Újra és Újra
Ma S.O.S dolgom volt amit nem tudtam előre, reggel gyorsan bevettem egy
fél tablettát…hátha elég lesz. 11-kor egy újabbat. Nem voltam jól. Nem
éreztem azt amit máskor a pirula alatt, többet nem akartam bevenni. Így
nem sokkal később elindultam, természetesen rögtön előjöttek a szokásos
dolgok amint kiléptem az ajtón. Az érzés hogy az ablakokból
figyelnek…ekkor az utca még üres volt, ami persze nem tartott
sokáig…és még mennyit kell mennem a célig… Ahogy gyűltek az emberek
a pánik egyre rosszabb lett, a szokásos „hova nézzek” dolog. Ugyanis ha
jönnek velem szembe, nem tudom eldönteni hová nézzek? A másik szemébe?
Nézzek el mellette? Nézzem a földet mint egy búslakodó hülye? Annyira
kellemetlen ez a dolog hogy mindig azt hiszem forognak a szemeim
mindenfelé, mit gondolhatnak rólam? A gyógyszer egyébként azon is segít
hogy annyira nem dülled ki a szemem. Anélkül nagyon ki van nyitva a
szemem vagy hogy is írjam, a gyógyszer okoz egy kis nyugalmat, és így a
szemem is összébb szűkül. Nem a pupilláról van szó, a szemhéjról.
Gyakran azt is észreveszem hogy ha netán beszélgetek valakivel, a szám
széle legörbül mint amikor a kisgyereket megszidják ha rosszat csinált,
sőt a szemem is már-már könnybe lábad. Ha próbálok másfelé tekinteni,
nem a beszélgető partnerre, akkor meg azt hiszem azt hiszi nem figyelek
rá… Sokszor jó lenne magamat kívülről megnéznem. Az utcán
természetesen leizzadtam rendesen mire a célhoz értem…ez majdnem
mindig így van. Ekkor meg az a probléma érzik-e mások? Azt hihetik nem
fürdök? Egyébként amikor csak tudok kerülőutakon megyek, elkerülve az
esetleges még kellemetlenebb szituációkat amik szinte mindig
bekövetkeznek. Az a jó az őszben/télben hogy hamar sötétedik, akkor már
nincs probléma… na és a sok ismerős… valakivel mindig összefutok,
utálom. Amikor megyek az utcán fürkészem is mindig az embereket, látok-e
ismerőst…ha igen, próbálok láthatatlanná válni. Nem sok sikerrel.
Szerző:
Szia Hellstone,
Ismerős amit írsz.
Arra gondoltál már hogy valami jó napszemüveget hordj? Nekem sokat segít és migrén ellen is kiváló.
Na jó szívszúrás ellen nem ér sokat de akkor is, arra jó, hogy nem kell izgulni attól hogy figyelnek, elrejti a tekinteted. Még az önbizalmat is növeli.
Én is magamra ismertem nem egy mondatodban írtakkal. Én is szoktam érezni, hogy figyelnek. Hogy hogyan kell a másikra nézni, az nekem is nehézséget okoz, és gyakran lefelé tekintek zavaromban. Beszélgetés alatt én is el szoktam terelődni olykor arra, hogy a beszélgetőtársam esetleg felfedez valami furcsát mimikámban. A kényszer engem is gyakran kerülőútra visz.
Szia, igen, nyáron elengedhetetlen.. de ősszel/télen ki hord?