”!, tehát lehet ezért volt Nekem így kicsit sok.

    Szóval, csak figyelmeztetni szerettem volna, h. csak óvatosan, ha már én nem így tettem!

    Üdv:resdi

     

     

    Idézet tőle: gerda

    Kedves accatone,

    bár párszor írtam csak a búrára, a blogokat figyelemmel követem;

    a tiedet különösen szívesen olvasom, azért is, mert nagyon jól írsz.

    Megkérdezhetem, hogy elmentél-e végül családállításra?

    Kíváncsi lennék, hogy miként hatott rád.

    (Nekem átütő volt – bpd-s vagyok én is.)

    Ahogy írta valaki előttem, nem személyiségfejlesztő módszer,

    de megközelítőleg annyit tett hozzá a gyógyulási folyamatomhoz,

    mint a hosszú, egyéni és csoportterápiák.

    Minden jót kívánok!

    Üdv,

    gerda

  6. Igen, az ivás miatt. Érdekes terapeuta volt, – mert bár heti kétszer-háromszor akkoriban valóban ‘ájulásig’ ittam magam – elküldött egy pszichiáterhez, hogy kérjek olyan gyógyszert, amitől nem tudok inni. A pszichiáter, akivel később hosszú terápiában voltam, pedig csodálkozott, hogy hogy gondolta, hiszen elvonási tüneteim sincsenek, nincs fizikai függőségről szó. Most megint egy féléves terápiát (ami hipnonak indult – de nem az lett) zárok le, mert a terapeuta személyisége olyan, hogy nem tudom biztonságban érezni magam, nagyon sokszor ha összeszedetten megyek hozzá, akkor is széthullva jövök el. Azóta jársz valakihez egyénire, hogy döntöttél? A Belső Utazás nagyon érdekes lehet. Hogy zajlik? Rebirthingen voltam azóta egyszer, az is elég intenzív hatású módszer.

  7. Kedves Amarilla!

    Szerintem érdemes kipróbálni, rengeteg információ van az interneten. Résztvevőként is szeretek járni, csoportélményként is erős; a saját állításaim nagy erőt, lendületet adtak. Az más kérdés, hogy az eredmények hosszútávú megtartása kevéssé megy nekem. Ha úgy döntesz, Budapesten mész egy ilyen csoportra, van egy favoritom, szívesen ajánlom őt, nagy tehetsége van abban, hogy rövid idő alatt ráhangolódjon arra akivel foglalkozik és ügyel arra, hogy az oldások alaposak legyenek.

    Üdv, g.

Írj megjegyzést