Tartalmak létrehozásához (vagy Regisztráció) szükséges.

Léleksegítő idézetek

én nem tudok egy léleksegítő idzetet sem,mert mindegyiket közhelyesnek tartom , és úgysem segíti a lelket,akkor már egy szép zenével többet ér az ember szerintem....csak gondoltam megosztom...:)

 

http://www.youtube.com/watch?v=YUsZHho4u8c&feature=fvwrel

Tanuljuk meg elengedni a múltat. Ha elönt minket a sötét kétségbeesés, fogadjuk el, hogy nem fürödhet minden napunk fényben. Jusson eszünkbe: csak az éjszaka fekete egén világítanak a csillagok, és azok a csillagok egyszer majd hazavezetnek minket. Ne féljünk attól, hogy hibákat követünk el, ne féljünk a botladozástól vagy a zuhanástól. Sokszor éppen az tartogatja számunkra a legnagyobb örömöt, amitől a legjobban félünk. (…) Ki tudja, kit hová sodor az élet. Az út hosszú, de végül is… maga az utazás a cél…

"Ha szomorú vagy,magad vagy,úgy érzed dől a ház,egyszer csak kopgtatnak,s ott áll,akire vársz. A boldogság egy hajszál,egy szó,egy mozdulat. Csak mozdulj meg,csak szólj már,csak el ne hagyd magad."

"Azért nem jut olyan sok ember sehova az életben, mert amikor a lehetőség kopogtat az ajtajukon, éppen a hátsó kertben keresgélik a négylevelű lóheréket." (Walter CHRISLER) 

"Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk.Sosem elég azt mondani:szeretlek,hanem minden áldott nap ki is kell mutatnunk azt a szeretetet,még olyankor is,amikor akadályokat gördít elénk az élet."

Jane Green

Igyekszem,igyekszem...

Hát lola, akkor rajta...   🙂

" A múlt  arra való,hogy elengedd. A jövő arra,hogy várd.A jelen arra,hogy éld!"

"A boldogságot nem lehet ajándékba kapni.Egyetlen titka:adni,mindíg csak adni,jó szót,bátorítást,mosolyt,hitet,és sok-sok,önzetlen,tiszta szeretetet."

Goethe

Szia!  Így van... Belzuhantam nem kicsit! 

Mint vakló a gödörbe Brendon? Szia:)

Aki másnak vermet ásik, abba esik be a másik... Én beleestem :))

Sziasztok!

"Mindegy,hogy érzed magad,kelj fel,öltözz fel,és küzdj az álmaidért.."

" Az embernek a társa:hiányzik.Nemcsak akkor,ha a halállal elvesztette,hanem akkor is,ha még sosem találkozott vele.Soha..egész életében..A társtalan ember hozzászokott ugyan,hogy egyedül van,hogy lelkileg idegenek között él,megszokja a magányt,mint eszkimó a sarki hideget,de a lélek mégis tudja,hogy hiányzik belőle egy darab:hiányzik a másik fele.És ez nem csak akkor fáj,ha elveszítjük,hanem akkor is,ha nem találjuk meg."

Müller Péter

Azt csinálom én is....egyfolytában:)

Ki mondotta ezt a nagyon okosat? Gyalogoljon egyfolytában felfelé.

"Mélyponton lenni jó dolog ,mert onnan csak felfelé visz az út..."

Szerinted ez léleksegítő idézet volt??

"Az a fajta lány voltam, aki bármikor beleszeretett olyan srácokba, akiket alig ismert. Aki bármikor elhitte, ha valaki azt mondta neki, szeretlek! Az a fajta lány voltam, aki mindig szeretett, aztán mindig összetört. Az a fajta lány voltam, aki hagyta, hogy másoktól függjön, hogy épp szomorú, vagy boldog. Aki közel merte engedni az embereket a szívéhez...és mindenkinek megmutatta önmagát...És emiatt gyakran sírva aludt el. De megváltoztam. Már nem vagyok az a lány, akit bárki csak úgy összetörhet. Már nem sírok esténként, nem megy. Túl sok volt a hazug mosoly...olyan sok, hogy néha már én is elhiszem, hogy minden rendben. Már nem vagyok az a szerelmes típus...sőt...már nem tudok szeretni. Többé nem bízom az emberekben...túl sok volt a csalódás. Már mindennap álarcot húzok...szép, mosolygós álarcot, és játszok...mintha csak egy színpad közepén lennék. Nem érzek, nem szeretek, nem reménykedek, nem bízok, nem fáj semmi, de nem vagyok boldog. Semmit sem érzek. És senki sem ismer. Egy dolog maradt meg nekem..a vágy. Vágy egy olyasvalaki után, aki megfogja a kezem, kiragad ebből a sötétségből, és aki mellett újra önmagam lehetek. Aki nem teszi fel ugyanazokat a hülye kérdéseket, csak a szemembe néz, és meglát mindent, ami bennem van. Mindent, ami én vagyok...aki szép lassan az arcomhoz nyúl, és leveszi rólam az álarcot, rám mosolyog, és visszahozza a szívemet. "

"Először embernek kell lenni és csak utána kell megtanulni verekedni." Tibor Zsámboki

imádkozással és meditálással felülithatjuk a múltunkat és legyőhetjük sorsunkat

"Ki mondja hogy nincs fegyver a sors ellen?

Legyőzheted a sorsodat,

Ha a türelem magját veted

és az akarat gyümölcsét aratod"

Sri Chinmoy

na a lenti ember az aközemeber szint

itt egy fontos idézet: stilus maga az ember

én a sziporkázó beszélgetésben hiszek.

"a szagot a tudomány mai állása szerint még nem lehet retusálni"

fogalmam sincs de te biztos rajossz 😉

"epits fel a mennyekig az elet orokke tart "filmbol egy reszlet es nem tudom kiverni a fejembol , vajon miert nem hagy el  ez a gondolat ?

‎"Egyetlen hiba is elég ahhoz , hogy eltávolodjunk a szeretteinktől
Hiába vállalnánk a sorsunkat a rossz döntéseink bármikor visszaköszönhetnek és méginkább letérhetünk a kikövezett útról ..
Amikor a hűsséggel összeláncolt kezek bilincsét az árulás végleg kinyitja, akkor értjük meg igazán , hogy egyedül maradni nehezebb , mint Egyedül lenni... Mindenki könnyen eltávolodhat a másiktól , de ha azt a lépést felé is képes megtenni , a magány is megszűnik és bármilyen távol legyenek is egymástól . ha az egyik hívó jelet ad .. a másik ahogy csak tud siet hozzá,,

"Nem nem-lét volt, és nem volt lét sem akkor,
Nem volt ég és az égen túl a menny sem.

Még nincsenek építőkövek,
a lét és nem-lét eresztékei
még nem szilárdultak meg
Nincs idő, nincs tér, nincs anyag;
nincs sem lét, sem nem-lét,
semmi nincs.

De ez a semmi több mint a lét,
több mint a nem-lét.
Még minden lehet, nem dőlt el a sors.
Ez a semmi szabad.
Még nem vált ketté az Egy.

Nem volt halhatatlanság és halál sem.
Éj s nap közt nem volt különbségtevő-jel.

Nincs különbségtevő jel,
nincs határvonal,
mely a létet a nem-léttől,
az éjt a nappaltól,
a sötétséget a világosságtól,
az igazat a hamistól,
a halált az élettől elválasztaná.

Egyetlen jel hiányzik,
egyetlen választóvonal,
de enélkül a jel nélkül
nincs lét, nincs nem-lét,
nincsenek viszonyok,
nincs törvény, nincs teremtés,
nincs mindenség.

Enélkül a jel nélkül
nincsenek feltételek.
Amíg a feltételek hiányoznak,
a lehetből nem lesz levő,
a semmiből nem lesz minden.

Csak az Egy lélegzett, lehelet nélkül,
Önerejéből. Nem volt semmi más ott.

A lét a megnyilvánult,
a kifejlődött, a létrejött birodalma;
a nem-lét a még meg nem nyilvánult,
ki nem fejlődött, létre nem jött lehetőségeké.

A nem-lét a lét ellentéte, mégis
valójában mindketten egymást feltételezik;
egymásra épülnek, egymást állítják.

Igazi természetük azonban a tagadás.
Éppen ez a titok. Igen, a lét és a nem lét:
egyként tagadás, az Egynek a tagadása.

Nem létezik, nem működik, nem cselekszik:
az Egy lehelet nélkül lélegzik magától.
Önmagát lélegzi be, önmagát lélegzi ki.

Önmaga második nélkül, mindenféle jel nélkül,
a lét és nem-lét minden attribútuma nélkül.

Ki oltalmazta s hol, ha bármi mozdult?
Víz volt talán és feneketlen mélység?

A víz testvére a létnek.
Miként a lét, a víz is
minden alakot magára ölt,
mindenhová benyomul,
minden utat kipróbál.

Erős a víz és kitartó,
mint az igazi tanítvány.
Ráér, nem siet, van ideje.
Tudja, a legrövidebb úton
ritkán érhet célba.

És lám, kivájja a sziklát,
elmossa a töltést; áttöri a gátat.

Sötétet akkor sötétség borított
Mindenütt jel-nélküli óceán honolt.

