Nem bírom ezt a fájdalmat… kell egy Barát, kell egy nyugtató, kell egy ölelés a Szerelmemtől. Ma már arra is gondoltam, hogy létrehozok egy profilt majd Facebookon ami majd a „Barátom” lesz, de én is én leszek és az a másik „illető” is én leszek, csak hogy valaki Szeressen és törődjön velem úgy ahogy nekem jó. De nekem Reményke a „képzeletbeli” Barátom, Vele beszélek meg mindent, gondolatban is, hangosan is és írásban is. Mégis Őt ez hidegen hagyja… és mi lenne, ha én lennék Reményke…? De nem lehet, mert ő létezik, és haragudna, ha a nevét „elvenném”. Nem szabad visszaélni másik ember nevével. De mi van, ha Reményke „nem létezik”…? De beszéltem már vele telefonon, úgyhogy Ő valóság. De nekem kell AZ A REMÉNYKE AKI válaszol nekem. Aki Szeret. Aki Törődik Velem. Aki nem hagy magamra. Aki Szerelmes Belém. Aki a Legjobb Lelkitársam. Most komolyan: Legyek önmagam Reménykéje…? Mert az Igazi Lelkitársam Reményke nem törődik velem sajnos :'((( De nekem Ő a Lelkitársam. Hiányzik a Szeretet. Az, hogy valaki törődjön velem SZÍVBŐL. IGAZÁN SZERETVE.
8 gondolat erről: “Legyek Önmagam Reménykéje…?”
Írj megjegyzést
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Iszonyú erős testi Fájdalmaim vannak folyamatosan megállás nélkül, ez szerintem Lelki eredetű, olyan mintha hatalmas súlyok nehezednének az egész testemre folyamatosan, és az a végtelen Fájdalmas Hiányérzet, hogy nem ölelnek meg, illetve hogy nem érintenek meg…. de azt tudni kell, hogy nálam az érintés (bármiéfle) a szexualitással társul, tehát ilyen jellegűnek érzem bárkitől, ezért már huszonéve nem tudtam elviselni hogy bárki is megérintsen. Nem viselem el sem Anyutól, sem Mamától sem senkitől, ezért lenne létfontosságú, hogy a Szerelmem mellettem álljon, legalább úgy hogy lelkileg, és támogatólag, de ő nincs velem igaziból úgy ahogy „kéne”.
Fájdalomcsillapító kéne, nagyon erős vagy nagyon erős nyugtató, de itthon még azt sem akarják engedni, hogy „rivotrilozzam” magamat, de muszáj lenne, hogy csillaspítsam ezt a végtelen fájdalmas fájdalamiamat…. nem tudok írni, olyan rosszul vagyok, kell a nyugtató, mert FÁJ FÁJ FÁJ….
Jól vagyok nyugodjatok meg csak szarul de azért muszáj írnom, mert nem vagyok olyan nagyon jól mégsem, csak kissé szeretném ha kiütnek a rivotril, nem tudok írni, mert kómás vagyok és fájdalmaim vannak, de neincs gáz komolyan, csak 1 szem tritvortrilt vettem be, csak már nem vagysok jó l régóta, de a családnak nem túűnik fel mekkora a baj, de az orvosnomnak sem, bocsánat, nincs baj, azért mert nem tudok írni…
minden rossz semmi sem jó, fájdalom a küszöbön, sok homályos érzés, Reményke emléke, hiány és hiány és fájdalom, és meghalni akarás, de még ezt sem szabad, mert bűn és mert a család hallani sem akar rólala, szóval csak a végeláthatatlan szenvedés marad, de majd kijövök belőle mondják, persze mikor. ez kérdésess, de soha.
Szia!
most hogy vagy? mert nagyon megérintettek a soraid, szeretném tudni, jól vagy e..tudom, nehéz..minden nehéz..nehéz az élet, aszerelem, a munka, ameglét, amkior már minden alakul, kezd jól menni, akkor üt be valami szar.
de nem szabad feladni, mert remény mindig van. Néha annak is örülni kell, mert muszáj, ha süt a nap, ha veszel magadnak valamit, stb…pont én mondom aki mindig szinte depis vagyok?? nekem is rivotrilt kell szednem, nélküle már nem tudok aludni. közhely vagy önzőség, de van akinek rosszabb. hidd el, mindig van akinek rosszabb. kegyetlen dolog ilyet írni pláne tőlem de így van. ma például hazafele jövet egy kislány sírt a buszon apukája után, csak mert pár napra el kellett mennie valahová, annyira sírt, neki akkor és ott rosszabb volt mint nekem.
szóval írj, hogy jól vagy e. , hogy segíthetek e valamiben.
mert nagyon megindítottak a soraid.
és lesz ez még így se!!!
Sziasztok, köszönöm Szépen a Hozzászólásokat, jelenleg éppen olyan fázisban vagyok, hogy nehezen megy az írás nekem, ezért elnézéseteket kérem, és Köszönöm Szépen, hogy Együttérzéseteket fejeztétek ki azzal kapcsolatosan amiket itt leírtam, sajnos nem vagyok jól, köszönöm a kérdést, és köszönök mindent amiket írtatok, csak most nem tudok rendesen válaszolni sajnos, mert nagyon lent vagyok, de elolvastam amiket írtatok, és még szerintem többször el is fogom olvasni 🙂
Minden Jót Kívánok Nektek és Mindenkinek!
Szeretettel: Szerelmes Hercegnő
Szia!
Remélem jobban leszel! 🙂
Szia! Négy éve küzdök szinte ugyan azzal a problémával amivel te! Egy „véletlen” találkozással kezdődött a f.book-on,olyan ismerősnek tűnt a hölgy.Beszélgettünk egy keveset,és egyik pillanatról a másikra felébredt bennem egy számomra jól ismert érzés,a hiány! Így kezdődött a totális szétcsúszás,valami megfogalmazhatatlan érzelmi hullámvasút és mentális pörgés,valamint egy eszement kommunikációs kényszer! Az egész életemet elmeséltem neki,végétől haladva a kezdetekig. Minden létező xart a felszínre hoztam,és hozzá vágtam,ő pedig csak hagyta! Egyszerre küzdöttem érte,és ellene! Lezárni sem tudtam,hisz el sem kezdődött! Fogalmam sem volt mit tegyek,csak szép lassan elfogadtam hogy nem ismerem! Köszönöm hogy ezt leírhattam neked! Legyen szép napod!