kb 3 hete megszülettek a kiscicáink, de olyan helyen, ahol totál megközelíthetetlenek voltak
aztán átvitte az anyjuk a szénabálába elkészített fészekbe, és szerdán mgláttuk őket
3 volt, két gyönyörű nagy, egy világos szürke, egy hófehér és egy …. torzszülött
ici-pici volt a két első lábain daganatok, a hátsó lábai abnormálisan kifordulva
a szeme csukva, a köldökcsonkja még rajta volt
egyértelmű volt,hogy nem tudott szopni
a kisebb fiam, és az élettársam is mondta, hogy ez a macska életképtelen, de én elhatároztam, hogy nem hagyom meghalni
egy cipősdobozba szénát tettem, és az lett az otthona
aznap este tejet adtam neki pipettával, csütörtök reggel pedig vettem macskatápszert, és vittem magammal az irodába
kb 2 óránként etettem, de ott is mondta mindenki, hogy gondoljak bele, ha meg is marad,milyen élete lesz?
soha nem fog lábra állni, csak szenvedni fog
és hát ez a természetes kiválasztódás, ez a cica valószínűleg nem egészséges
mondjuk ez látszott is rajta, már csak a daganatokból is
este átjött hozzánk a férjem, és ő is ugyanezt mondta
akkor jöttem rá, hogy a saját kedvemért akartam őt felnevelni
önző voltam
azt akartam,hogy legyen valaki, aki mindig velem lesz, akit folyton hurcolhatok magammal, aki szeret, és az élettársam nem tud kipaterolni a hézból, hiszen nem tud megélni egyedül
a saját önös érdekeimet néztem, nem az övét
úgyhogy a férjem „gondjaira” bíztam, annyit kértem,hogy ne szenvedjen
Hero volt a neve
R.I.P. Hero
Szerző:
