Ma jól voltam. Furcsa volt. Élettel teli. Régen éreztem magam így… Habár… néha elpilledtem… gondolkodtam, nem ismertem meg magam. „Hogy lehetek boldog?Mi történt? Hogyan?”
Honnan jön ez az érzés?? És miért múlik el olyan hamar, mintha semmi sem lett volna…
Mintha váltogatnàk bennem a hangulatot. Mintha valami gépezet lennék. Direkt kiarnának szúrni velem.
Miért nem lehet egyszer egyhangú valami?!
Most lefeküdtem… és visszatért a közömbös monoton kilátástalansàg.
Mi az ami értelmet ad… ?
…és mi az, ami elveszi?
Szerző:
Blog kommentek: 112Blog bejegyzések: 9Regisztráció: 31-10-2017
Nem tudom, hogy félelmetes-e vagy reménykedő ez a sor.
Én se tudom igazán,de azt hiszem nincs tökéletes visszatérés a korábbi élethez,mert a megélt tapasztalatok fényében minden más lesz.
Aztán a változás iránya és megítélése függ attól is hogy materiális vagy ezoterikus nézőpontból vizsgáljuk a kérdést. Mert kizárólag anyagi értelemben nézve minden a hanyatlás irányába halad.
Bocsi mostanában nem nagyon tudtam lenni.
Örülök hogy tetszett,tényleg köszi,bár ez nagyon szobafilozófia csak.
Igyekszem írni ha eszembe jut valami még.
szió
Szia holdfény
Valóban semmi sem kötelező,nem kell semmit csak meghalni. A többi szabadon választott.
Szép amit leírtál és erős igazságtartalma is van. puszi
Köszi kedves
Attól tartok én ezt már elbaxtam…de azért köszi.
szióka és puszi