Áldozati csend.
Teremtés előtti sötétség,
születés előtti éjszaka,
a készülődés, a feszült várakozás ideje.

Alakot nem öltött víz,
mederbe nem zárt folyam,
érzékelhetetlen vibrálás,
láthatatlan remegés.

Ott lüktet már
meghatározhatatlanul,
de mégsincs még jelen.

Üresség burkolta a létbe lépőt,
Amint az Egy felkélt izzó erővel.

Ez az igazi áldozat,
az igazi ön-feláldozás.
Ez az egyetlen igazi születés,
az Egy megszületése.
Egy a Szülő és Egy a Született.

A sötétség meghasadt.
Az Egy születésével
maga a lét születik meg.
A megszületett létbe öltözik,
a szülő pedig visszahúzódik a nem-létbe.

Termékenyítő s termékeny hatalmak:
Energia mélyen, felül lökések.

Ez a fogamzás pillanata.
Alul a lehetők óceánja, felül a szellem tüze.
A tűz rohan, lobog, nincs ideje.
Az ég felé törve repülne, de csak mindent eléget.
A víz mindennek aláterül, mélye mindent lehúz.
Nem bírja elviselni a tüzet,
mégis egyetlen reménye a tűz.

A víz édesanyja a létnek. Titkon szerelmes a tűzbe.
Hőre, éltető erőre vár, hogy megtermékenyüljön.
Egyedül a tűz adhatja vissza a szabadságát.
És egy forró ölelésben a tűz átadja hőjét a víznek
s lám nincs többé se víz, se tűz,
csak pára szárnyal szabadon az egeken át.

Az igazi szabadság elviselhetetlen.
Az egész nem szakadhat szét anélkül,
hogy ne szűnne meg egész lenni.
Az igazi szerelem elviselhetetlen.
A rész nem lehet egész anélkül,
hogy ne szűnne meg rész lenni.

Tűz és víz nászából születik az élet.

A vágy volt, ami feltámadt először,
S első csírája lett az értelemnek.

A magára hagyott lét,
a járni, fejlődni engedett teremtés
bizonytalanul teszi meg első önálló mozdulatait,
de már megvan benne minden képesség,
hogy alakot öltsön, hogy járni tudjon,
hogy élni megtanuljon.

Ösztönös irányulás hajtja,
kitapinthatatlan belső hajtóerő űzi.
Meg akar nyilvánulni,
meg kell nyilvánulnia,
legszebb ruháját kell felvennie,
meg kell mutatnia magát.

A látók szívükben bölcsen kutattak,
S nem-létben lelték meg a lét bilincsét.

A lét egyetlen, adott: megszületett.
A lehetőségek eltűntek, visszahúzódtak;
de hatásuk mégis jelen van a levők világában.
Észrevétlenül, a felszín alatt a lét bennük gyökerezik.
Az egyetlen jelenbeli történés gyökereivel
az összes múltbeli és az összes jövőbeli
lehetőségbe kapaszkodik.

Mérőzsinórjuk kifeszült erősen,
Hol volt a lenn és merre volt a fenn ott?

Az építőkövek nem léteznek,
nem létezhetnek örökké.
Lét és nem lét egyként tagadás.
De ha sem az idő, sem a tér,
sem az anyag nem eleve adott,
hanem maguk is létrejönnek a teremtés során,
akkor semmi szilárd alap nem marad
a kutató elme számára,
amire támaszkodhatna.

Nemcsak a látó és a látvány,
az észlelő és az észlelt tárgy,
a szubjektum és az objektum,
de a teremtő és a teremtett,
sőt a lét és a nem-lét
még mélyebb ellentétpárja is szertefoszlik.

De mibe kapaszkodjék viszonyokra épülő
gondolkodásunk ott, ahol nincsenek viszonyok?

Ki az, ki tudja s itt ki mondja majd el,
Honnét keletkezett, honnan e teremtés?

Megismerhetjük-e valaha a megismerhetetlent?
Közölheti-e velünk valaki a közölhetetlent?
Ki mondhatja ki a kimondhatatlant?

Az istenek? Hisz később jöttek ők is!
Honnan ered hát, óh, ki tudja akkor?

Az istenek sem segíthetnek rajtunk.
A világegyetem nélkül
a mindenség erőinek parancsoló,
azokat kormányzó istenek is
elveszítik létük alapját.
Hiszen mit kormányozzon Agni, ha nincs tűz?
Minek parancsoljon Váju, ha nincs szél?
Kiket vezessen Indra, ha nincs Agni, nincs Váju
és nincs a többi isten?

Legfőbb mennyből ki letekint reája,
Talán az tudja, vagy nem tudja Ő sem.

A megnyilvánult világ léte elválaszthatatlan
annak lététől, akinek számára megnyilvánul.
Létük nem lehet független egymástól.
Nincs független lét. Ami független,
Az nem lét, nem nem-lét.

De mihez kezdhet bármilyen létező
értelem a teremtés titkával,
ha egyszer maga is belépett a létbe,
s létrejöttként maga sem független?

Ez a teremtés létező mitől lett?
Talán magát formálta meg, talán nem.

És ha maga formálta magát?
Nem, még akkor sem tudhat meg semmit.
Még magát sem szemlélheti önmagaként,
mert a létbe lépett magára pillantva
szükségképpen valami mást lát,
magát tapasztalva szükségképpen
valami mást tapasztal,
magát formálva szükségképpen
valami mást formál.

Önmagát szemlélve kettéválik az Egy."

Na, hát ezt elmentettem a desktopomra!!! 🙂

köszike!! 🙂

,, ... két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak amikor megértek e találkozásra... Megértek, nem éppen hajlamaikkal vagy szeszélyeikkel, hanem belülről, valamilyen kivédhetetlen csillagászati törvény parancsa szerint, ahogy az égitestek találkoznak a végtelen térben és időben, hajszálnyi pontossággal, ugyanabban a másodpercben, amely az ő másodpercük az évmilliárdok és a tér végtelenségei között. Nem hiszek a véletlen találkozásokban. ,,

Márai Sándor: Eszter hagyatéka

Nem igazán a hagyományos értelemben vett idézetek. 100 pozitív állítás:
http://pozitivnap.hu/kultura-es-szabadido/itt-az-ido-a-pozitiv-valtozasra-teremts-ma-tizmillioszoros-erovel  

"A remény kitárja a hit kapuját, a hit kitárja a tudás kapuját, a tudás kitárja a teremtés kapuját, a teremtés kapuja kitárja a tapasztalás kapuját.

A tapasztalás kitárja előtted a megnyilvánulás kapuját, a megnyilvánulás kitárja előtted a valamivé válás kapuját, a valamivé válás pedig az Élet egészének tevékenysége és Isten egyetlen működése.

Amit remélsz, azt előbb vagy utóbb elhiszed, amit elhiszel, azt előbb vagy utóbb megtudod, amit tudsz, azt előbb vagy utóbb megteremted, amit megteremtesz, azt előbb vagy utóbb megtapasztalod, amit megtapasztalsz, azt előbb vagy utóbb kinyilvánítod, míg végül aztán azzá válsz, amit kinyilvánítottál."

ezt sajna én is tudom, de megtetszett

Azur, ez humoros 🙂 és igazán jó tanács... de sajnos nem minden helyzetben alkalmazható. van, amit akkor sem szabad leszarni ha amúgy egyedül ez hozna lelki megnyugvást...

Egy jótanács, ha nem menne jól a napod...

 

 

"Most azt szeretném, hogy vedd fontolóra egy csoda lehetőségét! Megvan az oka annak hogy te miért nem tapasztaltad még, hogy megoldást küldök neked, de ez az ok jelenleg nem fontos. Jelenleg az a fontos, hogy fontolóra vedd a lehetőséget, miszerint most, ebben a pillanatban ott van előtted egy válasz. Nyisd ki a szemed, és látni fogod! Tárd ki az elméd és tudni fogod! Nyisd meg a szíved és érezni fogod a jelenlétét!

Csak ha megingathatatlan tudással szólítasz, akkor fogsz a tudatára ébredni, hogy a válasz már megadatott neked. Mert a te tapasztalatodban az lesz igaz amit Te tudsz, amit Te érzel, és amit Te kinyilvánítasz. Ha a reménytelenségből szólítasz, én ugyan ott leszek, de a kétségbeesésed elvakít, és meggátolja, hogy megláss engem.

Nem tehettél olyan szörnyűséget, nem történhetett veled olyan jóvátehetetlen dolog, amit ne lehetne orvosolni. Én újra egésszé tudlak és foglak tenni. De fel kell hagynod azzal, hogy önmagadat vádold. Te hozod ugyanis magadról a legerőteljesebb ítéletet. Mások csak kívülről beléd pillantva ítélhetnek meg, de ők nem ismernek téged, nem értenek téged, és így az ítéleteik nem indokoltak.  Te se tedd őket indokolttá azáltal, hogy a sajátodként fogadod el őket. Mások ítéleteinek nincs jelentőségük.

Ne várd, hogy mások olyannak lássanak, amilyen valójában vagy, hiszen ők a saját fájdalmuk szemén át néznek téged: tudd inkább, hogy én most csodálattal és igaz valódban tekintek rád, és amit látok belőled, az Tökéletes. Amint rád nézek csak egyetlen gondolat munkál bennem: „Ez az én szerett gyermekem akiben nagy örömöm telik."

Isten Királyságában nincs szükség megbocsátásra. Isten semmivel sem lehet megsérteni vagy megkárosítani. Az egész univerzumban csak egyetlen fontos kérdés van, és ennek semmi köze a te bűnösségedhez vagy ártatlanságodhoz: Tudod-e, hogy ki vagy valójában? Ha tudod, akkor magányod minden gondolata szertefoszlik, értéktelenségeddel kapcsolatos képzeteid elillannak, reménytelenségről folytatott elmélkedéseid pedig életed csodájának ámuló tudatosságává változnak át."

Segítség NEKED!!!


Sybil F. Partridge: CSAK MA


1
Csak ma boldog leszek.Hiszem hogy Lincolnak
igaza volt:"a legtöbb ember olyan boldog
amennyire elhatároza magát"A boldogság
belülröl jön, nem külsöségektől függ


2.Csak ma megprobálok alkalmazkodni az adott
helyzethez,és nem vágyaimhoz igazitani min-
dent.Úgy veszem családomat,üzleti ügyeimet
és szerencsémet,ahogy jön,és én alklmazko-
dom hozzájuk.


3.Csak ma törődni fogok a testemel.Megdol-
goztatom,vigyázok rá,táplálom,nem élek vele
vissza,és nem hanyagolom el,hogy tökéletesen
engedelmeskedjen a parancsaimnak.


4.Csak ma megpróbálom csiszolni az elmémet.
Tanulok valami hasznosat.Nem leszek szelle-
mileg tunya.Olvasok valamit,ami erőfeszítést,
gondolkodást,és figyelmet kíván.


5.Csak ma edzeni fogom a lelkem hároféle
módon:jót teszek valakivel,és titokba tar-
tom.Megcsinálok legalább két dogot,amihez
nincs kedvem,ahogy William Jamesmondja,
csak az edzés kedvéért.


6.Csak ma kedves leszek.Olyan jó fogok kinéz-
ni,ahogy csak tudok,csinosan öltözöm,hal-
kan szólok,udvariasan viselkedem,bőkezű le-
szek a dicséretel,senkit semm bírálok,nem talá-
lok hibát semmiben,és nem próbálok meg sen-
kit sem megrendszabályozni vagy megjavítan.


7Csak ma megpróbálok csak a mai napnak élni,
nem akarom életem minden gondját egyszerre
megoldani.Tíznkét órán át képes vagyok
megtenni olyan dolgokat,amelyeket egy életen
át képtelen lennék.


8Csak ma programot készíttek.Leírom mit aka-
rok csinálni minden egyes órában.Lehet,hogy
nem tartom be,de meglesz.Ez megszabadít két
nyűgtől,a sietségtől és a bizonytalanságtól.


9Csak ma szakítok magamnak egy fél órát,és
pihenni fogok.Ebben a fél órában néha Istenre
fogok gondolni,hogy egy kicsit távlatokban is
gondolkodjak.


10.Csak ma nemfogok félni,főleg attól nem félek,
hogy boldog legyek,élvezem a szépet,szeres-
sek és higgyem,hogy akiket szeretek,viszont
szeretnek.

Olvassátok el minél többször, mert segít!!! 😀

Életemben volt sok minden,
Szép,varázslatos,s néha,

Iszonyatos szenvedés,
Ezekből jutott nekem a legtöbb!
Kaptam szép szót,szeretetet, is.
Úgy elfeledném örökre e rossz valóságot!
Sokszor annyira bántottak csúfosan,
De mégis, hiszem,őszinte szívvel,
hogy most,már minden jó lesz!
Minden percem, boldog lesz,
s vele így életem is gyönyörű lesz!
Így kell most már ennek lennie,
elég volt a rosszból örökre!
Mert hiszem őszintén, hogy vannak csodák !

Köszönöm, hogy ünnepnek tekintesz,
hogy szíved bíborborával vársz reám
és ó-ezüsttel terítesz miattam;
s hogy el ne fussak előled riadtan,
lelked titkos, százegyedik szobáját
virággal díszíted fel énnekem.

Tiéd minden ujjongó énekem,
tiéd lelkem szivárványos zománca,
tiéd a derű, mely rólam szerteárad,
nem hozok kínt, se sóvárgást, se vágyat,
örömnek jövök, sohase verlek láncra,
ünnep leszek, mert ünnepként fogadtál.

Szia Harmony! Nekem is jobban tetszik Devecseri Gábor fordítása.

Honnan tudod, hogy 2011-ben ÉLSZ ?????

Hát innen =!!!!

    Feltétlenül olvasd VÉGIG !     ÉRDEMES!



        1. Véletlenül a micro-n ütöd be a PIN-kódodat.

       2. Több éve nem játszottál rendes papírkártyával.

       3. 15 különböző telefonszámod van egy háromtagú családhoz.

       4. E-mailt küldesz a melletted ülő embernek.

       5. Azt mondod, azért nem tartod a kapcsolatot a régi ismerősökkel,
mert nincs meg az email címük.

        5. Négy éve ugyanannál az íróasztalnál ülsz, de közben három
különböző cégnél dolgoztál.

        7. A főnököd nem tudná elvégezni a te munkádat.

         8. Felhívod a családot, hogy megtudd otthon vannak-e, miközben
hajtasz be a garázsba.

         10. Minden tévéreklám végén szerepel egy internetcím.

       11. Ha elmész otthonról a mobiltelefonod nélkül (amit életed első
10, 20,30,40 évében nem is ismertél), pánikba esel és máris rohansz
vissza érte.

       12. Reggel az első, hogy bekapcsolod a számítógépet,még mielőtt
kimész kávéra a konyhába.

       13. Mosolyogsz és bólogatsz, miközben ezt olvasod!!!!

         14. Még rosszabb: pontosan tudod, kinek fogod ezt továbbküldeni.

         15. Túl elfoglalt vagy, hogy észre vedd, hogy nincs 9-es ezen a
listán.

        16. Tényleg megnézted, hogy nincs 9-es a listán.


        17. Gondolom az sem tűnt fel hogy két 5-ös van a listán.

       18. Ezt is megnézted, újra......

       19. ....és most röhögsz magadon !!!!!

       20. Gondold végig, hogy miért!?


És most azokról, akik ´80 előtt születtek....Akik 1980 előtt születtek,
azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywoodi mindent túlélő fenegyerekek.
De tényleg!

       Gondolj csak bele, akik 1980 előtt születettek, azaz MI, kész
csoda, hogy életben maradtunk!

        Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, sőt még biztonsági
öv se nagyon, sokunknak még autó se nagyon.

       Viszont ma már bizton tudjuk, hogy a gyerekágyak festékében akadt
bőven ólom. A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak
voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a
fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és
mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt,
de még rendes biciklink sem. Azért az nem volt semmi.

        Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent a
pet-palackos ásványvíz.

       Én speciel sokáig kevertem a szódavízzel. Azt hittem az ugyanaz.


       Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani.

       Igen, mi, (1980 előtt születettek).

        Egész nap kint voltunk, a szüleink, pedig csak sejtették, hogy
élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt,
nemhogy mobil.

Pláne nekünk!

        Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk,
mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Nem
tudtuk mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy a
sárkányfű egyenes ági rokona. Ha elestünk, megsérültünk, eltört
valamelyik végtagunk, vagy csak szimplán betört a fejünk, senkit
nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak. Sőt! Ha az
erősebb elgyepálta unalmában a kisebbet és gyengébbet, az is
rendben volt. Ez így működött, és a szüleink nem nagyon szóltak
bele ebbe sem.
        (- Kisfiam, bemegyek az iskolába, az nem lehet, hogy téged
mindenki Rambónak csúfol - Hagyd csak anya, ez az én háborúm!)

       Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap
tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy McDonalds-on
edződött átlagos, elhízott amerikai kisgyerek is helyből nyomna egy
hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval.
       Gondoljunk a zsíros kenyérre, a kolbászra, a disznósajtra (ki tudja
mit tettek bele), az iskolai menzára (ki tudja mit NEM tettek bele)
és mégis itt vagyunk.   Mi speciel fogyasztottunk vizes-cukros
kenyeret, vagy ami még durvább vizes-sós kenyeret, mai mércével
mérve ezek "halálos" mérgek.! Mi mégis megettük, és még mindig itt
vagyunk, egészségesebben mint sok mai fiatal, akik olyannyira
figyelnek táplálkozásukra és életmódjukra.
       Nekünk még kakaóban nem volt A, B, C, D és E vitamin, viszont
"bedeko"-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi
szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont
tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük (nem
0,3-0,5 literes pet-palackban vettük tele tartósítószerrel).

Mosatlanul ettük a fáról (a gyakran éretlen) gyümölcsöt, a WC pereme alatt
pedig a baktériumok ezreinek a kolóniái telepedhettek meg a még
háborítatlan nyugalomban, a pre-Domestos korban.

Volt néhány barát, aki már ismert olyat, akinek videó lejátszója volt,
vagy esetleg spectruma (az egyfajta számítógép volt), de szó sem volt
Playstationról, Nintendóról, XBoxról, Videó játékról, 64 tévécsatornáról,
műholdról és kábeltévéről, filmekről, DVD-ről, surround Soundról,
Internetről, fitness-Club kártyáról, MP3-4-5 lejátszóról vagy
mobiltelefonról.

Viszont voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán
(élőben, személyesen), a focipályán vagy a ping - pong asztaloknál, vagy
ha mégsem, akkor egyszerűen felcsengettünk hozzájuk és beengedtek. Nem
kellet megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és
nem hoztak a szülők autóval... Mégis itt vagyunk.

       Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem
ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk
egymást, mégis itt vagyunk.

Nem volt 20 ponton zárodó biztonsági záras acélajtónk, sőt sokszor
egyáltalán be sem zártuk az ajtót amikor lementünk játszani. Mégsem
aggódtunk egyfolytában, nyugodtak voltunk (nyugodtabbak, mint ma).
Embertársaink tényleg társak voltak, nem ellenségek.


       A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen
megéltük.

       Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha
már sohasem akarnánk megállni.

       Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel és nem
pereltük be, és nem sírtunk otthon a szülőknek. Sőt! Ha lehetett,
el se mondtuk. Ismertük a törvényt, és ha vétkeztünk, szüleink nem
álltak mellénk.

       Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a
kötelesség, a bűntudat, a jóérzés, a felelősség. Ismertük ezeknek a
szavaknak a mélységét.

       Ezek voltunk MI. Boldog hősei egy letűnt kornak, amelyen a mostani
fiatalok értetlenül mosolyognak.

        Mi, "öregek?", tartsunk ki.

Nagyon jó egészséget kívánok Nektek !!!!!

Idézet tőle: Fanni

Rudyard Kipling: Ha

/Devecseri Gábor fordítása/

Ha józanul tudod megóvni fődet,

midőn a részegültek vádja mar,

ha tudsz magadban bízni, s mégis:

őket hogy kételkednek, megérted hamar;

ha várni tudsz, türelmed nem veszett el,

s csalárdok közt sem léssz hazug magad

s nem csapsz a gyűlöletre gyűlölettel,

de túl szelíd s túl bölcsszavú se vagy;...........

ha álmodol - s nem léssz az álmok rabja,
gondolkodol - s ezt célul nem veszed,
ha nyugton pillantsz Győzelemre, Bajra,

s e két garázdát egyként megveted;
ha elbírod, hogy igaz szódat álnok
torz csapdává csavarja a hamis,
s miért küzdöttél, mind ledőlve látod,
de fölépíted nyűtt tagokkal is;

ha tudod mindazt, amit megszereztél,
kockára tenni egyetlen napon,
s veszítve új kezdetbe fogni, egy fél
sóhajtás nélkül némán és vakon;
ha tudsz a szívnek, ínnak és idegnek
parancsot adni, bár a kéz, a láb
kidőlt, de te kitartasz, mert tebenned
csak elszánás van, ám az szól: "Tovább!";

ha tudsz tömeggel szólni, s él erényed
királlyal is - és nem fog el zavar,
ha ellenség se, hű barát se sérthet,
ha szíved mástól sokat nem akar;
ha bánni tudsz a könyörtelen perccel:
megtöltöd s mindig méltó sodra van,
tiéd a föld, a száraz és a tenger,
és - ami még több - ember léssz, fiam!

 

/Kosztolányi Dezső fordítása/

Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
de érted az ő kétkedésüket,
ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
és hazugok közt se hazug a szád,
ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz,
s mégsem papolsz, mint bölcs-kegyes galád,

ha álmodol - s nem zsarnokod az álmod,
gondolkodol - s becsülöd a valót,
ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
s úgy nézed őket, mint két rongy csalót,
ha elbírod, hogy igazad örökre
maszlag gyanánt használják a gazok,
s életműved, mi ott van összetörve,
silány anyagból építsék azok,

ha mind, amit csak nyertél, egy halomban,
van merszed egy kártyára tenni föl,
s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
nem is beszélsz a veszteség felől,
ha paskolod izmod, inad a célhoz,
és szíved is, mely nem a hajdani,
mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
csak Akaratod int: "Kitartani",

ha szólsz a néphez, s tisztesség a vérted,
királyokkal jársz, s józan az eszed,
ha ellenség, de jóbarát se sérthet,
s mindenki számol egy kicsit veled,
ha a komor perc hatvan pillanatja
egy távfutás neked s te futsz vígan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és - ami több - ember leszel, fiam.

Nekem Devecseri Gábor fordítása jön be 🙂 Művészi 🙂

Fanni

Szivesen.Nincs kedved beszélgetni-ismerkedni.Irtam neked a társalgóba.Úgy volt hogy próbálunk neked valami jó témát találni amiről beszélgethetünk.Az ha szexualitás nem érdekel az öröm, engem is egyre kevésbé, viszont szivesen lennék szerelmes.Még sose voltam.Azt sem tudom mit eszel, arről sem beszélsz, betegségedről sem.Tudom ajánlani hozzá Szendi Gábor honlapját, én kedvelem. http://tenyek-tevhitek.hu/ Ha nem ismernéd.

Voltam cirkuszban és van egy Go táblám.HA érdekel a téma beszélgethetnénk a társalgóban, illetve te is felvethetsz bármit, bárhogy, ahogy neked tetszik.Jó téged olvasni.Még jobb lenne beszélgetni.Akár a szabadságről is olvashatod béleményem, ha megmondom melyik hsz.Nekem max a sex lenne tilos az életemben, de badarság ahogy majfnem kimondom, mert ilyen hozzáállásal nem sokáig jutok.

Hajnal21, nem nem ismerem, de köszi a tippet!

Senki, köszönöm bátorító szavaidat.

BRAVO FANNY ! LÁTOM AZ ERŐD VISSZATÉRT ! CSAK ÍGY TOVÁBB !!

Fanni

Ajánlom figyelmedbe ha nem olvastad volna eddig Rudyard Kypling Az elefántkölyök cimű mesés könyvét.Ha nincs meg könyvtárba vagy otthon megvásárolni is érdemes.Nekem tetszik Rudyard Kypling, majd szeretnék tőle olvasni. Köszünjük a versedet.

Rudyard Kipling: Ha

/Devecseri Gábor fordítása/

Ha józanul tudod megóvni fődet,

midőn a részegültek vádja mar,

ha tudsz magadban bízni, s mégis:

őket hogy kételkednek, megérted hamar;

ha várni tudsz, türelmed nem veszett el,

s csalárdok közt sem léssz hazug magad

s nem csapsz a gyűlöletre gyűlölettel,

de túl szelíd s túl bölcsszavú se vagy;...........

ha álmodol - s nem léssz az álmok rabja,
gondolkodol - s ezt célul nem veszed,
ha nyugton pillantsz Győzelemre, Bajra,

s e két garázdát egyként megveted;
ha elbírod, hogy igaz szódat álnok
torz csapdává csavarja a hamis,
s miért küzdöttél, mind ledőlve látod,
de fölépíted nyűtt tagokkal is;

ha tudod mindazt, amit megszereztél,
kockára tenni egyetlen napon,
s veszítve új kezdetbe fogni, egy fél
sóhajtás nélkül némán és vakon;
ha tudsz a szívnek, ínnak és idegnek
parancsot adni, bár a kéz, a láb
kidőlt, de te kitartasz, mert tebenned
csak elszánás van, ám az szól: "Tovább!";

ha tudsz tömeggel szólni, s él erényed
királlyal is - és nem fog el zavar,
ha ellenség se, hű barát se sérthet,
ha szíved mástól sokat nem akar;
ha bánni tudsz a könyörtelen perccel:
megtöltöd s mindig méltó sodra van,
tiéd a föld, a száraz és a tenger,
és - ami még több - ember léssz, fiam!

 

/Kosztolányi Dezső fordítása/

Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
de érted az ő kétkedésüket,
ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
és hazugok közt se hazug a szád,
ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz,
s mégsem papolsz, mint bölcs-kegyes galád,

ha álmodol - s nem zsarnokod az álmod,
gondolkodol - s becsülöd a valót,
ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
s úgy nézed őket, mint két rongy csalót,
ha elbírod, hogy igazad örökre
maszlag gyanánt használják a gazok,
s életműved, mi ott van összetörve,
silány anyagból építsék azok,

ha mind, amit csak nyertél, egy halomban,
van merszed egy kártyára tenni föl,
s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
nem is beszélsz a veszteség felől,
ha paskolod izmod, inad a célhoz,
és szíved is, mely nem a hajdani,
mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
csak Akaratod int: "Kitartani",

ha szólsz a néphez, s tisztesség a vérted,
királyokkal jársz, s józan az eszed,
ha ellenség, de jóbarát se sérthet,
s mindenki számol egy kicsit veled,
ha a komor perc hatvan pillanatja
egy távfutás neked s te futsz vígan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és - ami több - ember leszel, fiam.

Kipattant egy zseniálisnak nagyon is tagadható locsolkodó mondóka, fejcsóválva csodálkozó, szkeptikusan merengő szürke ( hát milyen legyen ) állományomból : "    " Eljött a világ vége, ezzel a versemnek is vége" !                                                                                 ehez nem adom a nevem, senki...