Sajnos anyám legrosszabb oldala türemkedik most elő belőlem.
Van egy belső feszültségem, egy bajom, amit szeretnék letenni, de rám van ragadva egyelőre, mint a kutyaszar.
És én dühödten rázogatom le magamról, de nem megy.
ingerült vagyok és türelmetlen, ma a biciklimet addig rángattam, hogy rádőlt a gyerekre, aki a földre esve bőgött végül…
a férjem nem érti, mi ütött belém, mióta ismer nem voltam még ennyire idióta, és soha nem is hivatkoztam a „betegségemre”, most meg lépten nyomon azzal jövök, hogy kicsit olvassn már utánam, és legyen szíves alkalmazkodni most hozzám és tolerálni engem, mert most egy nagyon rossz időszakom jön, van, és ha nem segít, akkor nem tudunk békéban és szeretetben élni.
Őbelé is belérúgok lépten nyomon.
szegény ember.
és nagoyn fáradt vagyok.
legszívesebben elmennék betegállományba.
kitartás. már csak két hét és háziorvoshoz kerülök. és pénteken meg már a pszichológusomnál is megfordulok végre, majdnem egy hónap után…
nagyon fáradt vagyok.
és már megtaláltam az ileltékes „instabil érzelmi állapotú személyiségzavaros” pszichiátriai osztályt, nem tudom, felvennének-e engem… Lehet, hogy ahhoz túl jól vagyok.
de basszus az apámmal kapcsolatos összes gőzt hol eresszem ki???
szerintem ambulánsan ez nem megy.
szükségem van pl. hangszerekre, vagy valami kis kavicsokra, vagy papírra, mittudoménmire, ami elbírja a haragomat, a félelmemet, a kétségbeesésemet és fájdalmamat.
amit egyelőre csak ilyen kontrollálatlanul hordozok magamban.
olykor sírok ismét az utcán. ez ismerős. elerednek a könnyeim, leggyakrabban amikor éppen biciklizem.
a biciklizés ugyanakkor nagyon jót tesz velem, ha nem bicikliznék, szerintem már rapityára szétestem volna.
nem tudom, meddig tart túlmenni egy ilyen trauma feldolgozásán.
nem lehet siettetni, tudom.
olyan, mint egy terhesség. megvan a maga ideje. és amikor eljön az idő, hogy kilökjem magamból, akkor majd kilököm.
eszembe jut a kisfiam, aki jómultkor mérges lett rám. megkérdeztem, hogy még mérges-e. azt mondtga: majd kikakilom. anya, te is kikakilod?
annyira pontos egy kisgyermek, olyan hihetetlenül pontos. honnan tud ő ilyeneket???
édes, drága, aranyos kisfiam. annyira édes és okos, szemem fénye.
szegényemmel szintén türelmetlen vagoyk.
és a füle hallatára veszekszem másokkal.
idióta vagyok. lefekszem aludni.
a lakás is csak egy oltári kuplerúj. nincs erőm most rendet tenni.
holnap 5kor kelek. 6kor indulok biciklivel. fél hétre beérek. háromynegyed h étre átölzötve letusolva kész vgyok.
fáradt vagoyk.
eltszem magam holnapra.
ez nagyon szép
olyan aranyosak vagytok, hogy itt vagytok velem.