Helloo!
Itt volnék! Hol volt, hol nem volt…nos mióta kórházban voltam azóta nagyjából annyi történt, hogy dolgozgattam, majd felmondtam, majd most vagyok, közbe beiratkoztam egy okj-s tanfolyamra, és abbahagyom az egyetemet, majd belekezdek megint egy újabba #thisismylife . Sose lesz könnyebb azt hiszem, de igazán meg kellene szoknom már ezt, hogy mindig többet kell küzdeni, mint egy átlag embernek. Odavagyok a jelenlegi pszichiáteremért, aki most nyaral sajnos, de persze azt is kell, mindenkinek jár. Szerinte hangulatingadozásaim vannak, (és nem depressziós vagyok) hát szerintem is vannak, ki tudja hogy hat-e az Escitil, szerinte lehet majd hangulatstabilizáló kell inkább önmagában vagy pluszba vagy semmi gyógyszer csak pszichoterápia…ki tudja. Szóval így valahogy. Remélem végre lesz már valami végzettségem és hogy képes leszek beilleszkedni valahova és nem rettegek állandóan a kudarctól. Hát ennyi.
Szerző:
