írgarmatlan nővér bádoglavorral 4

Igen ott dolgozam 2000 körül pontosan 2 évet adtam magamnak mert az összes nővéren látszott hogy megkettyült.

Azt hiszem dolgozó voltam, de lehet hogy ápolt

Időnként nem sok különság volt köztünk

a nők valahogy ügyesebben takarták a bajukat

a férfi részleg pedig zajosabb volt sok alkesz sok drogos és kiszámíthatatlanak voltak.

Verekedés mindenütt volt de a nők ocsmányabbul verekedtek a férfiaknál tiszta sor volt egy bemosostt a másik vagy állta vagy a földre került. Mindkét részlegen dolgoztam de a fiuk voltak a szivem csücskei. Betyárok voltak egyzser az egész osztály berugott és az orvos hiába ordibált fenyegetőzött a pasik néztek mint az aranyhalak fogalmuk sem volt semmiről. Nme dobták fel egymást. Kint a kezelőben az orvos is elröhögte magát – a kurva anyjukat de összetartanak semmit nem tudok tenni.

Pista depis volt annyira hogy semmit nem hallot nem érzékelt nem mozgot nem fürdött se kérlelésre se parancsra. Akkor elmentem és felvettem a retkes ruhám és odaültem az ágyába mögé és elkezdtem ringatni duruzsolni a fülébe mindenféléről talán egy bő félórát akkor kikelt az ágyból nyújtotta a kezét nekem. Bementönk a fürdöbe levetlezett és várt mig bekevertem a vizet aztán akáhúzott a zuhamynak és zokogott én közben mostam mindenét amit elértem igazán ráfért már a víz szorgalmasan csorgott rám is. Hajat úgy mostunk hogy ő az enyémet én az övét csorgott is a hab a szemembe a könny meg kifelé egyszercsak elsírta magát Pista – „most töbet tettél értem mint anyám.”

Zokognom kellet volna de legyürtem letöröltem a bőrét kapott tiszta pizsomát, dzezedort hajszárítást aztán elmentem fürödni sikáltam a havi Pista szagoslevét, magamról illatosítottam magam visszavettem a patyolat ruhám csak azok a rohadt könnyek nem akartak elálni…

Eleleinte csak az én kérésemre fürdött később bárki kérésére és lasssan mindent csinált-visszajött

Amit tettem ellenkezett az etikával írásbeli fegyelmit kaptam érte