moodswings

éjszaka kinn alszom az erkélyen, november vége van, szóval a pizsama alsómra ráveszek egy melegítőt, nem a kéket mert az véres a térdénél, szükséged lesz még a térdedre, miért?, mert térdepelve töltöm az életem,
felveszem a sárga sálamat (már nem beszélünk de nem is akarok soha többé, legközelebbig), a sapkát amiben meghalt Pemete, magamra terítek három takarót, jeges hideg van de a levegő friss, kimenekültem a gondolataim elől, amik a szoba falára rakódtak le, elég volt 3 hónap rá, hogy menekülnöm kelljen, de a csillagokat még látom egy ideig, mielőtt leveszem a szemüvegem, nem fázom, kellemesen lenyomnak a szövetek, egy idegen panelház erkélyén alszom, néha felébredek, nem vagyok benne biztos, hogy hol vagyok

reggel szorít a mellkasom, amikor felébredek, amint újra megtalálják a helyüket a gondolatok, visszafekszem még egy órát, még mindig nem jó, még hármat, felkelek máris bűntudattal, hogy nem tanultam, tanulni szeretnék, de nem megy, annyira szeretnék okos lenni, megcsinálom a reggelimet, elnyomom az undort, hogy eszem, túl sokat vagy túl keveset de sosem pont eleget, a fejemben zsong a múlt, fáj a karom, fájnak a csontjaim, fáj a nyakam, fáj a térdem, térdeplő kis féreg, elment újabb óra, nem csináltam semmit, tudom hogy közelednek a határidők, nem csinálok semmit, kiöntök egy befőttesüvegnyi vizeletet a wc-be, nem mertem kimenni a mosdóig, mert nem akartam beszélgetni, emberek, elvárások, felöltözni, a pánik, a függőségek, a félelmek, elhagynak, megaláznak, elsötétül az elmém, bántom magam, undorodom magamtól, kínzom a testem, kínzom az elmém régi emlékképekkel, hisztérikusan nevetek, fogalmam sincs róla ki vagyok, lefekszem a földre, teljes meggyőződéssel hogy nincsen tovább, várom a halált anélkül hogy meg akarnék halni, csak azt akarom hogy szűnjön ez az állapot, kegyelmezz Istenem, milyen néven szólítsalak, kihez imádkozzak, hogy vége legyen

nincs feloldozás,
fel kell kelni önerőből, nem értem hogy vagyok rá képes vagy mi mozgat, mi veszi rá az izmaim, hogy felnyomjam magam a földről és újrapróbáljam, akkor kis lépésekben, iszom vizet, fontos hogy hidratált legyek, megpróbálok normálisan enni, ép testben ép lélek, az egészség egy befektetés, sikerül felöltöznöm, kitakarítom a szobámat, a tárgyakat sajnos szimmetrikusra kell rendeznem, nem lehet egy gyűrődés sem az ágyon, a ceruzák rendszerezve, bal oldalra a papírok, a földön sorakoznak a jegyzetek, merőlegesen az asztal szélére, rettegek rájuk nézni, tanulni akarok, tanulni akarok, meg akarom csinálni amit vállaltam, csak csitulna ez a kibaszott zsibongás a fejemben, apró betűk, összefolynak, nem tudom megjegyezni, mindenről eszembe jut valami nem ide illő, koszlott matrac a földön és drogok, kudarcot fogok vallani és egyedül halok meg egy hideg aluljáróban, molekulaalakok, nem tudom megjegyezni, miért vagyok ilyen nyomorult, eltelt öt óra és még semmit nem csináltam, ez csak egy feladat a harmincból, miért gondolkodom globálisan, visszafekszem, túl sok, alszom, rémálmodom, hallucinálok

este felkelek, mánia, csodálatos az élet, sétálok másfél órát, milyen érdekes hogy az ember feltalálta a zenét, hát nem csodálatos, annyi ötletem van, milyen szép formájú levél, idegen emberek megismételhetetlen történetekkel, majd holnap tanulok, felkelek korán és tisztán minden időmet belefektetem a feladataimba, szeretem a barátaim, szeretem ezt a frissenpréselt szőlőlevet, radikális elfogadás, gyorsan egy előadást a terápiás módszerekről, mennyi minden lehetnék, milyen szépen megrajzolt kártyák, veszek pár növényt, kitakarítok, selflove, annyi lehetőség, annyi szép táj, milyen lehet a sivatag, az anyaméhben akarok lubickolni, mennyire sokatmondó firka a panel oldalán, vegyünk festéket és írjuk tele a világot kedves üzenetekkel, be kind to yourself, megmentem a világot, imádom az állatokat, szerelmes vagyok, elringatom a bántalmazottakat, mind együtt élünk majd egy nagy réten, nem bánt soha többé senki ígérem

Szerző:

Belépett: 9 hónap

bluesugar

Blog kommentek: 128Blog bejegyzések: 6Regisztráció: 13-09-2014