Tegnap beszaladtam egy itteni használtruha-boltba, és kikaptam egy nagyon jó blézert.
Általában úgy vásárolok, hogy hosszasan kínlódom, aztán nagy keservesen rászánom magam valamire, és akkor nem hordom az illető ruhadarbot, mert igazából nem is érzem jól magam benne.
ez a blézer mintha rám lenne ragasztva, annyira jól érzem magam benne.
és lassan tanulgatom talán a színeimet is.
azt mondta még pesten a stylist kiscsaj, hogy nekem a meleg színek állnak jól, a bézs, a barna, és vetetett velem egy piros sálat is, a meleg árnyalatból.
na. Most végre merészeltem venni egy milyen-barna, nemtudom, talán bézs?? – de olyan jól áll az arcomhoz a piros sállal, hogy még az elcseszett hajam sem zavaró.
tettem hozzá tegnap egy kis szájfényt, és mindjárt nőnek éreztem magam.
és úgy ültem tegnap a pszichológusommal szemben. csupa bézs-barnában, ezzel a piros sállal a nyakamban.
nagyon jó érzés volt. nagyon. Tudtam, hogy szép vagyok, tudtam, hogy egy új oldalamat mutattam meg neki, tudtam, hogy a változás lassú és keserves és hogy ő egy tükör a számomra, amit használhatok.
tk. ezért mentem hozzá el. tudtam, hogy ezt az érzést akarom átélni. hogy jó egy férfival szemben ülni egy szobában. és érezni, hogy NŐ vagyok. és élvezni ezt.
a térdemet nagyon takargattam a sálammal, mert a combfixem kilógott a rövidke ruhám alól – szintén szép meleg barna ruha, imádom, bár a szabása nem annyira tutti –
de tegnap kitört a nyár, és végre ehhez volt kedvem.
és a stílusváltás göröngyös útját azért mászogatom – már farmer-tornacipő helyett néha inkább ruhát választok egy balerinacipővel……
Viszont – mivel nagyon könnyen felfázáom, a combfixem fölé még gyorsan egy hosszúszárú, alakformálós sztreccs bugyit is húztam… – és ez kissé zavart, mert nem tudtam, hogy most akkor kilátszik a „bugyi-short” alja vagy nem. Mindenesetre a bugyi és a combfix találkozásánál a csipkés gumirozott combfix részt húztam a bugyi szárának a tetejére, amitől viszont kérdéses volt, hogy nem fog-e lecsúszni a harisnyám, mivel a bugyi is fényes és csúszós anyagból van… főleg biciklizés közben volt izgi a dolog, amikor ugyebár az ember mozgatja a lábát és ettől csúszik az egész cucc…
mindenesetre egy próbának azért jó volt.
én nagyon jól éreztem magam végül is, ezzel a kis térdtakargatással együtt.
élveztem főleg a helyzet újdonságát.
és hogy nagoyn jól éreztem magam a bőrömben!!
a tanulságokat is levontam.
1. hát istenem, nem lehetek tökéletes – és ez nem tragédia, mint tudjuk 🙂
2. és ha ennyire fázós vagyok, akkor kellene beruháznom egy rendes harisnyanadrágba talán, vagy kicsit hosszabb ruhát venni a combfix-gumibugyi variációhoz:)
3. kell, hogy legyenek kedvenc ruháim, amikben jól érzem magam, amiben tetszem magamnak!!!
ezt a ruhatárat is ki fogom kínlódni most magamból, erre időt kell szánni, és meg fogom csinálni!!!!!!!!!
Szerző:
