A következőket ebben a formában még nem írtam le.
Gyerekkoromban szexben volt részem. Azaz a társadalom fogalmai szerint engem megrontottak. Megrontóm egy 6 éves kislány volt. (Én is annyi idős voltam akkor.) Szexuális játékokba vitt bele engem, amelyeket szexuálisan élvezett. Én is élveztem. Nem tudtam, hogy ez bűn, de éreztem, ezért, bármilyen jól is esett, jelentettem a szülői hatóságoknak, hogy „Sárika mutogatta a punciját” (valójában ennél sokkal több történt). Sárikát valószínúleg megszégyenítették, mert később is játszhattunk együtt, de szomorú és csalódott volt az arca és többé nem próbálkozott erotikával. Bennem pedig emiatt bűntudat támadt (hiszen élveztem a történteket) és főként veszteségérzet. Nemsoká minden kapcsolat megszakadt köztünk, aztán sokkal később megtudtam, hogy Sárika hamar túltette magát a megszégyenítésen és szexuális érdeklődésének újabb tanújeleit adta, de abban már mások részesültek…
Meggyőződésem, hogy ezek a történések kulcsszerepet játszottak az életemben. Buda Béla állítólag említ „rögzült szexuális élményekből eredő sajátos ingerigényeket”. Fején találta a szöget. Kitörölhetetlenül rögzültek.
Szerző:
Értem.