Tk. életemben először öltöztem be karneválra – na nem, mondjuk egyszer egy gyerekkarneválra is beöltöztem nevelőtanárkoromban – valami tündérfélének -de ez a mostani , a cigányasszonyos, valami más volt…
órákig készültem, és rájöttem, hogy inkább elkéssek, mtin hoyg a jelmezem ne legyen tökéletes… Barnító alapozóval bekentem magam és a kezemet, és fülbevalót is tettem nagyot, karikásat, meg minden… és amikor megérkeztem – a taláklozás a közönséggel teljesen megőrjített…
A jelmez, az, hogy más lehetek, mitn ami igazából vagyok, – csinál valamit a lélekkel –
elképzeled, hoyg más vagy…… és belebújsz a bőrébe….
igazából tényleg nagyon vicces és tanulságos!!! tud lenni – ha az ember rászánja a pénzt meg az energiát…
Ma hullafáradtan nyakamba vettem a várost, hogy találjak a gyerekemnek is narancssárga nadrágot…
– és találtam!!!!!!!!!!! 🙂 🙂
– nagyon cuki kis Lego Emmet lesz – még a hátizsákját kell megcsinálnom, a suliból sikerült kölcsönöznöm narancssárga reflexmellényt.
és az jutott eszembe, hogy igazából anynira illik hozzá ez a kis figura… szerintem nagoyn rötyögni fog mindenki rajta, mert annyira tényleg olyan…