Régen írtam. Félek, rámszakad az életem és senki nincs aki megvédjen tőle. Úgy érzem, 34 évesen, hogy még mindig nem nőttem fel. Hiszek a boszorkányokban és a tündérekben, a gonosz legyőzésében, a jó diadalában, a csodákban…másrészt már nem látom fekete-fehérnek a világot, talán már nem vagyok annyira szélsőséges. Sok dolog bánt. Megromlott kapcsolatok, kielégítetlen vágyak, félelmek, hiányérzetek. Szeretnék jobbá lenni és élvezni azt ami van. Sajna nem megy
Szerző:
Blog kommentek: 422Blog bejegyzések: 25Regisztráció: 10-08-2010
Szia! Bármikor változhat ez hidd el! Én is hiszek még a mesékben. A gonosszal nap mint nap megküzdök, biztos vagyok benne, hogy ő "adta nekem" ezt a betegséget. Mert akárhogy is nézzük olyan mint egy átok. Sokáig azt hittem, hogy átok alatt állok, azért ennyire rossz az életem, hát nem átok ez "csak" borderline. A fekete-fehér gondolkodás sajnos nekem még nagyon jelen van.
Sokat fantáziálok arról, hogy egészséges vagyok, és azt csinálom, amit a betegségem miatt nem lehet.
Igazad lehet. A szélsőség…hm, még nekem is meghatározó. Néha vannak tisztább pillanataim, olyankor látok más árnyalatokat is.
Mi, bordik, örökre gyerekek maradunk.
Érzelmileg megálltunk egy gyerek szintjén.
Az orvos szerint én érzelmileg egy 8 éves gyerek szintjén állok.
És nálam csak fekete és fehér létezik.
Azt mondják, vannak árnyalatok.
De én még sosem láttam.
az árnyalatokat megtanulni… hmmm… nem fogok papagájt játszani. mindenesetre meg lehet tanulni, csak elég sok idő.
ja… és fel is lehet nőni (talán teljesen sosem tud senkisem)… én nem szeretek "elveszett gyerek" lenni már
Szörnyi, lehet, hogy meg lehet tanulni.
Engem már nem érdekel.
Nem érdekel semmi.
Magam alatt vagyok.
Ennyi.
remélem mielőbb jobb lesz! tudom milyen … magunk allatt 🙁
mi biztatót mondhatnék? hogy el szokott múlni? hát… el szokott… a jobbulásom első lépései avval kezdődtek, hogy lassan elhittem, hogy a szar hangulat, a halálvágy a borzalom el szokott múlni… mostanság, ha nehezek vannak… sajna átélem (lehet nem is sajna)… majd elmúlik. másnapra sokkal könnyebb. aznap pokoli tud lenni. de ez már összehasonlíthatatlanul jobb, mint annak előtte volt… öröknek tűnő mocsár… magamra és a világra haragudás… önutálat…
rágondolni is rossz 🙁
ezt neked küldöm… Hátha jobb kedvre derít!