Fogalmam sincs, hogy miért kap el az öngyötrés bizonyos helyzetekben. Például kitalálom, hogy milyen jó lenne előadásokat tartani a kedvenc témáimban, de megtorpanok a művelődési ház előtt és inkább másfelé megyek. Ha pedig erőltetni kezdem a dolgot, hogy de tényleg jó lenne előadásokat tartani, mert szeretem az xy témát és már annyi információt összegyűjtöttem róla, akkor valahonnan az elmém mélyéről kirobban egy éles „hang”, akár a sikító fűrész és leordítja belülről a fejemet, és szinte tocsog a fájdalmamban… amit ő igen csak élvez. Lehülyéz, kinevet, megaláz, szinte a sarokba rugdos, hogy mit képzelek…
Az idegesít a legjobban, hogy már nem is tudom a gyötrő hangot személyhez, emlékhez kötni. Fogalmam sincs, hogy miből lett, így nem tudok ellene stratégiát kidolgozni. Lebénít. Ha pedig mégis szembe megyek vele, tutira elgáncsol. Persze tudom, hogy saját magamat buktatom fel. Direkt akadályozom magamat, de MIÉRT?! Miért élvezem az önsorsrontást?!? Irracionális és mégis csinálom. 🙁 Jó lenne megszabadulni a káros gondolatoktól, a bűntudattól és végre megvigasztalódni. Ami elmúlt, elmúlt.
Illetve arra is jó lenne rájönnöm, hogy miért nem tudom elképzelni a további életemet a szülővárosomban. Ellen ellenére mindig visszajöttem, mert ugye hová is mehettem volna? Éltem más városokban, de mindig visszatértem. Most pedig ismét nagyon el akarok menni. Várom, hogy lehetőséget kapjak, azonnal csomagolnék és szinte futnék innen. Tényleg azonnal mennék! Elköszönnék a családomtól és spuri. Honnan ez a hihetetlen erejű „máshol akarok lenni” vágy? Azt sem mondanám, hogy utálom a szülővárosomat, vagy bármi komolyabb bajom lenne vele. Egyszerűen diszkomfort érzetem van benne, a lelkem szorong. Pedig nyugodt kisváros. Nem értem.
És miért nem akarok lefeküdni, aludni, amikor érzem, hogy álmos vagyok? Attól nem lesz hosszabb az életidőm, hogy erőnek erejével ébren tartom magamat. Álmosan nem is tudok fogalmazni, vagy olvasni.
Valamit tennem kell a szorongásaimmal, mert akadályoznak a normális életben.
Szerző:
Blog kommentek: 579Blog bejegyzések: 33Regisztráció: 01-11-2010
Szia Wannabefixed!
Szerintem semmi nem késő, tök fiatal vagy, még előtted az élet! És igen, neked kell tenned annak érdekében, hogy jobban legyél. Ne a miértjeidre keresd a választ, azzal csak az önsajnálatodat erősíted. Kezdj el apránként, kis lépéseket tenni a javulásod, változásod érdekében. Írjál napirendet, hetirendet magadnak, ahol az étkezéseidet is feltünteted. Ha nem eszel attól egyértelmű hogy gyenge leszel, feleslegesen sanyargatod magadat. Egyél olyat amit szeretsz, ami örömöt okoz, bármi legyen is az. Ha jól emlékszem nem eszel húst, akkor készíts guszta salátákat, főzeléket, esetleg sütit 🙂
Az érettségitől mindenki összesz@rja magát mert ez az első igazi komolyabb mérföldkő az ember életében amin a jövőd múlik, továbbtanulás, munka… De ha tanulsz rá, és látják rajtad az igyekezetet, akkor Úgyis meglesz. A tanárok nem olyan szőrösszívűek mint ahogy mutatják.
Fontos hogy ne az utolsó héten akarj mindent megtanulni, hagyj időt magadnak a felkészülésre. Csinálj egy ütemtervet. Mikor lesznek a vizsgák? Ami nehezebben megy érdemes azzal kezdeni, többet foglalkozni.
És próbálj meg törődni magaddal, kikapcsolódni, lazítani.
Ha nagyon ódzkodsz a gyógyszerektől, és el vagy nélkülük, akkor mond el a dokidnak és keressetek más alternatívát, terápiát.
Sikerült jó pszichiátert találnod vagy még keresgélsz?
Vigyázz magadra, nekem értékes lánynak tűnsz; 🙂
Szia torta!
Bocsánat a késői válaszért, későn jutottam most ide.
Ezt a napirendes dolgot nagyon régóta tervezgetem, de valahogy sosem jön össze…Aztán egyik nap eszek „rendesen”, de akkor sem igazán normális ételt.. Másik nap meg alig alig.. és érzem hogy éhezik a testem, mégis…
Köszönöm a tanácsokat az érettségihez… 🙂 Nagyon félek, pedig azért tudom, hogy nagy aggodalomra azért nem lenne ok, de én mindig is ez a fajta voltam.
Pszichiátert keresgélek, elég reménytelenül, DE jövőhéten megyek intenzív 2 hetes pszichoterápiára… 🙂
Köszönöm minden szavad
Szép napot neked, és te is vigyázz magadra! 🙂
Szia!
Szívesen és én is köszönöm 🙂
Huh, az tényleg jó intenzív terápia lesz ha 2 hét alatt „lezavarják”.
Kívánom a legjobbakat!
torta
Ne is mondd :/ Olyat keresnék ami hetente kb 1x lenne, de olyan nincs… vagy kórházba fekszek, vagy ez. vagyis van, de fizetős…